Halálos fenyegetések, feljelentések: részben leállította a jégkármérséklő rendszer működését a NAK

Egyre szélesebb körben terjed az az elképzelés, mely szerint az országos jégkármérséklő rendszer tehető felelőssé a Kelet-Magyarországon kialakult súlyos aszályért. A helyzet odáig fajult, hogy emiatt több generátorkezelő is halálos fenyegetést kapott. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a munkavállalói biztonsága védelmében a megfenyegetett generátorkezelők körzeteiben leállítja a jégkármérséklő rendszert. Ebből adódóan számos területen csak részlegesen lesz biztosított a jégkár elleni védekezés, ami nem csak a gazdálkodókat, hanem a lakosságot és az ipari létesítményeket is veszélyezteti.

A NAK közleménye szerint az elmúlt időszakban jellemzően a kelet-magyarországi megyékben felerősödtek azok a hangok, amelyek a jégkármérséklő rendszert teszik felelőssé a szárazságért. A „boszorkányüldözés” egyre súlyosabbá vált, egyesek attól sem riadtak vissza, hogy halálosan megfenyegessék a jégkármérséklő rendszer részeként működő manuális generátorok kezelőit. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) ezért megteszi a szükséges jogi lépéseket, feljelentést tesz a fenyegetődzők ellen. Ezzel egyidejűleg – munkavállalói testi épségét mindenek elé helyezve – egyes alföldi megyékben, a fenyegetést kapott generátorkezelők körzeteiben ideiglenesen leállította a jégkármérséklő rendszert. Ez azt jelenti, hogy

a NAK több területen nem tudja teljeskörűen biztosítani a jégkár elleni védekezést, ami nem csak a gazdálkodók területeit, hanem a lakossági ingatlanokat és ingóságokat is veszélyezteti.

A NAK számos eszközével támogatja az évtizedek óta nem látott aszály miatt súlyos károkat szenvedő termelőket – falugazdász-hálózata révén segíti a kárfelmérést, egyeztetéseket folytat az Agrárminisztérium és a biztosítók illetékeseivel, együttműködik a kormányhivatalokkal –, annak érdekében, hogy gördülékenyen haladjon az ügyintézés. A Kamara ugyanakkor elfogadhatatlannak tartja, hogy egyesek végső elkeseredettségükben saját gazdatársaik ellen forduljanak, őket halálosan megfenyegessék – írták.

Elméletek bűvköre helyett tudomány és valóság

Tudományosan bizonyított, hogy a jégkármérséklő rendszernek semmilyen hatása sincs a csapadékmennyiségre, az kizárólag a kialakuló jégszemcsék méretét képes befolyásolni. A tudományos vizsgálatokon túl a gyakorlati tapasztalatok is ezt támasztják alá. 2022. januárban és februárban is rendkívül kevés csapadék hullott, így kora tavasszal is komoly aszály sújtotta hazánkat, holott csak április 15-től működik a jégkármérséklő rendszer. Az is nyilvánvalóan cáfolja a tévhitet, hogy a rendszer 2018 óta üzemel Magyarországon, és az elmúlt 4 esztendőben nem volt ilyen mértékű aszály.

Aszály szerte Európában

A jelenlegi extrém aszály globális időjárási viszonyokra vezethető vissza, mely nem csak hazánkban, hanem Európa számos más országában (ott is, ahol nem működik jégkármérséklés) rendkívüli csapadékhiányt okoz. Európa déli, délnyugati és nyugati részein (Olaszország, Spanyolország, Dél-Franciaország, Kelet-Németország) a legsúlyosabb a probléma, de Nyugat-Lengyelországot, Szlovákia és Magyarország keleti részét, illetve Romániát és Ukrajnát is sújtja ez az időjárási jelenség.

Adatok az elmúlt évekből

A jégkármérséklő rendszer bizonyos területeken történő leállítását azért tartja fájónak a NAK, mert az elmúlt évek kárbejelentési adatai bizonyították létjogosultságát. Adataik szerint 2021-ben a gazdálkodók 39 ezer hektárra jelentettek be jégkárt, ennek jelentős hányada három extrém időjárású napon keletkezett. Összehasonlításképpen 2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az országos lefedettségű jégkármérséklő rendszer, közel kétszer ekkora, összesen 72 ezer hektárnyi mezőgazdasági jégkárt jelentettek be a gazdálkodók. Egyes számítások szerint a rendszer működtetésével évi több 10 milliárd forint kár előzhető meg – írta portálunkhoz eljuttatott közleményében a NAK.