Hirdetés
2030-ig helyre kellene állítani a természetes környezeti állapotot az Európai Unió területének 20 százalékán
Az Európai Bizottság jogilag kötelező érvényű javaslatokat tett a természet helyreállítására az Európai Unió egész területén, hogy megpróbálja megállítani a vadon élő állatok állományának csökkenését és javítani a leromlott élőhelyeken. Virginijus Sinkevičius, az Európai Unió környezetvédelmi politikáért felelős vezetője a Reutersnek azt mondta, hogy a javaslat értelmében az uniós országoknak 2030-ig helyre kell állítaniuk a természetet az unió területének 20 százalékán, egyes élőhelyek és fajok esetében pedig egyéni célokat kell teljesíteniük.
„Semmi sem helyettesítheti azt az ökoszisztémát, amelyet az óceánok, a földjeink vagy az erdőink adnak” – mondta egy interjúban a politikus. Az EU már korábban jogszabályba foglalta éghajlatváltozással kapcsolatos céljait, de a természetvédelemmel kapcsolatos célkitűzéseket még nem - írta a Szabad Európa.

Madarak, méhek, folyók
A jogszabály kötelező érvényű célokat fogalmazna meg a madárpopulációk növelésére, visszafordítaná a beporzó állatok pusztítását, valamint visszaállítana 25 ezer kilométernyi folyót, hogy 2030-ig a természetes módon kialakult irányukba folyjanak. Az országoknak nemzeti terveket kell készíteniük, hogy hozzájáruljanak az uniós célok eléréséhez. Az intenzív mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és az urbanizáció fokozza a természetes élőhelyek pusztulását. Európa legtöbb védett élőhelye és faja nincs jó helyzetben, a méh- és pillangófajok populációja jelentősen csökkent az elmúlt időszakban.
A bizottság javaslatát, amelyet már kétszer elhalasztottak, az Európai Parlamentnek és az uniós tagországoknak is jóvá kell hagyniuk.
Néhányan az ukrajnai háború globális élelmiszer-ellátásra gyakorolt hatására hivatkozva próbálták késleltetni vagy visszavonni a fenntartható mezőgazdasággal kapcsolatos intézkedéseket. Sinkevičius szerint a globális élelmiszerválságot teljes egészében az okozta, hogy Oroszország megakadályozta több millió tonna ukrán gabona exportját, míg a természet pusztulásának megállítása nélkül végső soron Európa mezőgazdasági képességei csökkennének.
Meg kell állítani a talaj pusztulását
„Amennyiben elveszítjük a talaj termékenységét, ha folytatódik a talajerózió és a talajromlás, az nagy hatással lesz a mezőgazdasági termelésünkre” – mondta. A talajerózió már most is évente mintegy 1,2 milliárd euró veszteséget okoz Európának a mezőgazdasági termelésben.
Az uniós jogszabály értelmében nem tiltanák meg a mezőgazdasági tevékenységet az olyan földterületeken, ahol a természet helyreállítására irányuló intézkedéseket írnak elő.
Erős tartalmakat vár a szakpolitikus
Laura Hildt, az Európai Környezetvédelmi Iroda nonprofit szervezet szakpolitikusa óriási lehetőségnek nevezte a törvényt a vadvilág pusztulásának és az éghajlat változásának kezelésére. Ám úgy vélte, hogy a természet helyreállítása csak jelentős lépésekkel érhető el. „Nagyszerű, hogy van egy átfogó cél. Ezt azonban megfelelő intézkedésekkel kell megtölteni, nem pedig egy csomó gyenge tartalommal, amelyek valószínűleg nem fognak változást hozni” – mondta Laura Hildt.
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
10 éven belül Közép-Európa elsőszámú agráregyeteme lenne a MATE
2021.02.13.2021. február 1-jén létrejött a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, amely közhasznú magán felsőoktatási intézményként folytatja működését. Az intézmény fenntartója a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány. A Kuratórium elnöke Dr. Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója; tagjai: Dr. Nagy István, agrárminiszter; Lázár János, országgyűlési képviselő, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. által ellátott állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztos; Dr. Horn Péter, rector emeritus, az MTA rendes tagja és Dr. Bedő Zoltán, az MTA rendes tagja.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdessen a Magro.hu oldalon!
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatHirdetés
Hirdetés