Félelmetesen és gyorsan romlik a magyar termőföldek állapota

A klímaviszonyokon túl az intenzív mezőgazdasági termelés hatására is elszomorítóan nagy sebességgel romlik a hazai termőföldek állapota. Magyarország mező- és erdőgazdasági területeinek mintegy ötven százaléka van kitéve a talajromlás veszélyének, ezért kiemelten fontos, hogy minél többen fenntartható termelési módokkal, felelős talajműveléssel és természetes, jó minőségű talajjavító készítményekkel tegyenek az egészséges talajéletért. Erre hívta fel a figyelmet Percze Rajmond, az Agroloop társalapító-ügyvezetője.

A nyugat-európai régióhoz képest a magyar termőtalajok viszonylag jól megőrizték állapotukat, mégis a mezőgazdasági területek 52 százaléka bizonyos mértékben csökkent értékűnek számít termelési szempontból - írta a HVG. A minőségi változás mellett mennyiségében is jelentősen átalakult a hazai mezőgazdasági földhasználat. Az Agroloop közleménye idézi a KSH adatait, melyek alapján az elmúlt 60 évben közel 2 és fél millió hektárral csökkent a mezőgazdasági terület, ezen belül pedig közel másfél millió hektárral lett kevesebb a szántó- és gyepterület is.

A termőterületről 2019-ig állnak rendelkezésre adatok, de ugyanezt az időintervallumot vizsgálva így is 1,3 millió hektárnyi csökkenésről van szó.

Gyorsul a pusztulás üteme

A klímaváltozás nyomán fellépő időjárási szélsőségek – mint a víz- és szélerózió, a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék, valamint az aszályos periódusok hektikus váltakozása – egyre inkább gyorsítják a termőtalajok pusztulását. Ezek mellett azonban a nagyüzemi mezőgazdasági gyakorlatok, az intenzív termelési technológiák alkalmazása tovább ront a helyzeten.

A dokumentum szerint a helytelen talajművelési módok, valamint a túlzott vegyszer- és műtrágya-használat a talaj ökoszisztémájának súlyos károsodásához vezet.

„A jó termés alapja a megfelelő kondícióban lévő, egészséges termőföld. A termőtalaj fokozatos romlásával az élelmiszerek minőségét is veszélyeztetjük” – figyelmeztetett Percze Rajmond, az Agroloop társalapító-ügyvezetője.

Talajromlás folyamatban

A szakértő szerint a műtrágyák és a növényvédő szerek túlzott használata mára sok helyen kizsigerelte a talajt, ami a terméshozamok csökkenését eredményezte. Ezért kiemelt szerepet kapott a tápanyag-utánpótlás és ennek a legfenntarthatóbb formája: a szervestrágyázás, valamint az ehhez kapcsolódó magas tápértékű szerves talajjavítók és talajkondicionáló termékek használata. Azonban, mivel ezek a készítmények még mindig csak korlátozott mennyiségben és az átlagosnál magasabb áron kaphatók, sok gazdaság számára ismeretlen eszköznek számítanak - írták.

Átmenetet is lehet tenni

Percze Rajmond szerint érdemes hibrid módszerben gondolkodni, amely során a gazda az első kezeléseket kémiai szerekkel viszi véghez a talajon, és csak a betakarításhoz vagy a szedéshez közeledve alkalmazza a biológiai készítményeket – ezzel is segítve, hogy a betakarított termés semmiképpen se tartalmazzon szermaradványokat.

„Így az éves teljes talajkezelési költségen is spórolhatunk és a végeredmény is kielégítőbb, mintha csak kémiai szerekkel operálnánk, aminek jól tudjuk, mi lesz a vége: egy előbb-utóbb kizsigerelt, élettelenhez közeli föld” – mondta a szakember.

Lehetséges megoldásként említette a rovartrágyát, amely – a műtrágyával ellentétben – nem pusztítja ki a talaj hasznos mikroba-közösségeit, és a megfelelő adagolás mellett a talajoltást, azaz a célzott talajélet-gazdagítást is lehetővé teszi - írták.

A magas szervesanyag tartalmú, modern termésnövelő készítmények alkalmazását és hasznosítását a 2019/1009 közösségi rendelet is elősegíti, amely a termésnövelő anyagok felhasználását szabályozza valamennyi EU tagállamban. Ezen felül a 2023-2027 közötti új közös agrárpolitika (KAP) is támogatja a korszerű, biomasszából nyert talaj- és növénykondicionáló készítmények alkalmazását - fogalmaztak.