Magyarország kormánya meghosszabbította az élelmiszerár-stopot, a döntés értelmében 2023. április 30-ig tartják a hatósági árakat. Ehhez kapcsolódóan nagyobb ellenőrzéseket tervez a kormány az érintett termékek mennyiségei esetén. Hogyan értékelhető a kormány döntése? Mi várható ezek után a boltokban? Ezekre a kérdésekre is választ találni a Portfolio cikkében. A kormányzat nagyobb büntetéseket és szigorúbb ellenőrzéseket is kilátásba helyezett az élelmiszerár rögzítéssel kapcsolatban.

A Portfolio írta meg, hogy a kormány a december 13-i, kedd esti Magyar Közlönyben kihirdette az élelmiszerek árstopjának meghosszabbítását. A Kormány 511/2022. (XII. 13.) Korm. rendelete az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 6/2022. (I. 14.) Korm. rendelet módosításáról című kormányrendelet harmadik paragrafusa ugyanis így szól: a 6/2022. (i. 14.) korm. rendelet 1. § (1) bekezdésében bekezdésében és 1/a.§ (1) bekezdésében a„2022. december 31.” szövegrész helyébe a„2023. április 30.” szöveg lép.

Magyarország kormánya meghosszabbította az élelmiszerár-stop rendelkezését, 2023. április 30-ig tartják a hatósági árakat, ezzel kapcsolatban nagyobb büntetéseket és szigorúbb ellenőrzéseket is kilátásba helyeztek - Fotó: Magro.hu, CSZS, Gödöllő
Magyarország kormánya meghosszabbította az élelmiszerár-stop rendelkezését, 2023. április 30-ig tartják a hatósági árakat, ezzel kapcsolatban nagyobb büntetéseket és szigorúbb ellenőrzéseket is kilátásba helyeztek - Fotó: Magro.hu, CSZS, Gödöllő

Nem változik az élelmiszerár az árstopos termékekre 4 hónapig

A kormány 4 hónappal meghosszabbította az árstop érvényességét. Mindemellett a kormányzat nagyobb büntetéseket és szigorúbb ellenőrzéseket is kilátásba fog helyezni, ugyanis egyre kevésbé tetszik a kabinetnek, hogy egyre drasztikusabb az élelmiszerhiány az árstopos termékek körében. Úgy tűnik, hogy ezen a területen is lépett a kormány, ugyanis a friss rendeletmódosítás értelmében ha nem a megfelelő mennyiséget árusítja egy adott napon az üzlet, akkor "a jogkövetkezmény többször – akár azonos napon, ugyanazon üzletben végzett, több egymást követő ellenőrzés során feltárt jogsértések esetében – is alkalmazható, úgy, hogy az ismételten kiszabott bírság összegének el kell érnie a korábbi jogsértés esetén kiszabott bírság legalább kétszeresét, és a bírság legmagasabb összegére vonatkozó rendelkezést nem kell figyelembe venni.”

Az eredeti rendeletben eddig az szerepelt, hogy "a jogkövetkezmény többször is alkalmazható úgy, hogy a korábbi jogsértés esetén kiszabott bírság legalább kétszeresét eléri ismételt alkalmazás esetén és a bírság legmagasabb összegére vonatkozó rendelkezést nem kell figyelembe venni."

A cikk szerint a rendelet megerősíti azt is, hogy "hivatalból járhat el a mennyiségi előírások érvényre juttatása érdekében "az Ártörvény 16. §-a szerinti közigazgatási hatósági ügyekben a fogyasztóvédelmi hatóság kijelöléséről szóló kormányrendelettel kijelölt általános fogyasztóvédelmi hatóság a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal bevonásával".

Mi várható a következő hónapokban a rögzített élelmiszerár meghosszabbításának hatására?

A kiskereskedelmi szektor és az érintett élelmiszerek forgalmazhatósága szempontjából a mostani hír nem éppen kedvező, viszont politikai előnyei miatt érthető és ebből kifolyólag várható volt az intézkedés meghosszabbítása. A húsvéti határidő is érthető, a lakosság körében még népszerű lépés jelentősége az ünnepi időszakokban értékelődik fel a háztartások körében: bizonyos termékekhez ugyanis az árstopnak köszönhetően olcsóbban jut hozzá - írták.

