Lassabban, robotok: a mesterséges intelligencia szabályozásáról foglalt állást az Európai Parlament

Tanácsi vitát tartott a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályjavaslat témájában az Európai Parlament. Az egészség, a biztonság, az alapvető jogok és a demokrácia védelmében az emberközpontú és megbízható MI-rendszereket kell helyzeti előnybe hozni. Az irány a teljes tilalom a biometrikus megfigyelésre, a gépi érzelemfelismerésre és a prediktív rendészetre. A generatív MI-rendszerek, például a ChatGPT használatakor egyértelműen fel kell tüntetni, hogy az adott tartalmat mesterséges intelligencia állította elő.

A képviselők 2023. június 14-én 499 szavazattal, 28 ellenében és 93 tartózkodás mellett meghatározták, hogy milyen tárgyalási álláspontot képviseljen a Parlament a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályjavaslat tanácsi vitájakor. A szabályozás azt hivatott biztosítani, hogy a mesterséges intelligencia Európán belüli fejlesztése és alkalmazása mindenben megfeleljen az európai alapjogoknak és értékeknek - írta az Európai Unió közleménye.

Tehát maradjon emberi felügyelet alatt, legyen biztonságos, átlátható és megkülönböztetésmentes, illetve a társadalom és a környezet jólétét szolgálja.

Tiltott gyakorlatok az MI használatában

A szabályok a kockázatok szintje szerint állapítanak meg kötelezettségeket a szolgáltatók és a felhasználók számára. Az emberek biztonságára nézve elfogadhatatlan mértékű kockázatot jelentő MI-rendszerekre, mint például a társadalmi pontozás (az embereknek a társadalomban tanúsított magatartása vagy személyes jellemzők szerinti osztályozása), tilalom vonatkozna. A képviselők tilalmi listára tették az MI magánéletet sértő és diszkriminatív alkalmazásait is, többek között

• a köztereken végzett „valós idejű” és „utólagos” távoli biometrikus azonosítást;
• az érzékeny személyes adatokon (nemen, fajon, etnikai származáson, állampolgárságon, valláson, politikai szemléleten) alapuló biometrikus kategorizálást;
• a profilalkotásra, illetve a tartózkodási helyre vagy bűnözői előéletre alapozott prediktív rendvédelmet;
• a gépi érzelemfelismerés alkalmazását a bűnüldözésben, a határellenőrzésben, a munkahelyen és az oktatási intézményekben; valamint
• arcfelismerő adatbázisok létrehozását az internetről vagy zártláncú televíziós hálózatok felvételeiből nem célirányosan leválogatott arcképek felhasználásával (sértve az emberi jogokat és a magánélethez való jogot).

Nagy kockázattal járó MI-alkalmazások

A képviselők nagy kockázatúnak minősítenék azokat az MI-rendszereket, amelyek jelentős mértékben veszélyeztetik az emberek egészségét, biztonságát, alapvető jogait vagy a környezetet. A választási eredmények és a szavazók befolyásolására alkalmas MI-rendszerek, illetve a több mint 45 millió felhasználóval rendelkező közösségimédia-platformok által használt ajánlórendszerek a képviselők javaslatában szintén felkerültek erre a listára.

Kötelezettségek az általános célú MI-rendszerekkel kapcsolatban

Az Európai Parlament álláspontja szerint az általános célú MI-rendszerek fejlesztői csak azután hozhatnák forgalomba termékeiket az uniós piacon, hogy felmérték és mérsékelték a lehetséges kockázatokat (az egészségre, biztonságra, az alapvető jogokra, a természeti környezetre, a demokráciára és a jogállamiságra), és bejegyeztették modelljeiket az uniós adatbázisba. 

Az ilyen modelleken alapuló generatív MI-rendszerekkel szemben, mint például a ChatGPT, elvárás lenne az átláthatóság: minden esetben fel kellene tüntetni, hogy a tartalmat mesterséges intelligencia állította elő. Segítséget kellene nyújtani az úgynevezett „deep fake” képeknek az igaziaktól való megkülönböztetésében, valamint megfelelő biztosítékokkal kellene elejét venni a jogellenes tartalomgenerálásnak. Részletes összefoglalást kellene például közzétenni a rendszerek betanításához használt, szerzői jogi védelem alatt álló adatokról.

Az innováció ösztönzése a jogok védelmével párhuzamosan

Az innováció és a kkv-k támogatása érdekében a képviselők azt javasolták, hogy a kutatási tevékenységekre és a nyílt forráskódú licencek alapján rendelkezésre bocsátott MI-komponensekre ne terjedjen ki minden kötelezettség. A jogszabályjavaslat azoknak a szabályozói tesztkörnyezeteknek is kedvez, amelyekben a hatóságok valós élethelyzeteket leképezve tesztelik az MI-rendszereket.

A képviselők több jogot kívánnak adni a polgároknak ahhoz, hogy adott esetben panasszal éljenek az MI-rendszerek alkalmazásával szemben. Az alapvető jogaikra jelentősen kiható döntésekről pedig részletes tájékoztatást kellene kapniuk a polgároknak, amennyiben azok nagy kockázatú MI-rendszerek bevonásával születtek. Végezetül a Parlament kibővítené az MI-ügyekkel foglalkozó uniós hivatal hatásköreit, hogy az nyomon tudja követni az MI-szabálykönyv végrehajtását.

A szavazást követően a társjelentéstevő, Brando Benifei (S&D, Olaszország) így nyilatkozott:

“Minden szem ránk szegeződik a mai napon. Miközben a nagy technológiai vállalatok megkongatták a vészharangot saját teremtményeik miatt, Európa az élre állt, és konkrét javaslatokat terjeszt elő az MI kockázatainak kezelésére. Ki akarjuk használni az MI-ben rejlő lehetőségeket a kreativitás és a termelékenység szempontjából. Ugyanakkor meg akarjuk védeni álláspontunkat a Tanáccsal kezdődő tárgyalásokon, és kezelni a demokráciánkra és szabadságunkra leselkedő veszélyeket”.

Dragos Tudorache (Renew, Románia) társjelentéstevő hozzátette: 

“A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály világszinten irányadó lesz az MI fejlesztésében és szabályozásában. Biztosítja, hogy ennek a technológiának, amely hatalmas előnyei révén várhatóan meg fogja változtatni társadalmainkat, fejlesztése és használata összhangban legyen a demokrácia, alapvető jogok és jogállamiság európai értékeivel.”