Hirdetés
Erdő- és vadgazdálkodás
Kiemelt hírek
Hirdetés
Kapcsolódó videók
10 éven belül Közép-Európa elsőszámú agráregyeteme lenne a MATE
2021.02.13.2021. február 1-jén létrejött a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, amely közhasznú magán felsőoktatási intézményként folytatja működését. Az intézmény fenntartója a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány. A Kuratórium elnöke Dr. Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója; tagjai: Dr. Nagy István, agrárminiszter; Lázár János, országgyűlési képviselő, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. által ellátott állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztos; Dr. Horn Péter, rector emeritus, az MTA rendes tagja és Dr. Bedő Zoltán, az MTA rendes tagja.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Farkasgyérítést szorgalmaz a környezetvédelmi miniszter Németországban
2023.07.17.Steffi Lemke szövetségi környezetvédelmi miniszter a „problémás farkasok” további kilövésére szólított fel. Az olyan farkasok kilövése, amelyek megtanultak átmászni a magasabb kerítéseken, vagy amelyek túl közel kerülnek az emberhez, lehetséges, és a szövetségi államok a törvényeknek megfelelően el is rendelhetik az akciót. Ezzel a lehetőséggel a jövőben többet kellene élni.
11 ezer állatot lőttek ki Zala vármegyében a 2022/2023-as vadászati évben
2023.06.10.Rekordszámú, 8700 gímszarvast és nagyjából 12 300 vaddisznót ejtettek el a 2022/2023-as vadászati évben Zala vármegyében. Erről tájékoztatta az MTI-t a vármegyei kormányhivatal vadászati és halászati szakügyintézője, Lázár Attila. A hatóságnak bemutatott 2123 gímszarvasbika-trófea 40 százaléka érmes lett. A 904 érmes példányból 662-öt külföldi bérvadászok ejtettek el.
Vizsgálják a hazai szürke farkas szokásait, hogy kevesebb háziállatot ragadjon el a gazdáktól
2023.05.19.A gímszarvas lehet a szürke farkas legkedveltebb tápláléka, de gyakori lehet a vaddisznó, az őz és a muflon elejtése is – derítették ki a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének kutatói három kontinens publikációinak átfogó elemzése alapján. A tanulmány szerint a legelő háziállatok fogyasztása akkor növekedhet, ha a csülkösvad állományok sűrűsége és változatossága jelentősen visszaesik.
A tragédia után is barnamedve áttelepítéseket és kilövést szeretnének Olaszországban
2023.05.07.Az olasz környezetvédelmi minisztérium külföldre szeretne áttelepíteni barnamedvéket Trentino-Alto Adige régióból. Megkérheti Szlovéniát arra, hogy fogadjon be néhányat – közölte a szlovén sajtó. Április hónapban egy 26 éves futót marcangolt halálra egy medve az észak-olaszországi Trentinóban. Az állatot befogták, de állatvédő szervezetek nyomására egy közigazgatási bíróság nem engedélyezte a kilövését.
Ártanak a Balatonban a mikroműanyagok és gyógyszermaradványok
2023.05.05.Bizonyossá vált, hogy a Balatonban is vannak 50-100 µm-es mikroműanyagok, amelyek bejuthatnak a nagy vízibolha tápcsatornájába. Ezt írták a MATE és az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatói a rangos Science of the Total Environment szaklapban közölt új tanulmányukban. A mikroműanyagok ráadásul nem kizárólag önmagukban jelentenek problémát.
700 milliós kísérletsorozatban segítik a horgászati fejlesztéseket az őshonos magyar halfajok
2023.04.30.700 millió forint összegű projektben dolgozik környezetkímélő horgászeszközök kifejlesztésén és két őshonos halfaj termeléstechnológiáján a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, az Energofish és a Czikkhalas Kft. alkotta három tagú konzorcium. Ennek része, hogy az ólom hatásaira vonatkozó tesztkísérleteket végeznek. A konzorcium a domolykó és a széles kárász termeléstechnológiáját is kidolgozza.
A medvét nem a kukoricásban vagy a faluban kell megvédeni
2023.04.18.Szigorúbb megelőző intézkedéseket hoz a környezetvédelmi minisztérium a barnamedvék magas száma miatt, az új miniszteri rendelettervezet jóval több nagyvad kilövésére adna engedélyt, és a védekezést is jobban elősegítenék – jelentette be sajtótájékoztatón Bukarestben Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter.
Több mint tízezer forintos órabérért sincs elegendő munkaerő
2023.03.19.Becslések szerint körülbelül százezer ember hiányzik a mezőgazdasági ágazatból, a kertészeti tevékenységeket sújtja a legjobban a hiány. Egyre nehezebb idénymunkást találni a kétkezi mezőgazdasági munkákhoz. Az évek óta egyre súlyosbodó probléma szinte minden gazdálkodást érint, nincs olyan szezon, amelyben elegendő idénymunkás lenne. Az elöregedő szektor többek között a fiatalokban reménykedik.
