Hirdetés
Megvan, melyik ország lehet az EU-s élelmiszerstratégiák kísérleti terepe
Továbbra is tartja magát a holland kormány a nitrogénkibocsátás csökkentésére vonatkozó tervéhez, amely több mint 11 ezer állattartó telep bezárásához és az állatállomány jelentős részének levágásához vezetne. A holland gazdálkodók egy részét ellehetetlenítő zöld törekvés az első gyakorlati példa arra, milyen súlyos következményekkel jár Brüsszel 2030-ig szóló élelmiszer-stratégiáinak maradéktalan végrehajtása.
A Világgazdaság írta meg, hogy a gazdák felháborodása és heteken át tartó demonstrációi ellenére sem hajlandó felülvizsgálni a Mark Rutte vezette holland kormány a nitrogénkibocsátás csökkentését célzó törvényt. Az előírás szerint 2030-ig felére kell csökkenteni a nitrogénkibocsátást a fenntarthatóbb mezőgazdaság érdekében. Ezt a kormány elsősorban az állattartó telepek, bennük az állatállomány drasztikus megritkításával érné el.

A nitrogéntörvény komoly hatásai
A nitrogéntörvény következtében több mint 11 ezer állattartó telep bezárása fenyeget, míg 17 ezer telepen csökkenteni kellene az állatállományt. Az intézkedés tönkretenné a gazdákat és jelentősen rontaná a holland mezőgazdaság pozícióit - írták. Hollandia kis területe ellenére a világ egyik legjelentősebb élelmiszer-exportőr országa, ezért az agráriumot érintő lépések hatása szerteágazó.
Belebukott az agrárminiszter
Bejelentette lemondását Henk Staghouwer holland agrárminiszter, a döntését a gazdák hónapok óta tartó tiltakozásával indokolta (a gazdák a kormánynak a nitrogénkibocsátás csökkentését célzó uniós szabályok végrehajtására irányuló tervei miatt tiltakoznak).
A nitrogéntörvény miatt kirobbant elégedetlenség mellett a gazdálkodók kártalanítása sem lesz egyszerű. Az Euractiv arról írt, hogy a kormány felvásárlási, többlettámogatási forrásai az uniós szabályok szerint tiltott állami támogatásnak minősülhetnek. Ebben az esetben más módon kell beavatkoznia az államnak, mivel a tiltott állami támogatás uniós kötelezettségszegési eljárást von maga után, súlyos versenykorlátozó intézkedésnek számít.
Az EU zöldstratégiája
Hollandia az elsők között hajtaná végre az Európai Bizottság 2020-ban bemutatott stratégiáit, amelyek célja, hogy 2030-ra egy fenntarthatóbb, zöldebb mezőgazdasági és élelmiszer-termelésre álljon át a kontinens. A programot több tagország – köztük Magyarország – is ellenzi. Célja, hogy az évtized végére jelentősen csökkenjen a mezőgazdaság károsanyag-kibocsátása és fenntartható legyen a termelés. Ezt a természeti területek növelésével, az állattartás jelentős csökkentésével, valamint a műtrágya és a növényvédő szerek használatának radikális korlátozásával érnék el. A holland nitrogéntörvény tekinthető az első olyan radikális intézkedésnek, amelyről már az uniós stratégiák figyelembevételével döntött a holland kormány - írták.
Magyarország helyzete
A magyar gazdák egyelőre keveset tapasztalnak az EU-s tervekből, mivel Magyarország nem támogatja azokat az intézkedéseket, amelyek veszélybe sodorják az élelmiszer-önellátást. Hazánk ugyanakkor támogat minden olyan zöld intézkedést, amely nem jár az európai gazdák versenyképességének aránytalan rombolásával.
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
10 éven belül Közép-Európa elsőszámú agráregyeteme lenne a MATE
2021.02.13.2021. február 1-jén létrejött a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, amely közhasznú magán felsőoktatási intézményként folytatja működését. Az intézmény fenntartója a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány. A Kuratórium elnöke Dr. Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója; tagjai: Dr. Nagy István, agrárminiszter; Lázár János, országgyűlési képviselő, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. által ellátott állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztos; Dr. Horn Péter, rector emeritus, az MTA rendes tagja és Dr. Bedő Zoltán, az MTA rendes tagja.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdessen a Magro.hu oldalon!
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatHirdetés
Hirdetés