Hirdetés
A sertéspestis és a madárinfluenza elleni védekezésről szólt a budapesti főállatorvosi találkozó
A visegrádi négyek (V4 országok) együttműködésének keretében tartottak főállatorvosi találkozót Budapesten Ausztria, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Románia, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia részvételével. A jelenlévők tájékoztatást adtak országuk állategészségügyi státuszáról, valamint az afrikai sertéspestisről és a madárinfluenzáról. A megbeszélésen a szakemberek dr. Bognár Lajos országos főállatorvos elnöklésével vitatták meg a betegségek elleni védekezési lehetőségeket, kiemelve az együttműködés fontosságát.
Az Agrárminisztérium számolt be róla, hogy a delegációk eszmecserét folytattak a mintegy fél éve alkalmazandó uniós állategészségügyi keretszabályozás tapasztalatairól is. Megállapodás született arról, hogy a találkozót az uniós szabályok egységes alkalmazásának elősegítése érdekében további szakértői egyeztetések követik.

A ketreces állattartás témája kiemelt szerepet kapott
Továbbá a tanácskozás fontos témája volt a ketreces állattartás tervezett betiltása, hiszen a jövőbeni uniós jogszabály komoly kockázatot hordoz, különösen a tojótyúk szektor számára, illetve az élelmiszer-ellátási lánc biztonsága szempontjából is. Dr. Bognár Lajos hangsúlyozta, hogy emiatt Magyarország bármilyen jogszabály módosítást csak abban az esetben tud támogatni, ha az mind tudományosan, mind társadalmi és gazdasági szempontból kellően alátámasztott, az állatjóléti szempontok megfelelő figyelembevétele mellett. A találkozó végén a főállatorvosok megtárgyalták az új Közös Agrárpolitika keretén belüli lehetőségeket az állatbetegségek elleni védekezés fejlesztésére vonatkozóan.
A főállatorvosi találkozó egyik fő témája, a ketreces állattartás körüli bonyodalmak oka, hogy az Európai Bizottság még nyáron bejelentette, hogy céljául tűzi ki a ketreces állattartás gyakorlatának beszüntetését az Európai Unióban. Ennek érdekében 2023-ban fogadhatnak el egy új, átfogó szabályozást. Ez 2027-ig fokozatosan kivezetné az ilyen tartási körülményeket. A bejelentés, és az elköteleződés előzménye egy 1,4 millió európai polgár által aláírt petíció, amiben a megosztó gazdálkodási forma beszüntetését követelték - írta a Mérce. Az új szabályozás a baromfiféléket, kacsákat, tyúkokat, libákat, csibéket és a nyúltenyészeteket érintené. A tojótyúkok, az anyamalacok és a borjak már 2012 óta nem tarthatók ketreces rendszerben, azonban az EU állatjóléti ellenőrei még 2015-ben is találtak a szabályozást megszegő farmokat. A tojótyúkok esetében az úgynevezett mélyalmos rendszer, ami egy tágasabb, szalmával bélelt ketrec, még alkalmazható.
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
10 éven belül Közép-Európa elsőszámú agráregyeteme lenne a MATE
2021.02.13.2021. február 1-jén létrejött a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, amely közhasznú magán felsőoktatási intézményként folytatja működését. Az intézmény fenntartója a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány. A Kuratórium elnöke Dr. Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója; tagjai: Dr. Nagy István, agrárminiszter; Lázár János, országgyűlési képviselő, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. által ellátott állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztos; Dr. Horn Péter, rector emeritus, az MTA rendes tagja és Dr. Bedő Zoltán, az MTA rendes tagja.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdessen a Magro.hu oldalon!
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatHirdetés
Hirdetés