Vadon élő delfinek segítik a brazil halászokat a tengerparton - videókkal
2023.03.19.Különleges együttműködés alakult ki Brazília egy tengerparti városában a vadon élő delfinek és a helyi halászok között. Az emberek az állatok testbeszédéből olvasva tanulták meg, mikor kell bedobniuk a hálót, így jóval több halat fognak, mint a hagyományos módszerekkel halászva. Laguna városában dróntechnikával és víz alatti hangfelvételekkel is vizsgálták, hogy is működik egy ilyen közös halászat.
Az egyetlen hely, ahol nem történt igazi kárpótlás: Solymár és Pilisszentiván
2023.02.25.A solymári és a környékbeli földeket bevonva, 1958 és 1960 között termelőszövetkezeteket hoztak létre, amelyeket aztán sorra egyesítettek. Így jött létre – budapesti területeket is érintve – a Rozmaring Mezőgazdasági Termelőszövetkezet. Kilenc település volt érintett: Pilisvörösvár, Piliscsaba, Pilisszentiván, Pilisborosjenő, Solymár, Csobánka, Üröm, Nagykovácsi és a fővároshoz tartozó Pesthidegkút.
A daru és a bíbic a Vásárhelyi-puszta címermadarai között
2023.02.24.A Körös-Maros Nemzeti Park részét képező Vásárhelyi-puszta központi része Kardoskút és Székkutas között terül el. Nem véletlen tehát, hogy e két település címerében a térségre jellemző egy-egy madárfaj, a daru és a bíbic is szerepel.
Farkasok meg a félelem: felhajtás és félreértés a fenevad körül
2023.02.20.Többek között a WWF kifogásolta, hogy a sajtó túlantropomorfizálta a farkast mint olyat, ezzel rontva az amúgy sem közkedveltségnek örvendő állat megítélését. Érdemes egy kicsit kitárgyalni a farkasok megítélését, lehetőségeit és valóságát. a mai napig egészen sok negatív farkasábrázolással találkozni. Miért is olyan méltatlan a szerepük?
A madáretetőknél is vadásznak a karvalyok
2023.02.17.Az ország más részeihez hasonlóan a Körös-Maros Nemzeti Park területén is gyakran előfordulnak karvalyok. Télen napi rendszerességgel látogatják a madáretetőket, ahonnan azonban nem magvakat, hanem madarakat zsákmányolnak.
Új erdészeti fejlesztés a Soproni-hegységben: Marteloscope mintaterületet jelöltek ki
2023.02.13.Új magyarországi Marteloscope mintaterületet jelöltek ki a Soproni-hegység Sopron 105/M erdőrészletében a nemzetközi INTEGRATE+ projekthez kapcsolódóan. Ez a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kar és a Tanulmányi Erdőgazdaság munkatársainak együttműködésében történt meg.
Hiába a természetvédők, központilag engedélyezték 75 svéd farkas vadászatát
2023.02.03.Svédországban elkezdődött a modern idők legnagyobb farkasvadászata, ami természetvédő szervezetek szerint drasztikusan károsíthatja az állományt. A vadászok 75 farkast ölhetnek le a 460 fős populációból, mivel a svéd kormány bizonyos körzetekben igyekszik csökkenteni a ragadozók létszámát.
Megérkeztek a magyar pusztákra a klasszikus téli ragadozó madarak
2023.02.03.A Körös-Maros Nemzeti Park pusztai tájaira 2023. január elejétől megérkeztek azok a ragadozó madarak, amelyek a Kárpát-medencében nem költenek ugyan, de a telet rendszeresen itt töltik. Leggyakoribb téli ragadozó vendégünk a kékes rétihéja.
Tudja, mi a teendő, ha vadkár éri?
2023.02.02.Magyarország vadlétszáma jóval magasabb a terület optimális vadeltartó-képességénél, így a különféle vadkárok számbelileg és a károk nagyságrendje tekintetében is komoly problémát jelentenek. A legutóbbi vadászati évben 3,2 milliárd forint volt a vadkár Magyarországon, ami egymilliárd forintos növekedést jelent a megelőző vadászati évhez képest. Ebből a mezőgazdasági kár 3,144 milliárd volt, amelyhez képest az 50 millió forintos erdei károkozás elhanyagolható. A megelőző vadászati évben ez az összeg még csak 2,5 milliárd volt, a növekvésben nagy szerepet játszottak a megemelkedett terményárak.
Adatok a fák közül: digitális technológiákkal működik az okoserdő
2023.02.02.A legmodernebb digitális technológia segítségével az eddigieknél jobban és pontosabban lehet nyomon követni a klímaváltozás erdeinkre gyakorolt hatását. Az újszerű tudományos módszer gyakorlati alkalmazásáról beszélt a Kossuth Rádióban a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának kutatási és külügyi dékánhelyettese, Dr. Czimber Kornél egyetemi docens.
Hirdetés