Hirdetés
A magyar erdőkben is élnek farkasok, bemutatták, hol bukkanhatnak fel
Az állami természetvédelem a 2019-ben elkészített, 2013–2018-as időszakra vonatkozó legutóbbi, európai uniós országjelentésben 40-60 példányra becsülte a hazai farkasállomány nagyságát, ami napjainkban sem lehet több 60-70 egyednél. Ez egy-egy családban élő szülőpár mellett néhány előző évi utódot és frissen született példányt jelent. Jellemzően az Északi-középhegységben, de néhány alkalmi előfordulása ismert az Alföldről és a Dunántúlról is.
A farkasok helyzet nem egyszerű, hiszen a populáció egyre csökken, ráadásul a klímaváltozás ennek a fajnak is komoly gondot okoz. Az Agrárszektor ezek mellett utána járt annak is, hogy mi a teendő, ha esetleg egy farkassal nézünk farkasszemet.

Az elmúlt századok farkastörténelme
Az 1800-as években még általánosan elterjedt fajként volt jellemezhető, az akkori egyedszámot a módszeres üldözés nagyságrendekkel csökkentette. Egészen az 1900-as évek első feléig, mikor a faj utolsó szaporodó farkascsaládjáról szóló adatokat feljegyezték. A farkast az akkori ismeretek alapján dúvadként kezelték, addig csapdázással, mérgezéssel és fegyverrel gyérítették. A jelentős állománycsökkenést követően a faj hazai szaporodására utaló első adatok az 1960-as évektől ismertek - mondta Gombkötő Péter, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság gerinces zoológiai szakreferense.
Lehetséges farkastámadás Magyarországon?
A megkérdezett szakértő kiemelte, fontos tudni, hogy a vadon élő állatfajok közül csak néhány olyan van Magyarországon, amely potenciálisan akár emberre is támadhat. A szabadon élő, egészséges közép-európai farkasok alapvetően nem jelentenek veszélyt az emberre. Hazánkban nem fordult elő olyan eset, hogy farkas emberre támadt volna. Már csak azért sem valószínűsíthető ilyen támadás, mert a hazai farkasállomány nagyon alacsony létszámú.
Mit tegyünk, ha mégis egy farkassal nézünk farkasszemet?
A farkas alapvetően elkerüli az embert, mert érzékszervei révén jóval korábban észleli annak közelségét. Mivel a faj rendkívül óvatos, így kicsi a valószínűsége, hogy összefussunk vele az erdőben. Az ilyen esetleges találkozások fontos és legalapvetőbb szabálya, hogy próbáljunk meg higgadtak maradni. Az állatra figyelve, lassan hátrálva távozzunk a találkozás helyszínéről. A farkasokat, ahogy más vadállatokat se csábítsuk magunkhoz - írták.
A klímaváltozás árnyékában
Közvetlen hatásként értelmezhető a farkasok utódnevelési időszakában jelentkező aszályos időszakban, ahogy más vadonélő fajok esetében is a fiatal utódok számára a hőséggel együtt járó vízhiány, amely a fiatal egyedek kiszáradásához vezethet - mondta Gombkötő Péter.
Jó lenne nekik a havas tél
A téli időszakban jellemző nagyobb havak bizonyos mértékű előnyt jelenthetnek a nagyragadozók táplálkozási sikere tekintetében, ugyanis a mély hóban a farkas táplálékául szolgáló vadfajok kellő táplálék hiányában legyengülhetnek, illetve a magas hóban felfázhatnak. Ráadásul a mély hóban a csülkös vadfajok hátrányban vannak a nagyragadozókkal szemben.
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
10 éven belül Közép-Európa elsőszámú agráregyeteme lenne a MATE
2021.02.13.2021. február 1-jén létrejött a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, amely közhasznú magán felsőoktatási intézményként folytatja működését. Az intézmény fenntartója a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány. A Kuratórium elnöke Dr. Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója; tagjai: Dr. Nagy István, agrárminiszter; Lázár János, országgyűlési képviselő, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. által ellátott állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztos; Dr. Horn Péter, rector emeritus, az MTA rendes tagja és Dr. Bedő Zoltán, az MTA rendes tagja.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdessen a Magro.hu oldalon!
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatHirdetés
Hirdetés