Félmilliós büntetés és támogatásmegvonás a helytelen tarlóégetés következménye

Tarló, nád, növényi maradvány valamint gyepek égetése tilos, kivéve, ha erre növény-egészségügyi okokból van szükség. Most aktuálisan alkalmazandó a Kölcsönös megfeleltetés szabályrendszeréből a „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” alábbi előírása. A tarlóégetés sok vita forrása, azonban a talajban lévő és oda visszaforgatható szerves anyag megőrzésének fontossága, a termőképesség és külső hatásokkal szembeni ellenálló-képességét fokozó hatása miatt a tarlómaradványok megőrzése, talajba forgatása napjainkra felértékelődött. 

A tarlóégetés megítéléséhez két szempontra kell figyelni - írta a NAK. Az egyik, hogy a tarló egészséges-e, vagy kórokozókkal fertőzött. A másik, hogy értékes szerves anyag utánpótlási forrás veszhet el az égetés során. A tarlóégetés legfőbb indokaként a kártevők, kórokozók elleni védekezést szokás megjelölni. A „gyufával történő kaszálást” tényleg csak nagyon indokolt növényegészségügyi okból szabad alkalmazni. A levegő védelméről szóló kormányrendelet egyértelműen tiltja a tarlóégetést. Eszerint a lábon álló növényzet, tarló, illetve növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék égetése tilos. Kivéve, ha a jogszabály másként nem rendelkezik. Egyetlen kivétel lehet tehát, ha a szántón olyan mértékű fertőzés jelenik meg, amely csak és kizárólag a tarló felperzselésével szüntethető meg. Ekkor a növényvédelmi hatóság – megyei kormányhivatal - megengedheti a tarlóégetést. A gyakorlatban ilyen engedélyt ritkán kerül kiadásra.

Tehát, amennyiben a jogszabály lehetővé teszi, külterületen az ingatlan tulajdonosa, használója legfeljebb 10 hektár egybefüggő területen végezhet irányított égetést.

Az irányított égetés végzésének időpontját, terjedelmét, földrajzi koordinátákkal vagy helyrajzi számmal megadott helyét a megkezdés előtt 5 nappal az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervéhez írásban be kell jelenteni. Az irányított égetés során a tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén azt azonnal el kell oltani. Az irányított égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást - vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal - meg kell szüntetni.

Fentiek szerint lehetővé váló tarlóégetés szabályait az „Országos Tűzvédelmi Szabályzat” tartalmazza az alábbiak szerint:

• a tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos; 
• az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel; 
• a szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos,
• a tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani, és 
• az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani, 
• a fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással biztosítani,
• tarlóégetés 10 hektárnál nagyobb területen szakaszosan végezhető, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni,
• a tarlóégetés során tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani.

A tüzet nem szabad őrizetlenül hagyni, és folyamatos felügyeletet is biztosítani kell.

Csak akkor indokolt a tarlóégetés, ha súlyos a fertőzés

Csak akkor égessünk, ha feltétlenül szükséges! A tarlóégetéssel ugyanis károsodnak a talajban lévő hasznos bioszervezetek, a talaj igen lecsökkent szervesanyag készletét tovább pazaroljuk – rontva ezzel szerkezetességét, aszálytűrését, vízmegtartó képességét stb. -, és nem elenyésző a vadak pusztulása sem. A tarlóégetés nem csak a talajba juttatható, a talajban lévő szerves anyag felelőtlen pazarlását jelenti, de a levegőszennyezést is okoz.

Az engedély nélküli tarlóégetés nem csak a támogatást csökkentheti az előírás be nem tartása miatt, de akár félmillió forintos pénzbírsággal is számolhat az, aki tarlót éget.