Csökkenő piacon tovább növelte piacrészesedését a KWS a repcetermesztésben

Az elmúlt éveket jellemző kedvezőtlen piaci körülmények között is növelni tudta piaci súlyát a KWS a repcetermesztésben. Annak ellenére, hogy országos viszonylatban csökkent a kultúra vetésterülete, a KWS 23%-ról 27%-ra növelte piaci részesedését. Mindez annak köszönhető, hogy a termelők bíznak a hibridjeikben és jellemzően pozitív tapasztalatokat gyűjtöttek velük kapcsolatban. Siker előfeltétele továbbá az is, hogy a cég erős portfólióval rendelkezik és munkatársaik is teljes mértékben elkötelezettek a munkájuk iránt. Mindezekről dr. Kismányoky Andrással, a KWS Olajnövények termékmenedzserével beszélgettünk.

Mi jellemzi a hazai repcetermesztést?

Az elmúlt években a repce vetésterületének nagysága csökkenő tendenciát mutat Magyarországon. 2019-ben érte el a csúcsát, amikor a 300 ezer hektárt is meghaladta ez a területnagyság. Azóta fokozatosan csökken ez a szám.

Ön szerint mi ennek az oka?

Több összetevője van, de ezek közül talán a leghangsúlyosabb, hogy napjainkban a különböző növényvédőszer hatóanyag kivonások és szigorítások nyomán igencsak korlátozottá vált a választható rovarölő hatóanyagok köre. Mindez igaz a csávázószerekre egyaránt. Pedig nagy szükség lenne a használatukra, mivel jelentősen megváltoztak a termesztési körülmények, egyre melegebb az időjárás a repce tenyészidőszakának kritikus periódusaiban, illetve hiányoznak a téli fagyok, amik a rovarkártevők felszaporodását is eredményezik.

Beszűkültek továbbá a vetésforgók. A repce is gyakran 2-3 éven belül visszakerül ugyanarra a területre, hiszen egy sikernövényről beszélünk. A termelők nem minden esetben várják meg a szakirodalomban javasolt 4-5 évet. Ez annak is köszönhető, hogy betegségeknek és egyéb stressz faktoroknak is nagyon jól ellenálló hibridek jelentek meg a vetőmagpiacon, ami szintén a kártevők elszaporodását segíti elő.

A rovarkártevők elleni védekezéshez nagy tapasztalat és időráfordítás szükséges. A repceállományt gyakran naponta kell szemlézni, hogy meg tudjuk határozni, mikor, milyen kártevők és milyen mennyiségben vannak jelen. Ha ezt elmulasztjuk, nehéz megtalálni a megfelelő időpontot, amikor hatékonyan lehet beavatkozni a növényvédelembe.

A repcetermesztést más tényezők is nehezítik. Vetési időszakban nagyon gyakran jelentkezik aszály, és ha a vetés művelete nem sikerül, utólag már nem lehet helyre hozni. Ha pedig megcsúszik kérdéses, hogy az állománynak lesz-e elég ideje megerősödni a tél beállta előtt.

Nagyok a különbségek az ország keleti és nyugati része között. Nagyon aszályos volt a tavaszunk, aminek negatív hatása még a Dunántúlon is látszik, de a csapadék megérkeztével ott viszonylag helyre jöttek az állományok. A keleti országrészen viszont, a Hajdúságban, Békés megyében az Alföld középső részén még most is jelentős mennyiségű nedvesség hiányzik a talajból. Különösen az éven belüli csapadékeloszlás okoz nagy gondokat, de nemcsak a repce, hanem még a kalászos állományokban is. Tehát változatos képet mutatnak az állományok.

Mit tartogathat a jövő? Hogyan lehetne a repcetermesztés népszerűségén javítani?

Felértékelődik mindannak a tudásnak és tapasztalatnak a szerepe, amit a sikeres repcetermesztők összegyűjtöttek. Magyarországon igen eltérőek a termesztési viszonyok, nem lehet ugyanazt a sémát mindenhol alkalmazni. Elengedhetetlen, hogy a gazdálkodó ismerje a lehetőségei, tudja, hogy milyen területen és táblákon dolgozik. Az elmúlt években azok voltak a legsikeresebbek, akik intenzív körülmények között termesztették a repcét. Náluk biztosan meg fog maradni a vetésforgóban a növény.

A hatékonyság növelésének kulcsa a megfelelő hibrid választás. Olyat hibridet kell választani, ami stabilan jól teljesít és nagyon jó alkalmazkodó képességgel rendelkezik, hiszen sosem tudhatjuk, hogy a következő év hogyan alakul. Lehet, hogy kedvezően alakul az időjárás, de egyre nagyobb az esély a szélsőségek kialakulására. Figyelni kell továbbá, a vetőmagágy készítésére, a vetés idejének és a tőszám megfelelő megválasztására, illetve érdemes megfontolni, amit a KWS is kínál, a csávázás és a prémium vetőmagok terén.

Mit kínál a KWS a csávázás terén a gazdálkodóknak?

A KWS saját fejlesztése, az INITIO nevű csávázási technológia az őszi káposztarepce kezdeti gyors és erőteljes fejlődését hivatott biztosítani, akár szélsőségesebb körülmények között, hiszen fontos, hogy a vetést követően gyors, homogén állomány fejlődjön. A technológia alkalmazása biztosítja a vetőmag védelmét a kelés folyamán.

