Hirdetés
A tápanyagban gazdag felszíni humuszos talajréteg a termék előállításának kulcsa
A termőföldön gazdálkodó számára lételem, hogy a több ezer év alatt kialakult humuszos talaját helyben tartsa. Ne vigye el a víz falvakba, a szomszéd gazdálkodó területére, hiszen a tápanyagban többé-kevésbé gazdag felszíni humuszos talajréteg adhat biztosabb alapot a megfelelő mennyiségű és minőségű termény, termés előállításához.
Rendkívül sok információ jelent már az aszályhoz kapcsolódó nehézségekről, a talaj nedvességmegőrző szerepének fontosságáról, fokozásának lehetőségeiről. Most az őszi – s remélhetőleg téli – csapadékos időszakban előforduló víz általi kártételek kerülnek a középpontba.

Romlanak a vízháztartási viszonyok
A hirtelen lezúduló csapadék a fedetlen – takarónövénnyel, mulccsal, szármaradvánnyal, őszi vetéssel nem védett – talajaink erózióját idézheti elő. A vízerózió, a víz által előidézett talajpusztulás a termőréteg elvékonyodását, a talaj humusz- és tápanyag-szolgáltató képességének csökkenését, vízháztartási viszonyainak romlását okozza.
Hazánkban mintegy 2,3 millió hektár területet víz- és szélerózióval érint. A vízerózió részben természetes folyamat, de sokat tehetünk azért, hogy a gazdálkodási módunk ne fokozza ezeket a hatásokat. Egyre fontosabb az őszi-téli csapadék talajban tárolása.
Mit tehetünk a károsodás mértékének csökkentéséért?
A teljesség igénye nélkül néhány lehetőség, amelyet a gazdálkodóknak saját viszonyai között a saját érdekében érdemes megfontolnia – 2023-től az agrár-ökológiai programban (AÖP-ben) választhatja –, hogy földjének talaja hosszútávon biztosíthassa számára a gazdaságos gazdálkodás lehetőségét.
Talaj fedése mulcshagyással, a lejtő hosszának megtörésével (szintvonalakkal párhuzamos átjárható füves sáv, dupla magszámmal vetett sáv, zöldugar, méhlegelőszegély stb.), takarónövények alkalmazásával, ültetvényben füves sorköz, szintvonalakkal párhuzamos telepítés, vetés, direktvetés, rőzsefonat stb. Ide sorolandók a forgatás nélküli művelési módok is természetesen.
Ha tovább fokozódik a degradáció
A talaj fedésével nem engedjük, hogy a talaj szerkezete sérüljön, „szétrobbanjon”, eliszapolódjon, ezáltal tömörödést is generálva, ami a későbbiekben – amikor ismételten csapadékhiány következik vagy majd intenzív esőzés – ismét aszályhatás, illetve erózió léphet fel, tehát tovább fokozódik a degradáció. Az erózióvédelem szempontjai szerint kialakított parcellák talajának tömörödöttségét rendszeresen ellenőrizni kell, és szükség esetén a megfelelő mélységű talajlazításról gondoskodni kell.
A Komárom -Esztergom megyei Növény- és Talajvédelmi osztály által kiadott tájékoztató is felhívja a figyelmet arra, hogy lehetőleg a lejtőirányú talajművelést és vetést kerüljük el különösen kapáskultúráknál, mert azonos csapadékmennyiség és intenzitás mellett a lejtőirányban művelt területen nagyobb eróziós kártétel következik be.
Az erózió elleni védelemben különösen fontos a helyes nyári tarlóápolás. A lejtős terület egy részén (például sávokban) el kell hagyni az aratást követő azonnali tarlóhántást, mert a hántatlan tarló jobban ellenáll az eróziónak. Ebben az esetben mérlegelni kell, hogy a talajnedvesség megőrzése (azonnali tarlóhántás), vagy az erózió elleni védelem (későbbre halasztott, sávos tarlóhántás) a fontosabb.
Tarlóhántás mulcshagyó technológiával
A tarlóhántást mulcshagyó technológiával javasolt végrehajtani, mert az egyrészt védi a talajfelszínt (besugárzás, erózió, nedvességvesztés), másrészt kedvezőbb feltételeket teremt a talajélet számára. A talaj nedvességi állapotától és az utóveteménytől függően a tarlóba vetett zöldtrágyanövények, takarónövények szintén előnyösek az erózió elleni védelemben.
A Nébih weboldalán rögzített adatok szerint a „gyengén erodált szántó hozama 10-20%-kal, a közepesen erodált szántó hozama 40-60%-kal, míg az erősen erodált szántóé 60-80 %-kal kevesebb, mint a hasonló típusú, nem erodált talajoké.”.
Az igen lejtős, szabdalt területeken a szántóföldi hasznosítás helyett esetileg alternatív megoldást jelenthet majd a 2023-tól induló Nem termelő beruházások keretében támogatott és fenntartási összegekkel ösztönzött erózió elleni védelmet nyújtó gyepterületek, agrárerdészeti rendszerek kialakítása is.
További hasznos információk találhatók az alábbi linken elérhető kiadványokban, cikkekben:
A Nébih tájékoztatója az alábbi linken érhető el.
A Komárom-Esztergom megyei Kormányhivatal tájékoztatója az alábbi linken olvasható.
(Forrás: nak.hu)
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
10 éven belül Közép-Európa elsőszámú agráregyeteme lenne a MATE
2021.02.13.2021. február 1-jén létrejött a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, amely közhasznú magán felsőoktatási intézményként folytatja működését. Az intézmény fenntartója a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány. A Kuratórium elnöke Dr. Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója; tagjai: Dr. Nagy István, agrárminiszter; Lázár János, országgyűlési képviselő, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. által ellátott állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztos; Dr. Horn Péter, rector emeritus, az MTA rendes tagja és Dr. Bedő Zoltán, az MTA rendes tagja.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdessen a Magro.hu oldalon!
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatHirdetés
Hirdetés