Miért gyűlölik a horgászok, a halszaporítással és halneveléssel foglalkozók a kormoránokat? Mekkora a hazai és az itt telelő nagy kárókatona állomány? Milyen súlyos kárt okoznak a természetes és a halastavi halállományban a madarak? Egymásnak ellentmondó adatokról számolt be egy podcast beszélgetés, aminek a címe: Ökológiai szempontból nincs baj a kárókatonával. Preiszner Bálint biológus foglalta össze, milyen a magyar kárókatona helyzet.

A Greenfo február végén írt arról, hogy „a horgászok, valamint a halszaporítással és neveléssel foglalkozó vállalkozások tiszta szívből gyűlölik a kárókatonát, amely óriási károkat okoz a halállományban. Egy alapvetően tengeri madárról van szó, amely kisebb létszámban (2500-3000 példány) Magyarországon is fészkel, de tömegesen télen jelenik meg a magyar vizeken. Abban a legtöbb forrásunk egyetért, hogy ilyenkor rendszerint 30-40 000 egyed tartózkodik Magyarországon, az idei enyhe télen akár 60 ezer is telelhet nálunk. A Tihany környéki gardaállományban jelentős károkat okozhat, akár napi 1 tonna halat is pusztíthatnak a kárókatonák, más néven kormoránok.” A hírre reagálva megkereste a portált a Balatoni Limnológiai Intézet Hal- és Konzervációökológiai Kutatócsoportjának tudományos munkatársa. Szerinte a számok pontatlanok, ezzel kapcsolatban beszélgettek a környezetvédelmi témájú weboldal felelős szerkesztőjével, Sarkadi Péterrel.

A kárókatona kártételével kapcsolatos internetes rádióbeszélgetést rögzített a Greenfo
A kárókatona kártételével kapcsolatos internetes rádióbeszélgetést rögzített a Greenfo

Preiszner Bálint biológus több területen is végez kutatásokat. Egyebek között az urbanizáció és a klímaváltozás madárpopulációkra gyakorolt hatásait vizsgálja, de az édesvízi halak és a tízlábú rákok táplálkozási – ezen belül is a tetemfogyasztó viselkedését is nyomon követi. Terepi halökológiai kutatómunkájában édesvízi inváziós fajok ökológiai hatásait vizsgálja. Részt vesz továbbá néhány madárvonuláskutatási projektben. Ilyen például a kárpát-medencei küszvágó csérek vonulási útvonalának feltárása.

https://open.spotify.com/episode/1Oz0e6zJgtxAUQ5cDsxqAu?go=1&utm_source=embed_v3&t=0&nd=1
A teljes beszélgetés itt hallgatható meg

Ökológiai szempontból nincs baj a kárókatonával

A szakirodalmi adatok alapján a nagy kárókatonák napi halfogyasztása 500 gramm alatt van, a telelő madaraké jellemzően alacsonyabb ennél. A balatoni rendszeres vízimadár számolások adatai alapján a telelő kormoránok száma évről évre változik. A szakértő szerint az utóbbi évtizedben nem figyelhető meg sem növekvő, sem csökkenő trend. A Balatonon és tágabb környezetében (Kis-Balaton, valamint a Balaton környéki halastavak, berkek) tartózkodó kárókatonák száma az idei télen 2500-ra becsült. 5-7 változó mértékben használt éjszakázóhelyük ismert a környéken. Ebből a tihanyi éjszakázóhelyen az idei télen többszöri számolás alapján változó mennyiségű, 6-900 madár tölti az éjszakát – mondta Preiszner Bálint. Az ökológus a Balatonnal kapcsolatban más témákat is érintett: az algásodást, a vízszint változás élővilágra gyakorolt hatását, a nádasok felaprózódását, valamint a nádpusztulást is. Korábban itt írtunk a kárókatona kártételéről. Egy további szakmai anyagot "A kárókatona probléma Magyarországon és az Európai Unióban" címmel ide kattintva lehet megnézni.

Preiszner Bálint, PhD a Hal- és Konzervációökológiai Kutatócsoport tudományos munkatársa bemutatkozása:

Biológia-földrajz tanári szakon a diplomamunkám során a fragmentáció ökológiai hatásait vizsgáltam énekesmadaraknál. A közoktatás világából hamar visszatértem a kutatáshoz, és a Pannon Egyetem Ornitológiai Kutatócsoportjában az innovatív viselkedés és a szociális- valamint szaporodási siker kapcsolatát vizsgáltam szintén énekesmadaraknál (házi verebek, valamint széncinegék vizsgálatán keresztül). Itt foglalkoztunk továbbá az urbanizáció és a klímaváltozás madárpopulációkra gyakorolt hatásainak vizsgálatával. Jelenleg az MTA ÖK BLI-ben fő kutatási területem édesvízi halak és tízlábú rákok táplálkozási viselkedése, ezen belül is a tetemfogyasztó viselkedésük. Ezeket a vizsgálatokat az erre célra kialakított akváriumrendszerben vizsgáljuk. Emellett részt veszek a csoport egyéb terepi halökológiai kutatómunkájában (pl. édesvízi inváziós fajok ökológiai hatásainak vizsgálatában), továbbá néhány madárvonuláskutatási projektben is (pl. kárpát-medencei küszvágó csérek vonulási útvonalának feltárásában). Az alapkutatáson kívül alkalmazott kutatómunkát is végzünk, amely elsősorban vízhez kötődő gerinces csoportok monitoring tevékenységét foglalja magában. Továbbá csoportunk jelentős részt vállal az Intézet környezeti nevelésben való részvételében bemutatók és előadások tartásával.

Megosztás

További híreink

Kártevők a napraforgóban: előrejelzés 2024-re

2024.03.08.

A napraforgó a legfontosabb olajos növény Magyarországon. 2023-ban az egy évvel korábbinál 25 ezer hektárral kisebb területen, mintegy 677 ezer hektáron termesztették (KSH). A védelmet már a napraforgó-csíranövénynél el kell kezdeni. A védelem a helyes gépbeállítással indul. Ezzel megfelelő teret lehet adni a növények fejlődéséhez, ami segíti a károsítók által okozott károk kompenzálását.

5 kérdés és 5 válasz a hatékony karbamidtrágyázásról

2024.03.08.

Bemutatjuk a KITE Zrt. által forgalmazott UREUS 46-ot, ami Limus Care ureáz inhibitorral kezelt granulált karbamidot jelent.

Fél tucat gyógynövény, amivel csökkenthető a vércukorszint

2024.03.07.

Hazánkban is jó néhány olyan gyógynövény beszerezhető, melyek fogyasztása hozzájárulhat a vércukorszint csökkentéséhez. Érdemes megnézni a felsorolást, mert van közülük olyan is, mellyel mérsékelhető a cukor utáni sóvárgás. Napjainkban egyre nagyobb probléma az inzulinrezisztencia és annak következménye, a cukorbetegség. Ezt is enyhíthetik.

Megszavazta az Európai Parlament: az élőhelyek egyötödét helyre kell állítani 2030-ra 

2024.03.07.

A tagállamoknak egyre több leromlott ökológiai állapotú élőhelyet kell helyreállítaniuk: 2030-ra legalább 30, 2040-re legalább 60, 2050-re pedig legalább 90 százalékukat. A mezőgazdasági termelés alá vont területek esetében rendkívüli helyzetekben ideiglenesen felfüggeszthető a követelmények teljesítése. Az európai élőhelyek több mint 80 százaléka nincs megfelelő ökológiai állapotban.

Mikrobák szerepe a növények nitrogén-, foszfor- és káliumellátásában

2024.03.07.

A talajbaktériumok részt vesznek a tápelemek feltárásában, a nitrogén megkötésében, így a növények tápanyagellátásban is. A következőkben a nitrogénkötésről és a foszfor-, káliumfeltárásról lesz szó.

Budapesten tüntetnek a gazdák, lezárások lehetnek

2024.03.07.

Utcára vonulnak a megyar gazdák, amivel a kormányzati agrárpolitika megváltoztatását szeretnék elérni. A három naposra tervezett megmozdulás szomaton kezdődik majd.

Legújabb hirdetések

Goldoni

1 db Goldoni eladó

1 000 HUF

+ áfa
Goldoni

1 db Goldoni eladó

1 000 HUF

+ áfa
Goldoni

1 db Goldoni eladó

1 000 HUF

+ áfa
Goldoni

1 db Goldoni eladó

1 000 HUF

+ áfa
Goldoni

1 db Goldoni eladó

1 000 HUF

+ áfa
Goldoni

1 db Goldoni eladó

1 000 HUF

+ áfa
Goldoni

1 db Goldoni eladó

1 000 HUF

+ áfa
Goldoni

1 db Goldoni eladó

1 000 HUF

+ áfa
Partnerhírek
Partner

10 éven belül Közép-Európa elsőszámú agráregyeteme lenne a MATE

2021.02.13.

2021. február 1-jén létrejött a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, amely közhasznú magán felsőoktatási intézményként folytatja működését. Az intézmény fenntartója a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány. A Kuratórium elnöke Dr. Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója; tagjai: Dr. Nagy István, agrárminiszter; Lázár János, országgyűlési képviselő, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. által ellátott állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztos; Dr. Horn Péter, rector emeritus, az MTA rendes tagja és Dr. Bedő Zoltán, az MTA rendes tagja.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Hirdetésfeladás