Hirdetés
Hogyan függhet a béremelés a munkához való hozzáállástól?
A fizetésemelés egyszerre lehet fontos, fájó és kényes téma. A munkaadónak a növekvő költség, a munkavállalónak az emelés összege okozhat külön kihívást. Arra is érdemes figyelni, hogy a dolgozó állomány egységesen érezze azt, hogy megbecsülik a teljesítményét. Ám van olyan helyzet, amiben több munkavállaló nem megfelelő hozzáállással végzi a munkáját. Lehet úgy fizetést emelni, hogy ők a hozzáállás változtatása esetén késve kapják meg azt az összeget, amit a többiek?
Egy cég február 1-től 10 százalékos béremelést adott a munkavállalóinak. Kivétel volt ez alól két fő, azzal az indokkal, hogy nem megfelelő hozzáállással végzik a munkájukat. Három hónap múlva, ha ez változni fog, meg fogják kapni a különbözetet, de nem béremeléssel, hanem egyéb jogcímen. Megteheti-e ezt a munkáltató? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértő válaszolt.

A munka törvénykönyve (Mt.) 12. paragrafusa az alábbiak szerint rendelkezik:
12. § (1) A munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. E követelmény megsértésének orvoslása nem járhat más munkavállaló jogának megsértésével vagy csorbításával.
(2) Munkabérnek minősül az (1) bekezdés alkalmazásában minden, a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatás.
(3) A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerő-piaci viszonyokat kell figyelembe venni.
Azaz főszabály szerint meg kell tartani az egyenlő bánásmód követelményét, de nem tilos a megkülönböztetés, az szűk körben megengedett. Ennek indokai elsősorban a 12. paragrafus (3) bekezdése szerinti körülmények lehetnek. Az a lényeges, hogy egy esetleges jogvita esetén a munkáltató bizonyítani tudja a megkülönböztetés jogszerű indokát - írta a szakértő.
A hátrányos megkülönböztetést el kell kerülni
A leggyakoribb jogsértés a közvetlen hátrányos megkülönböztetés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt tulajdonsága miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne. Ez lehet például neme, faji hovatartozása, nemzetisége, anyanyelve, fogyatékossága, politikai vagy más véleménye, anyasága vagy apasága, életkora szerint.
Nem jelenti az egyenlő bánásmód követelményének megsértését a munka jellege vagy természete alapján indokolt, az alkalmazásnál számba vehető minden lényeges és jogszerű feltételre alapított arányos megkülönböztetés. A törvény meghatározza, hogy a munka egyenlő mértékének megállapításánál milyen szempontokat kell figyelembe venni. Ezek az elvégzett munka természete, minősége, mennyisége, munkakörülmények, tapasztalat és felelősség, szakképzettség, fizikai, szellemi erőfeszítés, munkaerőpiaci viszonyok.
Az eltérés engedélyezett
A bírói gyakorlat szerint nem tekinthető indokolatlan megkülönböztetésnek, ha az egyébként azonos jellegű munkavégzésért a nem azonos feltételekkel rendelkező személyek eltérő díjazásban részesülnek (BH 2004.123.).
A nem megfelelő hozzáállás megítélése nehéz kérdés, mivel az alapbér egységes emeléséről van szó, nem jutalomról, nem eleve eltérő díjazással létesített munkaviszonyt a cég a munkavállalókkal.
A szakértő álláspontja, hogy a fizikai, szellemi erőfeszítés kategóriába tartozik a kérdés szerinti eset, melyet a törvény kifejezetten nevesít is. Így megítélése szerint jogszerűen járt el a munkáltató. Ezt meg is erősíti azzal, hogy visszamenőlegesen jogosulttá válhatnak a munkavállalók a munkabér-különbözetre. Lényeges, hogy jogvita esetén bizonyítani tudja a munkáltató a megkülönböztetés indokát - írták.
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
10 éven belül Közép-Európa elsőszámú agráregyeteme lenne a MATE
2021.02.13.2021. február 1-jén létrejött a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, amely közhasznú magán felsőoktatási intézményként folytatja működését. Az intézmény fenntartója a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány. A Kuratórium elnöke Dr. Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója; tagjai: Dr. Nagy István, agrárminiszter; Lázár János, országgyűlési képviselő, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. által ellátott állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztos; Dr. Horn Péter, rector emeritus, az MTA rendes tagja és Dr. Bedő Zoltán, az MTA rendes tagja.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdessen a Magro.hu oldalon!
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatHirdetés
Hirdetés