Podcast beszélgetésen vett részt Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke és Jámbor László, az Országos Magyar Vadászkamara elnöke. A beszélgetésben többek között arról volt szó, hogy miként hatott a koronavírus-járvány a vadgazdálkodásra és a bérvadásztatásra. Növekszik a vadkár és csökken az ágazati bevétel. Kitértek rá, hogy milyen szabályozásbéli előrelépések történtek a mezőgazdasági és erdei vadkárokkal kapcsolatban, valamint arra, hogyan zajlik a vaddisznóállomány afrikai sertéspestis miatti gyérítése.

Bár a vadászati év február 28-án zárult le, és az évértékelés ezt követően várható, az már most látható, hogy a 2020-as évnek rendkívül sok tanulsága van - írta a NAK. A koronavírus-járvány miatti korlátozások 2020-ban elsőként az őzbakvadászatot érintették, mert rengeteg külföldi vendégvadász maradt el a határzár miatt. A nyáron, a kevesebb korlátozás hatására ez kiegyenlítődött, mivel sok külföldi augusztusra ütemezte át a vadászatokat, illetve a belföldi vendégvadászok aránya megnövekedett. Nagyobb volt a baj a gímszarvasvadászatok terén: a bőgéskor nem voltak tisztázottak a határátlépési szabályok, és bár a hazai vadászkamara számos lépést tett, hogy gazdasági tevékenységnek minősüljön a vendégvadászat, végül nem sikerült elérni ezt. Így a vadászok csak korlátozottan jöhettek be az országba. Ezt követően pedig a társas vadászatok, vaddisznóhajtások, terelővadászatok, apróvadvadászatok vonatkozásában is számottevő volt a csökkenés.

Sok fegyver maradt felakasztva a legutóbbi vadászati szezonban: ennek eredménye, hogy növekszik a vadkár és csökken az ágazati bevétel
Sok fegyver maradt felakasztva a legutóbbi vadászati szezonban: ennek eredménye, hogy növekszik a vadkár és csökken az ágazati bevétel

Kétharmaddal csökkent a vendégvadászok száma

A 2018-2019-es vadászati évhez képest a 2020-2021-es évadban a külföldi vadászvendégek 68 százaléka elmaradt, ami komoly veszteséget jelent a szektornak. A korlátozások miatt a vadászatra jogosultak nem voltak képesek maximálisan teljesíteni a mennyiségi kilövési terveket sem. Ezért arra is van esély, hogy a mezőgazdasági vadkár nagyobb mértékű volt, ami a vadásztársaságoknak jelentős kiadást jelent.

A legutóbbi vadászati törvény módosításának komoly pozitívumai a vadkárral kapcsolatos jogszabály-változások, amikhez a vadászkamara és a NAK konstruktív együttműködésére volt szükség. Az összefoglaló szerint mindamellett, hogy a megelőzésre kell a legnagyobb hangsúlyt fektetni, meg kell teremteni a már bekövetkezett vadkár korrekt értékelésének feltételeit. Ugyanis korábban sokszor volt nagy vita a gazdálkodók és a vadgazdálkodók között arról, hogy mit kell kifizetni. Sok szubjektív elem épült be a vadkárszakértők részéről a kármegállapítási folyamatba, emiatt a két kamara szakértőket felkérve, közös finanszírozással hozott létre protokollt a tényszerű megállapításhoz. Ez egyelőre ajánlás, de a szaktárcánál már kezdeményezték azt, hogy kötelező legyen alkalmazniuk azt a vadkárszakértőknek.

https://www.youtube.com/watch?v=YHfD3xKiSdw
A vadkár is szóba került a beszélgetésben

ASP és állami segítség

A beszámoló szerint bár furcsán hangzik ugyan, és csak rövid távon kedvező hír, hogy a vadgazdálkodók vesztesége 2020-ban az afrikai sertéspestis (ASP) miatt csökkent. Ugyanis az állam anyagiakkal is segítette és segíti a vaddisznóállomány apasztását. Ez kompenzálta valamelyest a gímszezon és a fizető társasvadászatok elmaradását. A külföldi tapasztalatok alapján sajnos hosszú távon együtt kell élni az afrikai sertéspestissel. A vadászkamara maximálisan támogatja, hogy az EU által előírt létszámapasztási tervet bevezessék. Az ASP-t megállítani, terjedését korlátozni véleményük szerint úgy lehet, ha jelentősen csökken az állománysűrűség.

dr. Jámbor Lászlóval (balra), az Országos Magyar Vadászkamara elnökével beszélgetett Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a hazai vadászat aktuális helyzetéről, illetve a jövőbeni tervekről és lehetőségekről
dr. Jámbor Lászlóval (balra), az Országos Magyar Vadászkamara elnökével beszélgetett Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a hazai vadászat aktuális helyzetéről, illetve a jövőbeni tervekről és lehetőségekről

