Hirdetés
Korompenész pusztítja a növényeket a kertben – tudni kell jól időzíteni a permetezést
A júniusi meleg, párás, csapadékos időjárás kedvező hatással van a kórokozó fertőzéseknek, így már több helyen szembe találhatjuk magunkat a korompenésszel. A korompenész a levéltetvek, lepkekabócák és más növénykártevő rovarok által kibocsátott ragacsos mézharmaton elszaporodó sötét színű mikroszkópikus gombák tömege, amely nyár közepétől gyakran borítja a növények lombját.
Nemcsak a szántóföldeken, terjeszkedik a korompenész, hanem az otthonunkban is. Az előrejelzések alapján pedig már a kalászosokon is megjelent, és ez a későbbiekben igen jelentős minőségi problémát fog okozni.

A fertőzés a növények felületén barnásfekete vagy zöldesfekete, aránylag könnyen letörölhető bevonatot alkot. Szűkebb értelemben korompenésznek nevezzük gyümölcsfákon, komlón stb. a levéltetvek cukros váladékában (mézharmat), vagy legyengült, főleg üvegházi növények levelein fellépő sötét színű gombákat. Ezek akadályozzák a növények asszimilációs tevékenységét és így károsak. Tágabb értelemben korompenésznek nevezünk minden feketés színű, szaprofiton gomba-bevonatot. Így az érett vagy gyengült gabonán, borsón, hagymán, elszáradt növényi részeken gyakran fellépő Cladosporium, Alternaria, Stemphylium fajokat is.
Elzárja a fény és a levegő útját
A korompenész egy sötét bevonat, amely nemcsak a leveleken, hanem a virágokon és a terméseken is megtalálható. Olykor annyira elterjed, hogy az érintett növényi részek teljesen elfeketednek. Ebben a fázisban a betegség már nagymértékben gátolja a növekedést, hiszen az eltömődött pórusokon keresztül sem a fény, sem a levegő nem jut el a levelekhez. Így a növény képtelen felvenni a létéhez fontos anyagokat.
A gomba szerencsére nem hatol be a növény szöveteibe, de a kár így is jelentős. A sötét lepedék különféle gombák jelenlétének hatására alakul ki. A korompenész csak olyan növényeken jelentkezik, amelyeket megtámadott valamilyen kártevő, egészen pontosan a tetvek valamelyik faja: a levéltetű, a gyapjastetű vagy a pajzstetű. Ezek a rovarok ugyanis cukortartalmú váladékot bocsátanak ki magukból, az úgynevezett mézharmatot.
Teendők levéltetű-fertőzés esetén
Jó szolgálatot tehetnek – különösen a szabadban tartott növényeink esetében – a tetvek számának kordában tartásában azok természetes ellenségei. Ilyenek például a katicabogarak, a fátyolkák vagy a fürkészdarazsak. Súlyos fertőzés esetén, vagy ha az említett módszerek nem hatásosak, akkor kereskedelmi forgalomban kapható rovarirtó szereket is alkalmazhatunk.
A kontakt szereket közvetlenül a rovarokra kell szórni vagy permetezni, úgy fejtik ki leginkább a hatásukat. Míg az úgynevezett szisztemikus, azaz felszívódó szerek a növények nedveit teszik mérgezővé, így különösen hatékonyak a rendkívül mohó levéltetvek ellen.
Arra ügyeljünk, hogy bizonyos növények érzékenyen reagálhatnak az egyes permetszerekre. Ha még nincs tapasztalatunk a szer használatával kapcsolatban, akkor a növény egy kis részén érdemes tesztelnünk. Ha egy hét elteltével sem látunk kárt a növény felületén, bátran használhatjuk az egész növényen.
Megelőzéssel kell védekeznünk
Érdemes tudni, hogy a korompenész növényvédő szerrel utólag hatékonyan nem távolítható el, így a kártevők ellen időben elvégzett kezelésre kell hagyatkoznunk, és megelőzéssel kell védekeznünk. A levéltetvek elleni kezelést már kora tavasszal el kell kezdenünk, növényeinket rendszeresen át kell vizsgálnunk. A rovarölő szerek közül több is rendelkezésünkre áll, mint pl. a lambda-cihalotrin, flonikamid, pirimikarb hatóanyagok. A kártevők sikeres elpusztítása után esetlegesen megpróbálhatjuk, főként kisebb fák és dísznövények esetében, hogy erősebb vízsugárral lemossuk a szennyeződést.
A megoldás tehát megelőző védekezés, amely a levéltetvek elpusztításából áll. Ha időben permetezünk, akkor megelőzzük a korompenész kialakulását. A gazdaboltokban találhatóak igen hatásos szerek, amelyeknek egészen sajátos hatásmechanizmusai vannak: a rovarok kitinvázának kialakulását gátolja, tehát egyéb élőlényekre nem mérgező; a madarakra, a halakra és a méhekre is ártalmatlan.
A vegyszeres levéltetű elleni permetezést végezve nem szabad elfeledkezni a levéltetvek elsődleges gazdanövényeiről. Például a kecskerágó megpermetezése kiküszöböli a fekete levéltetűt. Ezeket a permetezéseket tavasszal, az adott félfedelesszárnyú megfelelő fejlődési időszakában ajánlatos végezni.
Létezik természetes út is
A vegyszeres készítmények esetében fontos a permetezés megfelelő időzítése és a termék helyes arányainak betartása. Ha túl korán vagy túl későn hajtjuk végre a permetezést, nem szabadulunk meg a levéltetvektől. Ugyanez érvényes akkor, ha a szer koncentrációja túl alacsony. Ha nem hígítjuk fel eléggé, szennyezhetjük a környezetet, sőt akár el is pusztíthatjuk a növényeket.
Ha mégis természetes úton próbáljuk felvenni a harcot a levéltetvek ellen, hatékonynak bizonyulnak a biopermetszerek. A levéltetveket csalánból, gyermekláncfűből, fokhagymából, gilisztaűző varádicsból és közönséges cickafarkból összeállított készítménnyel kezelik. Jó megoldás a fokhagymaillatú káliumszappan is.
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
10 éven belül Közép-Európa elsőszámú agráregyeteme lenne a MATE
2021.02.13.2021. február 1-jén létrejött a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, amely közhasznú magán felsőoktatási intézményként folytatja működését. Az intézmény fenntartója a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány. A Kuratórium elnöke Dr. Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója; tagjai: Dr. Nagy István, agrárminiszter; Lázár János, országgyűlési képviselő, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. által ellátott állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztos; Dr. Horn Péter, rector emeritus, az MTA rendes tagja és Dr. Bedő Zoltán, az MTA rendes tagja.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdessen a Magro.hu oldalon!
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatHirdetés
Hirdetés