Az árstopok fenntartásának súlyos árát viszont sokan megfizetik:

  • részben a lakosság, ugyanis a nagyobb üzletláncok az árstopos termékeken elszenvedett veszteségeiket kompenzálják a többi terméken (inflációs nyomást erősíti), vagyis más termékek ára emelkedik. A kiskereskedelmi szektorra rálátó források állítása szerint a hosszabbítással egy dolog garantált: a vártnál magasabb inflációs pálya. Nem véletlen, hogy a magyar élelmiszerinfláció egész Európában kimagasló. Ennek részben magyar szabályozási okai vannak.
  • részben a kisebb üzletek, ugyanis ők kevésbé képesek az így keletkező veszteség szétporlasztására, azért csak a veszteség lenyelése marad számukra, ami egyre nehezebb a jelenlegi elszálló energiaárak és a kiskereskedelmi különadó növekedése mellett. A kisboltok az intézkedés legnagyobb relatív vesztesei, nem véletlen, hogy ezzel összefüggésben felgyorsult idehaza a boltbezárási hullám.
  • harmadrészt a hazai termelők is, ugyanis a legnagyobb üzletláncok egy ilyen, szabályozási kihívásokkal teli működési környezetben (árstopok, különadók) sokkal erőteljesebb költséglefaragást céloznak. Emiatt a beszállítóikkal szemben keményebben lépnek fel az ártárgyalások során. Az árstop a teljes ellátási láncot veszélybe sodorja és közben teret ad az olcsóbban előállított élelmiszerimportnak bizonyos termékek esetében.

Szétosztott veszteségek

Múlt héten a lap egyik forrása úgy fogalmazott, hogy nem világos, hogy miért tartják fent még most is az árstopot, hiszen a boltok most is szétosztják a veszteséget más termékekre, és amikor majd elengedik az árbefagyasztást, akkor hatalmasat fog nőni az addig árstopos termékek ára is - miközben azoknak a termékeknek nem fogják csökkenteni az árát, amelyekre szétterítették az árbefagyasztás miatti veszteséget. A portál információi szerint az árstop fenntartásával a kormány célja, hogy kiszorítson egyes kiskereskedelmi multikat az országból (ami már régi szándéka).

A jelenleg már csökkenő élelmiszerkiskereskedelmi forgalom mellett ez az intézkedés komoly csapást jelent a szektor képviselőire, de közben az árstop-hosszabbítást viszonylag jobban fogják elviselni a legnagyobb láncok, főleg a diszkontláncok, amelyek erősödése az elmúlt években még fel is gyorsult. A diszkontláncok (élükön a Lidl-lel és az Aldival) lettek a magyar piacon az ármeghatározó szereplők. A kisebb és közepes üzletek elsorvadása szinte garantált egy ilyen környezetben - írták.

Mi az indoklás?

Nagy István agrárminiszter kiemelte, hogy az ársapkák működnek, a vásárlók ugyanis azokból a termékekből vásárolnak többet, amikhez olcsóbban jutnak hozzá. Az AKI Piaci Árinformációs Rendszer adatai alapján az ársapkás termékekből több fogyott idén 2021 ugyanezen időszakához képest. A legnagyobb, 81%-kos növekedés a 2,8%-os UHT tej esetében figyelhető meg, a többi ársapkás termék esetében is 25%-nál nagyobb a fogyasztás bővülése.

Lisztből 27%-kal, napraforgó étolajból 44%-kal, csirkemellből 34 %-kal, csont nélküli sertéscombból 46%-kal fogyott több idén eddig, mint az előző év azonos szakaszában. A mennyiségi növekedés oka lehet az is, hogy a vásárlók raktároznak ezekből a termékekből, a miniszter ugyanakkor a felhalmozás helyett a tudatos vásárlásra hívja fel a figyelmet.

A tárcavezető kifejtette, az ársapka mellett biztosítani kell, hogy a rögzített árú termékek rendelkezésre álljanak. Ennek érdekében határozták meg, hogy a kereskedők az érintett termékekből a 2021. évi átlagos napi mennyiséget árusítani kötelesek. Ezen kötelezettség megtartását az árstopra vonatkozó egyéb előírásokkal együtt az általános fogyasztóvédelmi hatóság, azaz a megyei és fővárosi kormányhivatalok a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal bevonásával ellenőrzik.

