Könnyítésekkel és 360 milliárd forintos keretösszeggel indul az új agrárkörnyezet-gazdálkodási program

Minél több gazdálkodót kíván érdekeltté tenni a zöld előírások betartásában, ezért indítja 360 milliárd forintos keretösszeggel és megemelt egységtámogatással a következő agrárkörnyezet-gazdálkodási programot az agrártárca. A Bábolnai Gazdanapok egyik kerekasztal-beszélgetésén Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára elmondta, hogy a most záruló AKG programban 800 ezer hektárral vettek részt a termelők, így a termőterületeink jelentős részén vállaltak valamilyen környezetvédelmi kötelezettséget. A jelenlegi előírások egy része megmarad, és könnyítéseket is tartalmaz az új rendszer. 

Az egyik ilyen könnyítés, hogy nem a kérelem benyújtásakor kell igazolni a jogszerű földhasználatot, hanem majd a kifizetéshez. Továbbá, ha a program 3 éve alatt jár le valakinek a földbérlete és nem tudja megújítani valamilyen oknál fogva, az adott területet szankció nélkül kivonhatja a támogatott területből - írta a Magyar Mezőgazdaság. A vállalásokkal kapcsolatban jelentkező többletköltségeket, illetve az azokból eredő hozamkiesést kompenzálja a támogatás. Ezzel az alapállással kell megállapítani a szabályokat, és miután újraszámolták a támogatásokat, 

gyepre például a hektáronkénti maximális támogatás több mint 70, szőlőre pedig több mint 50 százalékkal emelkedik.

Az Európai Unióban 2023-ban indul az agroökológiai alapprogram, amivel össze kellett fésülni az AKG előírásait, hogy az egyes vállalásokat különböző forrásból lehessen finanszírozni - közölte az államtitkár. Megmaradnak az AKG-ban az olyan speciális zonális programok, mint a túzokvédelmi, a kékvércse-, az alföldi és dombvidéki madárvédelmi program.

A most induló AKG és a 2023-as alapprogram összhangját 2025-től lehet majd megteremteni, és onnantól hosszú távú, kiszámítható rendszer jöhet létre, összegezte Feldman Zsolt.

Nagyon kedvező az új AKG-kiírás a legeltető állattartás szempontjából

Mezőszentgyörgyi Dávid, a Juh és Kecske Ágazatért Egyesület elnöke szerint már csak azért is érdemes a teljes gyepterülettel belépni a programba, mert ami most szabadon választható, az 10 év múlva már kötelező lesz. Ezt a hosszú távú, teljes termékpályát átfogó gondolkodásmódot akarják megtanítani a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem hallgatóinak is, tette hozzá, mint az egyetem rektorhelyettese. Az átalakuló szaktanácsadási rendszerből is kiveszi a részét az egyetem, egyrészt a meglévő szaktanácsadó központként, másrészt a kutatási hátterét is hozzáadva.

Bor, gyümölcs, szaktanácsadás az agrárkörnyezet-gazdálkodási program szempontjából

Nemzedékeken, rendszereken átívelően hosszú a szőlősgazdák gondolkodásmódja, mondta Koch Csaba borász. Ő maga 30 hektáron folytat biogazdálkodást és 120 hektárral vesz részt az AKG programban.

A szőlő-borágazatban amúgy is alapvetően fontos igénybe venni minden támogatási lehetőséget, hogy felvehessük a versenyt a nagy európai bortermelő országokkal. A hazai borászatok és szőlőtermesztő ugyanis gazdaságok méretéből adódóan ugyanis meglehetősen drágán termelnek.

Kujániné Cser Olga gyümölcstermesztő, növényorvos arra hívta fel figyelmet, hogy előrejelzésre alapozva kell környezetkímélő növényvédelmet folytatni, mert akkor lehet a legjobban csökkenteni a felhasznált készítmények mennyiségét, ha figyelembe vesszük a növény és a károsítók élettanát. Nagyon fontos, hogy figyelembe kell venni a globális felmelegedés hatásait a fajtaválasztástól kezdve az új károsítók megjelenéséig és a gyümölcsfák vagy a szőlő vigorának, ellenálló képességének támogatásáig.

Bányai Tibor szaktanácsadó már ebben az időszakban segít az AKG kérelem beadásának előkészítésében és tapasztalatai szerint elsősorban a területek felmérésére és a helyrajzi számokkal való összevetésére kell most figyelni a termelőknek.