Ásás, kapálás, gyomlálás? Mi az? Inkább szántásmentesen, komposztálva

Ha létezik szántásmentes kertészkedés, akkor első olvasásra nagyon kényelmes és praktikus dolognak tűnhet. Ki ne szeretné elfelejteni a kertgondozás egyik legfárasztóbb, legkeményebb feladatát, amire a legtöbb hagyományos kertben égető szükség van? Azt, hogy érdekes, hatékony kertészkedési forma lehet a szántásmentes kertészkedés, ennyiből is lehet tudni, de hogy hogyan kell csinálni, és hogy milyen előnyökkel és hátrányokkal jár?

A szántásmentes kertészkedés célja egy olyan kert létrehozása és fenntartása, amihez – nem meglepő módon – nincs szükség szántásra. Másképpen megfogalmazva: nem kell felforgatni a talajt ahhoz, hogy hozzá lehessen kezdeni. A szántás helyett komposztalapanyagokat kell helyezni a talaj felszínére, és hagyni, hogy a természet végezze a dolgát, és a gazda helyett „szántsa” bele ezeket a földbe.

Hogy mekkora területen szeretné valaki ezt elvégezni, az kizárólag tőle és persze a rendelkezésére álló helytől függ. A lényeg az, hogy nem kell kínoznia magát – fogalmaz az agraroldal.hu cikke – azért, hogy növényei természetes körülmények között növekedhessenek.

A kert/ágyások helyének kijelölése

Először is ki kell jelölni a kert és azon belül az ágyások helyét. Amire mindenképpen oda kell figyelni, hogy a szántásmentes ágyások vagy a kert olyan helyre kerüljenek, ahol a lehető legtöbb közvetlen napfény éri őket. Értelemszerűen ez alapján érdemes olyan növényekben is gondolkodni, amelyek szintén rengeteg napfényt igényelnek.

A szükséges hozzávalók

A következő lépés összegyűjteni a szántásmentes kerthez szükséges alapanyagokat. Ezeknek is komposztálható anyagoknak kell lenniük, tehát lehet szó újságpapírról, régi falevelekről, komposztról, faforgácsról, és így tovább. Az újságpapír különösen fontos, mert ebből kell egy vastag réteget lefektetni a fűre, hogy lefojtsuk vele azt (az újságpapír ráadásul természetesen lebomló anyagból készül, így még gazdagítja is a talajt maga alatt).

A papír után jöhet a többi hozzávaló: konkrét kész komposztot, összegereblyézett faleveleket és más komposztálható anyagokat is fel lehet használni. Érdemes minden anyagot egy-egy külön rétegben felvinni a papírra, és nagyon sokra lesz szükség ezekből, bármekkora méretekben is gondolkodik valaki. Ezután jöhet a forgácsréteg, amit jó vastagon kell felvinni az előző alapanyagokra.

A szántásmentes kertészkedés előnyei

Természetes kertészkedési módszer. A természetes folyamatoknál nincs jobb, és a fent leírt lépésekkel lényegében olyan folyamatot segít elő valaki, ami a természetben is lezajlik. Az erdőben sem azért gazdag a növényzet, mert valaki felszántotta, hanem mert évek, évtizedek, évszázadok óta zajlik bennük a természetes komposztálódás.

Elvileg meg kell könnyítenie az organikus kertészkedést. Ha elég sokáig végez valaki szántásmentes kertészkedést (értsd: évekig), akkor elméletileg sokkal egyszerűbbé válik majd az organikus kertészkedés a kertben. Mindez azt jelenti, hogy kevesebb mesterséges trágyára lesz szükség ahhoz, hogy a növényeinek ideális talajkörülményeket teremtsen ágyásaiban a gazda.

Bőségesebb termést ígér. A türelem meghozza gyümölcsét – vagy éppen zöldségét. Minél több ideig gazdagítja ágyásait ezzel a módszerrel a tulajdonos, annál jobban megerősödhetnek majd növényei, és annál nagyobb terméseket láthat majd évről évre.

A szántásmentes kertészkedés hátrányai

Rengeteg munka van vele. A kertészkedés nem lustáknak való, de a szántásmentes módszerrel több munka van, mint sok hagyományos eljárással – konkrétan a szántással. A dolog nagy része nem is magáról a kertészkedésről szól, hanem a komposztálni való alapanyagok összegyűjtéséről és rétegezéséről. Ez különösen azoknak probléma, akik nagyobb kerteket szeretnének így kezelni, ráadásul, ha valamit nem tudnak házilag előállítani ezek közül, akkor beszerzésük komoly költséggel járhat.

Ha nem fektet elég vastag rétegeket a gazda, akkor problémái lesznek. Ha nem vigyázunk arra, hogy elég vastag rétegeket fektessünk le, akkor kellemetlen problémákba ütközhetünk. Mint említettük, ha nem elég vastag például a papírréteg, akkor több fű nő majd, mint amennyit el lehetne fojtani vele, nem is beszélve a gyomokról, amelyek szintén kedvelik a lebomlott papírréteget.

Dolgok, amikre érdemes odafigyelni

Az anyagok fellelhetősége. Mielőtt belevágna valaki, erősen ajánlott utánanéznie, hogy mihez mennyire lenne egyszerű hozzájutni a szükséges alapanyagokból. Ha úgy érzi, hogy minden megvan, vagy értelmes áron beszerezhető, akkor mindenképpen érdemes belevágnia a dologba.

Költségek. Figyelembe kell venni, hogy mindez megéri-e anyagilag. Nem valószínű, hogy minden alapanyagot ingyenesen be tud majd szerezni magának a kert tulajdonosa, és gondolni kell arra is, hogy ezeket a költségeket minden évben képes lesz-e kertjére fordítani csak azért, hogy megspóroljon némi fáradozást a szántás elhagyásával.