Az összefoglaló szerint 2014 óta a vadászkamarában átalakították a belső működési rendet, transzparenssé tették a működést. A kormányzat részéről a 2014 előtt rendelkezésre álló források megnégyszereződtek. A korábbi 500 millió forint helyett – a hatvani múzeum nélkül – 2 milliárd forint körüli összeggel gazdálkodhatnak. A Vadgazdálkodási Alap révén 1,5 milliárd forint támogatást kapott 750 vadászatra jogosult szervezet (ez az összes jogosult több mint fele), önrésszel együtt így 2,4 milliárd forintot fordíthattak fejlesztésre, főképpen az apróvadgazdálkodás erősítésére - írták.

Megosztás

További híreink

Kártevők a napraforgóban: előrejelzés 2024-re

2024.03.08.

A napraforgó a legfontosabb olajos növény Magyarországon. 2023-ban az egy évvel korábbinál 25 ezer hektárral kisebb területen, mintegy 677 ezer hektáron termesztették (KSH). A védelmet már a napraforgó-csíranövénynél el kell kezdeni. A védelem a helyes gépbeállítással indul. Ezzel megfelelő teret lehet adni a növények fejlődéséhez, ami segíti a károsítók által okozott károk kompenzálását.

5 kérdés és 5 válasz a hatékony karbamidtrágyázásról

2024.03.08.

Bemutatjuk a KITE Zrt. által forgalmazott UREUS 46-ot, ami Limus Care ureáz inhibitorral kezelt granulált karbamidot jelent.

Fél tucat gyógynövény, amivel csökkenthető a vércukorszint

2024.03.07.

Hazánkban is jó néhány olyan gyógynövény beszerezhető, melyek fogyasztása hozzájárulhat a vércukorszint csökkentéséhez. Érdemes megnézni a felsorolást, mert van közülük olyan is, mellyel mérsékelhető a cukor utáni sóvárgás. Napjainkban egyre nagyobb probléma az inzulinrezisztencia és annak következménye, a cukorbetegség. Ezt is enyhíthetik.

Megszavazta az Európai Parlament: az élőhelyek egyötödét helyre kell állítani 2030-ra 

2024.03.07.

A tagállamoknak egyre több leromlott ökológiai állapotú élőhelyet kell helyreállítaniuk: 2030-ra legalább 30, 2040-re legalább 60, 2050-re pedig legalább 90 százalékukat. A mezőgazdasági termelés alá vont területek esetében rendkívüli helyzetekben ideiglenesen felfüggeszthető a követelmények teljesítése. Az európai élőhelyek több mint 80 százaléka nincs megfelelő ökológiai állapotban.

Mikrobák szerepe a növények nitrogén-, foszfor- és káliumellátásában

2024.03.07.

A talajbaktériumok részt vesznek a tápelemek feltárásában, a nitrogén megkötésében, így a növények tápanyagellátásban is. A következőkben a nitrogénkötésről és a foszfor-, káliumfeltárásról lesz szó.

Budapesten tüntetnek a gazdák, lezárások lehetnek

2024.03.07.

Utcára vonulnak a megyar gazdák, amivel a kormányzati agrárpolitika megváltoztatását szeretnék elérni. A három naposra tervezett megmozdulás szomaton kezdődik majd.

Legújabb hirdetések

Goldoni

1 db Goldoni eladó

1 000 HUF

+ áfa
Goldoni

1 db Goldoni eladó

1 000 HUF

+ áfa
Goldoni

1 db Goldoni eladó

1 000 HUF

+ áfa
Goldoni

1 db Goldoni eladó

1 000 HUF

+ áfa
Goldoni

1 db Goldoni eladó

1 000 HUF

+ áfa
Goldoni

1 db Goldoni eladó

1 000 HUF

+ áfa
Goldoni

1 db Goldoni eladó

1 000 HUF

+ áfa
Goldoni

1 db Goldoni eladó

1 000 HUF

+ áfa
Partnerhírek
Partner

10 éven belül Közép-Európa elsőszámú agráregyeteme lenne a MATE

2021.02.13.

2021. február 1-jén létrejött a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, amely közhasznú magán felsőoktatási intézményként folytatja működését. Az intézmény fenntartója a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány. A Kuratórium elnöke Dr. Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója; tagjai: Dr. Nagy István, agrárminiszter; Lázár János, országgyűlési képviselő, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. által ellátott állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztos; Dr. Horn Péter, rector emeritus, az MTA rendes tagja és Dr. Bedő Zoltán, az MTA rendes tagja.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Hirdetésfeladás