A kiskertekben a tavaszi káresemények megelőzésével nemcsak munkánkat könnyítjük meg, hanem a pénzünket is védjük, hiszen a kiültetett palántákért vagy fizettünk, vagy hetekig gondoztuk azokat, dolgoztunk velük. Sokan esnek abba a hibába a nagy tavaszvárás közepette, hogy a megvásárolt zöldség- és egynyári dísznövénypalántákat hamarabb ültetik ki, mint kellene.

A palántáról történő termesztésnek az az előnye, hogy az állandó helyre vetéshez képest koraiságot tudunk elérni, és ezzel együtt hosszabb lesz a tenyészidő. A kiültetett palánta már egy jól fejlett növény, így a gyomokkal is jobb eséllyel veszi fel a versenyt a vízért és tápanyagokért folytatott küzdelemben. Ám ha a kiültetett palántákat sokkhatás éri a hirtelen megváltozott körülmények miatt, akkor fejlődésük megtorpan, és elvész az előny, amivel az állandó helyre vetettekhez képest rendelkeztek addig.

A megvásárolt palántákat ne ültessük ki egyből az új helyükre, eleinte tegyük olyan helyre, ahol csak a nap egy részében éri őket közvetlen napfény, de nem folyamatosan, és lehetőleg nem dél körül. Így hozzászoknak a közvetlen napfényhez
A megvásárolt palántákat ne ültessük ki egyből az új helyükre, eleinte tegyük olyan helyre, ahol csak a nap egy részében éri őket közvetlen napfény, de nem folyamatosan, és lehetőleg nem dél körül. Így hozzászoknak a közvetlen napfényhez (Fotó: Pixabay)

Nagy változás

A palánták bárhol is növekedtek eddig, az ablakpárkányon vagy egy kertészet fóliasátrában, egy biztos: kiültetéskor a korábbiaktól eltérő körülmények közé kerülnek. A leggyakoribb, amivel szembesülhetünk, hogy napégés jeleit látjuk rajtuk, megfáztak, vagy fagykárt szenvednek, megjelennek a kórokozók és kártevők, illetve a vízhiány jeleit mutatják. Ezek mindegyikének hatására a megtorpan a fejlődésük, rosszabb esetben pedig annyira is károsodhatnak, hogy elpusztulnak.

Napégés ellen: edzés és időszakos árnyékolás

Bár a tavaszi fényerősség még nem olyan mértékű, mint nyáron, egy árnyékolt fóliasátorból kiültetett növény levelei könnyen megperzselődhetnek. Ezt edzéssel és időszakos árnyékolással előzhetjük meg. A megvásárolt palántákat ne ültessük ki egyből az új helyükre, eleinte tegyük olyan helyre, ahol csak a nap egy részében éri őket közvetlen napfény, de nem folyamatosan, és lehetőleg nem dél körül. Így hozzászoknak a közvetlen napfényhez.

Érdemes ilyenkor egy kis vízmegvonást is alkalmazni, ennek köszönhetően a növény felkészül a kinti szabályozatlanabb körülményekre, és kiültetés után jobban veszi az akadályokat. Az edzés helyett ideiglenesen a kertben is árnyékolhatjuk a kiültetett palántákat, például raschel hálót feszítünk ki föléjük.

Megfázik a növény, vagy fagykárt szenved

Május közepéig még az ország egyes részein számítani lehet talajmenti fagyokra, de az éjszakai lehűlések szinte mindenhol jellemzőek. Ez egyes növényeket nem zavar (például a káposztaféléket), ám a melegigényes, palántaként mostanában kiültetett fajok, mint a paprika, paradicsom, tojásgyümölcs érzékenyek ezekre. Az éjszakai lehűlés ellen több módszerrel védekezhetünk. Az egyik, hogy később, május közepe környékén ültetünk, amikor már nem jellemzőek ezek az alacsonyabb éjszakai hőmérsékletek.

