Tiltólista 40 oldalon át – milyen (gyógy)növény nem kerülhet a táplálékkiegészítőkbe

Évről évre növekszik a gyártók és forgalmazók által bejelentett étrend-kiegészítők száma az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetnél (OGYÉI). A készítményekben megtalálható növények, hatóanyagok száma nagy, és folyamatosan bővül.

Rendszeresen megjelentek ugyanakkor a készítményekben olyan (gyógy)növények, izolált hatóanyagok, amelyeknek az emberi szervezetre gyakorolt hatása részben nem bizonyított, részben a tudományos vizsgálatok alapján veszélyt jelenthet a fogyasztó egészségére.

Az OGYÉI rendszeresen közzéteszi a frissített listáját, amelyen azok a gyógynövények szerepelnek, amelyek nem kerülhetnek táplálékkiegészítőkbe. E gyógynövények közt sok olyan van, amiket a facebook népe csodanövénynek tart, és az is lehet, hogy részben igazuk van, de használatuk mégsem teljesen biztonságos...

Mi kerülhet az étrend-kiegészítőkbe?

Az étrendkiegészítőkbe nem javasolt növények, hatóanyagok listáját egy tudományos testület vizsgálja felül rendszeresen, és adja ki az újabb, frissített listát. A legújabb frissítés decemberben került ki. A testület tagjai a Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesülete, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet által felkért független gyógyszerészszakértő, valamint az OGYÉI Élelmezés- és Táplálkozástudományi Főigazgatóságának szakértői.

A testület feladata elsősorban a jelenlegi negatív lista folyamatos felülvizsgálata, szükség szerinti bővítése. Feladat az élelmiszeripari vállalkozások által benyújtott kérelmek értékelése is. Ezekben a kérelmekben táplálékiegészítők gyártói a negatív listán lévő növények, növényi részek biztonságos, korlátozás nélküli vagy dózishatárhoz kötött korlátozott felhasználhatóságát igyekeznek igazolni.

Étrend-kiegészítőkben alkalmazásra nem javasolt növények

Az étrend-kiegészítők a vitaminokon és ásványi anyagokon kívül rengeteg gyógynövényt és egyéb táplálkozási és élettani hatással rendelkező aktív anyagot (hatóanyagot) tartalmaznak.

A vitaminok és az ásványi anyagok használata jól szabályozott, azonban az egyéb anyagok közegészségügyi szempontból való értékeléséhez nem állnak rendelkezésre jogszabályban előre meghatározott maximális biztonsági értékek. Ezért az étrend-kiegészítőkben leggyakrabban előforduló gyógynövényekre és egyéb anyagokra vonatkozó információk pontos, kidolgozott szakmai kereteken alapuló felülvizsgálata vált szükségessé.

A felülvizsgálat eredményeként született meg egy olyan lista, amelyen megtalálhatók olyan komponensek, amelyek étrend-kiegészítőkben történő alkalmazására nem vonatkozik előírás, azonban a humán szervezetre gyakorolt hatásai alapján felhasználásuk korlátozandó.

A listán található határértékek megállapítása szakszerű, tudományos értékelés alapján történik, a jelenlegi teljes körű szakirodalmi adatokat figyelembe véve. A listára azok a növények kerülnek fel, amelyekről a testület megállapította, hogy étrend-kiegészítőben történő alkalmazásuk, (tekintettel arra, hogy az étrend-kiegészítő is élelmiszer) fogyasztásuk veszélyes lehet. A lista nem csupán figyelemfelkeltés, hanem szakmailag gondosan megalapozott iránymutatás: segíti a gyártókat, forgalmazókat és a fogyasztókat a tájékozódásban.

A Tudományos Tanácsadó Testület a jövőben is rendszeresen felülvizsgálja a negatív listát, annak függvényében, ahogy a tudományos vizsgálatok, elérhető adatok köre bővül, változik.

Az OGYÉI javasolja, hogy folyamatosan kövessék nyomon az intézetük weboldalán megjelenő változásokat.

Van néhány meglepő érdekesség

Ha valaki végigböngészi a listát, érdekes dolgokra bukkanhat benne – hívja fel a figyelmet a magyarmezogazdasag.hu cikke.

Olyan növényeket is felfedezhetünk, amelyeket az interneten csodanövényként tartanak számon, és sokan használnak, használatra buzdítanak. A kálmos (Acorus calamus), vagy az ürömfélék (Artemisia) mind „slágergyógynövénynek” számítanak a köztudatban, mégsem javasoltak, vagy csak pontos és maximalizált dózissal a táplálékkiegészítőkben.

A parlagfűről is az van a köztudatban, hogy gyógynövény is, de emellett citotoxikus hatása miatt ez sem kerülhet bele táplálékkiegészítőkbe.

Az orvosi angyalgyökér (Angelica archangelica) nevében is benne van, hogy orvosi, tehát nem a gyógyhatása a megkérdőjelezett, csak emellett sajnos fototoxikus is. A zeller (Apium graveolens) termése szintén a negatív listán szerepel. A borágó (Borago officinalis) a májra veszélyes, pedig ehető virágként és kovászos uborka fűszerezőjeként is ismerjük.

Valószínűleg egy-két virág elfogyasztása nem okoz gondot, de jobb félni, mint megijedni… Tehát vannak a biztonsággal otthon is elkészíthető és használható gyógynövények, és vannak azok a gyógynövények, amelyeket nem célszerű házilag elkészítve alkalmazni, csak mondjuk gyógyszergyári hatóanyag-kivonás után pontosan dozírozott növényi gyógyszer formájában – amit otthon, magunknak nem tudunk elkészíteni…