Hirdetés
A GVH szerint a hazai mezőgazdaság is felelős a drága élelmiszerekért
A Gazdasági Versenyhivatal jelentése szerint döntően nem a kiskereskedelmi árrés és az adók okozzák a hiperinflációt, javaslatokat tettek az mezőgazdaság korszerűsítésére is. A GVH az agrárképzést is bevonná a mezőgazdaság munkaerőhiányának enyhítésébe, illetve az energiakitettség csökkentésére is ösztönözné az agrárcégeket, mivel a drágulás jelentős részét az energiaárak elszállása idézte elő Magyarországon.
A tejtermékek után februárban a fagyasztott, és feldolgozott zöldségeket és gyümölcsöket vizsgálták, a jelentés szerint nem a kiskereskedelmi árrés és nem az adók okozzák a hiperinflációt. A bolti polcokon 10-15 százalék az import, elvétve egyes üzletekben előfordul, hogy a termékek 30 százalékát is külföldről hozták be. Így alapvetően a magyar termékek előállítása okozhatja a drágaságot, ahogy ezt korábban a tejtermékek vizsgálatakor is megállapította a GVH.

Árak és változások az élelmiszerek piacán
A KSH adatai szerint 2021 márciusában a fagyasztott zöldborsóért 842 forintot fizettünk, míg 2022 márciusában már 879 forintot, az idén tavasszal pedig ugyanez a termék már 1300 forintba került. A konzerv csemegekukorica két év alatt 348 forintról 2070 forintra, a gyümölcslekvár pedig 617 forintról 2680 forintra drágult. Akárhogy is nézzük, a zöldborsó 50 százalékkal, a kukoricakonzerv az ötszörösére, míg a lekvár négyszer többe kerül, mint két évvel ezelőtt - írta a Szeged.hu.
Az előbbi termékkört vizsgálta februártól májusig a Hivatal, és azt ugyan megállapította, hogy ezeknél a termékeknél a kiskereskedelmi árrés 22 százalék volt átlagosan, de sem ez, sem az adók, amelyek e termékeket terhelik, önmagukban nem okozhatták a termékkör olyan durva drágulását, amit a KSH adatok alapján a portál leírt. A cikk szerint a tejtermék vizsgálatakor még durvábban kitűnt, hogy a 6,5 százalékos árréssel közel sem tudták volna elérni a boltok a gyakran 60-70 százalékos drágulást.
Ajánlások, ötletek és feladatok
A GVH a megállapításokon túl ajánlásokat is tesz, ezek között olyanok vannak, amelyeket a kormány amúgy is tervez a 2021-27 uniós ciklus agrártámogatásaiból: növelni kell az öntözött területek nagyságát, hogy a feldolgozóiparnak ne kelljen külföldről pótolnia a hektikus időjárás miatti terméskiesést, termelői csoportokat kellene alakítani, mert a közösen kínált szélesebb és változatosabb kínálatban rejlő előnyöket ki lehetne kiaknázni - közölték.
A GVH az agrárképzést is bevonná a mezőgazdaság munkaerőhiányának a megoldásába, illetve az energiakitettség csökkentésére is ösztönözné az agrárcégeket, mivel a drágulás jelentős részét az energiaárak elszállása idézte elő. Ahogy a tejtermékek vizsgálatánál, itt is felhívta a figyelmet a GVH a csomagolási technológiára, a visszaváltható csomagolással szerintük valamennyire olcsóbbá tehetők a termékek.
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
10 éven belül Közép-Európa elsőszámú agráregyeteme lenne a MATE
2021.02.13.2021. február 1-jén létrejött a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, amely közhasznú magán felsőoktatási intézményként folytatja működését. Az intézmény fenntartója a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány. A Kuratórium elnöke Dr. Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója; tagjai: Dr. Nagy István, agrárminiszter; Lázár János, országgyűlési képviselő, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. által ellátott állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztos; Dr. Horn Péter, rector emeritus, az MTA rendes tagja és Dr. Bedő Zoltán, az MTA rendes tagja.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdessen a Magro.hu oldalon!
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatHirdetés
Hirdetés