A másik megoldás, hogy takarással próbáljuk csökkenteni a növény közvetlen környezete körül az éjszakai lehűlést. Ez történhet agroszövettel, vagy ha nem sok növényről van szó, akkor egyedi megoldások is vannak, például PET palack alját levágjuk, és a megmaradó részt állítjuk a kiültetett palánta fölé. Ez segít az éjszakai lehűlés elleni védekezésben, ám tűző napfény és magas nappali hőmérséklet esetén túlmelegedhet a növény környezete, tehát ezt csak akkor alkalmazzuk, ha felügyelni tudjuk a palántákat, és egész nap beavatkozhatunk, amennyiben szükséges.

Vízhiány és támasztás

Cserepes vagy tápkockás palánták ültetésénél szinte alig van gyökérsérülés, így ezeknél az átültetés nem jelent akkora megrázkódtatást, mint a szabad gyökerűek esetén. Főleg ezeknél a kiültetés után a palánták lankadhatnak, ha a gyökérsérülés miatt a gyökerek és az azok által ellátott levelek aránya megváltozik. Kiültetéskor ezért adjunk jó sok vizet a növények számára, és a földet is jó ltömörítsük a gyökerek köré, de így is elkezdhetnek lankadni.

A karózás, vagy megtámasztás azért is előnyös, mert a szél okozta törések esélyét csökkenti, illetve ezek a segédeszközök függőleges pozícióban tartják a növényt, tehát lankadás esetén sem tudnak elfeküdni a talajon. Így amikor a növény optimális vízállapota visszaáll, az sokkal egyszerűbben következik be, mintha a talajon fekvő növénynek kellene újra felegyenesednie.

Kórokozók, kártevők megjelenése

A kiültetett palántákra többféle kártevő és kórokozó leselkedik, és bár rengeteg növény vesz körbe ilyenkor bennünket, úgy tűnhet, hogy mindig azt támadják, amit a legjobban óvnánk. A kártevők közül általában a csigák jelennek meg először, aminek az oka, hogy ha rendszeresen öntözzük a kiültetett palántákat, akkor a nedves környezet szinte vonzza ezeket az állatokat.

Az öntözővíz teremtette nedves környezet a bakteriális és gombás betegségek számára is kedvező életteret biztosít. Az utóbbiak okozta kockázat csökkentésére számos növényvédőszer áll rendelkezésre, amit olyan zöldségeknél nyugodtan használhatunk, amelyek majd csak hónapok múltán teremnek.

Azonban a rövid tenyészidejűek és a levélzöldségek (hónapos retek, saláták, spenót, sóska, stb.) esetén a vegyszeres védekezés már kockázatosabb. Ezeknél a bakteriális és gombás betegségek megjelenését úgy tudjuk (kis szerencsével) elkerülni, hogy figyelünk arra, hogy a növények ne legyenek folyamatosan vizesek. Nedvesíti a leveleket a harmat, a csapadék és az öntözés. Jó megoldás, ha kora reggel öntözünk, és nem jó, ha épphogy felszárad a harmat a levelekről, majd azokat öntözéssel újra bevizezzük.

Nem mindegy, hogyan öntözünk!

Nem előnyös, ha egy nap során többször, kis vízadagokkal öntözünk. Egyrészt ezzel megint csak többször nedvesítjük a leveleket, esélyt adva a kórokozók támadásának, másrészt a kis vízadagok csak a talaj felszínét nedvesítik be, ami miatt a palánták gyökerei erre a részre fognak koncentrálódni, mert megszokják, hogy itt nedves a talaj. Így azonban, ha valamiért kihagyjuk az öntözést pár alkalommal, azzal nagy károkat okozunk. A ritkábban adagolt nagyobb vízadagos öntözés a leveleket sem nedvesíti oly gyakran, és így mélyebbre hatol a víz a talajban, amit a növények gyökere is „követ”. Ezzel a módszerrel szárazabb időszakban sem lesz bajuk a növényeknek, hiszen gyökereiket mélyebbre koncentrálja, és ott később szárad ki a talaj, mint a felszínen.