Az agrártárca a kialakult piaci helyzetet a továbbiakban is nyomon követi, az érdekképviseletekkel való kapcsolatot fenntartjuk, valamint az árstopokra vonatkozó jövőbeli döntéseket is teljes körültekintéssel, a piaci helyzet alakulásának és a lakosság igényeinek figyelembevételével fogjuk meghozni – hangsúlyozta Nagy István.

Megosztás

További híreink

Kártevők a napraforgóban: előrejelzés 2024-re

2024.03.08.

A napraforgó a legfontosabb olajos növény Magyarországon. 2023-ban az egy évvel korábbinál 25 ezer hektárral kisebb területen, mintegy 677 ezer hektáron termesztették (KSH). A védelmet már a napraforgó-csíranövénynél el kell kezdeni. A védelem a helyes gépbeállítással indul. Ezzel megfelelő teret lehet adni a növények fejlődéséhez, ami segíti a károsítók által okozott károk kompenzálását.

5 kérdés és 5 válasz a hatékony karbamidtrágyázásról

2024.03.08.

Bemutatjuk a KITE Zrt. által forgalmazott UREUS 46-ot, ami Limus Care ureáz inhibitorral kezelt granulált karbamidot jelent.

Fél tucat gyógynövény, amivel csökkenthető a vércukorszint

2024.03.07.

Hazánkban is jó néhány olyan gyógynövény beszerezhető, melyek fogyasztása hozzájárulhat a vércukorszint csökkentéséhez. Érdemes megnézni a felsorolást, mert van közülük olyan is, mellyel mérsékelhető a cukor utáni sóvárgás. Napjainkban egyre nagyobb probléma az inzulinrezisztencia és annak következménye, a cukorbetegség. Ezt is enyhíthetik.

Megszavazta az Európai Parlament: az élőhelyek egyötödét helyre kell állítani 2030-ra 

2024.03.07.

A tagállamoknak egyre több leromlott ökológiai állapotú élőhelyet kell helyreállítaniuk: 2030-ra legalább 30, 2040-re legalább 60, 2050-re pedig legalább 90 százalékukat. A mezőgazdasági termelés alá vont területek esetében rendkívüli helyzetekben ideiglenesen felfüggeszthető a követelmények teljesítése. Az európai élőhelyek több mint 80 százaléka nincs megfelelő ökológiai állapotban.

Mikrobák szerepe a növények nitrogén-, foszfor- és káliumellátásában

2024.03.07.

A talajbaktériumok részt vesznek a tápelemek feltárásában, a nitrogén megkötésében, így a növények tápanyagellátásban is. A következőkben a nitrogénkötésről és a foszfor-, káliumfeltárásról lesz szó.

Budapesten tüntetnek a gazdák, lezárások lehetnek

2024.03.07.

Utcára vonulnak a megyar gazdák, amivel a kormányzati agrárpolitika megváltoztatását szeretnék elérni. A három naposra tervezett megmozdulás szomaton kezdődik majd.

Legújabb hirdetések

Goldoni

1 db Goldoni eladó

1 000 HUF

+ áfa
Goldoni

1 db Goldoni eladó

1 000 HUF

+ áfa
Goldoni

1 db Goldoni eladó

1 000 HUF

+ áfa
Goldoni

1 db Goldoni eladó

1 000 HUF

+ áfa
Goldoni

1 db Goldoni eladó

1 000 HUF

+ áfa
Goldoni

1 db Goldoni eladó

1 000 HUF

+ áfa
Goldoni

1 db Goldoni eladó

1 000 HUF

+ áfa
Goldoni

1 db Goldoni eladó

1 000 HUF

+ áfa
Partnerhírek
Partner

10 éven belül Közép-Európa elsőszámú agráregyeteme lenne a MATE

2021.02.13.

2021. február 1-jén létrejött a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, amely közhasznú magán felsőoktatási intézményként folytatja működését. Az intézmény fenntartója a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány. A Kuratórium elnöke Dr. Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója; tagjai: Dr. Nagy István, agrárminiszter; Lázár János, országgyűlési képviselő, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. által ellátott állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztos; Dr. Horn Péter, rector emeritus, az MTA rendes tagja és Dr. Bedő Zoltán, az MTA rendes tagja.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Hirdetésfeladás