Tartalmaz mikroelemeket (mangán, cink) és egy szabadalmaztatott savképző formulát is, ami ideális talajkémhatást teremt a mag körüli mikrozónában. Ez elősegíti a mikro- és makrotápelemek felvételét a csírázó növénynek a közvetlen közelében, illetve egyéb biokémiai folyamatokat is támogat. A cél, hogy minél nagyobb és mélyebbre hatóló gyökérzet fejlődjön. Az egészséges növény sokkal jobban ellenáll a stressz faktoroknak, a betegségeknek és kártevőknek.

Két változatban elérhető, INITIO, illetve az INITIO INSECT+. Utóbbi részét képezi a Lumiposa^® rovarölő csávázószer, ami a kezdeti fejlődésében lévő állományt megvédi a repce legfontosabb korai rovarkártevőitől.

Milyen előnnyel jár, ha prémium vetőmagot használunk?

Először a precíziós technológiát alkalmazó termelők körében terjedt el a prémium vetőmagok használata, de már kezd elterjedni a hagyományos gazdálkodás keretei között is. A kalibrált prémium vetőmag, gondosan válogatott, homogén, egységes méretű, illetve nagy ezermagtömegű vetőmagot jelent, amely tulajdonságok a szemenkénti vetésnél elengedhetetlenek az egyenletes vetéshez és keléshez. Ezeket a vetőmagokat nemcsak a szemenkénti, hanem a hagyományos vetőgépek is ki tudják juttatni.

A rovarok ellen azonban nemcsak csávázószerekkel, rovarölő szerekkel lehet védekezni, hanem az úgynevezett természetes rovarvédelemmel is? Mi is ez tulajdonképpeni?

A repcének nagyon sok rovarkártevője van. Szinte a teljes tenyészidőszakban jelen van az állományban valamilyen kártevő. A vetést követően az első veszélyt a nagy repcebolha jelenti. Több okból is kiemelt figyelmet érdemel, mivel az imágója, illetve a lárvája is károsít. Az imágó ellen jelenleg csak rovarölő szeres kezeléssel tudunk védekezni. Németország bizonyos régióiban már rezisztens populációk is kialakultak ki. Tehát a védekezés hatékonysága csökken.

Az őszi káposztarepce genotípusok között a nagy repcebolha lárva kártételében jelentős eltérés tapasztalható. A KWS 2020-ban egy kísérletsorozatot indított, amelyben arra kereste a választ, hogy lárvakártétel szempontjából van-e eltérés a repce hibridek között. A 2020-as és 2021-es eredmények azt mutatják, hogy egyes hibrideket jobban károsítanak a lárvák, mint másokat. Nagy örömünkre a Feliciano KWS és a KWS Granos esetében bizonyult a lárvakártétel és lárvaszám a legalacsonyabbnak, tehát a legjobb eredményt ezek a hibridek érték el. A saját kísérletünk eredményeit egy független francia kutatóintézet is visszaigazolta. A kutatások még folytatódnak, de az első eredmények nagyon bíztatók.

A termelőknek tehát azt tanácsolom, hogy olyan hibrideket válasszanak, amelyek robosztusak. Az erős és egészséges állományok a lárvakártételt bizonyos mértékig mérsékelni képesek. A lárvák a levélnyélben károsítanak. Gyengén fejlődött növény esetén a lárvák elérhetik a repce gyökérnyakában fejlődő hajtáscsúcsot és ha ezt elpusztítják, akkor a repce már nem lesz teljes értékű növény.

Nemrég két új hibriddel léptek a magyar piacra. Mit érdemes ezekről tudni?

A Hanneli egy középérésű, kiváló terméspotenciállal bíró új hibridünk. Az Rlm7 rezisztencia gén a repce fómás levélfoltossága és szárrák ellen nyújt megfelelő védelmet, valamint Tarlórépa Sárgaság Vírus ellenállóképességgel is rendelkezik. Ezt a hibridet azoknak a termelőknek ajánljuk, akik új repce hibridet szeretnének kipróbálni a KWS repce portfóliójából.

Ismert, hogy az Umberto KWS immár harmadik éve a piacvezető hibrid Magyarországon. Mióta bevezettük a piacra több mint 150 ezer hektáron került elvetésre, tehát egy nagyon kedvelt repcéről van szó, ám a termelők mindig keresik az újdonságokat is. A Hanneli mind érésben, mind habitusban nagyon hasonlít az Umberto-hoz. Ősszel ennek is nagyon gyors a kezdeti fejlődése, akár késői vagy megkésett vetésekhez és tudjuk ajánlani. A különbség az, hogy tavasszal gyorsabban indul meg, mint az Umberto. Utóbbi egyébként nagyon jó alkalmazkodó képességgel rendelkezik, az ország szinte minden részén termesztik a gazdák.

A Haya portfóliónk legkorábbi érésű hibridje. Azokat a termelőket szeretnénk megcélozni vele, akik nagyobb területen termesztik a repcét, éréscsoport szerint megosztanák a vetésterületüket, hiszen így tervezhetőbbé válik a betakarítás és elkerülhetők a munkacsúcsok. Ha az időjárás és a gyomosodás megfelelően alakul a tenyészidőszakban, állományszárítás nélkül is betakarítható. Ez egyébként a Hannelire és az Umberto-ra is jellemző. Mivel ez egy korai hibrid, így lehetőséget kínál arra, hogy a repce szemtelítődése még a nyári hőhullámok előtt megtörténjen. Tudni kell, hogy 30-35 fok felett a termésképzés leáll, amit egy ilyen hibriddel nagyobb eséllyel megelőzhetünk. Bizonyos területeken egy rövidebb tenyészidő nagy előnyt jelenthet.

(x)