(Forrás: Agrárszektor)

További híreink

Kártevők a napraforgóban: előrejelzés 2024-re

2024.03.08.

A napraforgó a legfontosabb olajos növény Magyarországon. 2023-ban az egy évvel korábbinál 25 ezer hektárral kisebb területen, mintegy 677 ezer hektáron termesztették (KSH). A védelmet már a napraforgó-csíranövénynél el kell kezdeni. A védelem a helyes gépbeállítással indul. Ezzel megfelelő teret lehet adni a növények fejlődéséhez, ami segíti a károsítók által okozott károk kompenzálását.

5 kérdés és 5 válasz a hatékony karbamidtrágyázásról

2024.03.08.

Bemutatjuk a KITE Zrt. által forgalmazott UREUS 46-ot, ami Limus Care ureáz inhibitorral kezelt granulált karbamidot jelent.

Fél tucat gyógynövény, amivel csökkenthető a vércukorszint

2024.03.07.

Hazánkban is jó néhány olyan gyógynövény beszerezhető, melyek fogyasztása hozzájárulhat a vércukorszint csökkentéséhez. Érdemes megnézni a felsorolást, mert van közülük olyan is, mellyel mérsékelhető a cukor utáni sóvárgás. Napjainkban egyre nagyobb probléma az inzulinrezisztencia és annak következménye, a cukorbetegség. Ezt is enyhíthetik.

Megszavazta az Európai Parlament: az élőhelyek egyötödét helyre kell állítani 2030-ra 

2024.03.07.

A tagállamoknak egyre több leromlott ökológiai állapotú élőhelyet kell helyreállítaniuk: 2030-ra legalább 30, 2040-re legalább 60, 2050-re pedig legalább 90 százalékukat. A mezőgazdasági termelés alá vont területek esetében rendkívüli helyzetekben ideiglenesen felfüggeszthető a követelmények teljesítése. Az európai élőhelyek több mint 80 százaléka nincs megfelelő ökológiai állapotban.

Mikrobák szerepe a növények nitrogén-, foszfor- és káliumellátásában

2024.03.07.

A talajbaktériumok részt vesznek a tápelemek feltárásában, a nitrogén megkötésében, így a növények tápanyagellátásban is. A következőkben a nitrogénkötésről és a foszfor-, káliumfeltárásról lesz szó.

Budapesten tüntetnek a gazdák, lezárások lehetnek

2024.03.07.

Utcára vonulnak a megyar gazdák, amivel a kormányzati agrárpolitika megváltoztatását szeretnék elérni. A három naposra tervezett megmozdulás szomaton kezdődik majd.

Legújabb hirdetések

Goldoni

1 db Goldoni eladó

1 000 HUF

+ áfa
Goldoni

1 db Goldoni eladó

1 000 HUF

+ áfa
Goldoni

1 db Goldoni eladó

1 000 HUF

+ áfa
Goldoni

1 db Goldoni eladó

1 000 HUF

+ áfa
Goldoni

1 db Goldoni eladó

1 000 HUF

+ áfa
Goldoni

1 db Goldoni eladó

1 000 HUF

+ áfa
Goldoni

1 db Goldoni eladó

1 000 HUF

+ áfa
Goldoni

1 db Goldoni eladó

1 000 HUF

+ áfa
Partnerhírek
Partner

10 éven belül Közép-Európa elsőszámú agráregyeteme lenne a MATE

2021.02.13.

2021. február 1-jén létrejött a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, amely közhasznú magán felsőoktatási intézményként folytatja működését. Az intézmény fenntartója a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány. A Kuratórium elnöke Dr. Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója; tagjai: Dr. Nagy István, agrárminiszter; Lázár János, országgyűlési képviselő, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. által ellátott állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztos; Dr. Horn Péter, rector emeritus, az MTA rendes tagja és Dr. Bedő Zoltán, az MTA rendes tagja.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Hirdetésfeladás