„Az 1863. évi nagy aszály idején csak az erdő volt az, mely ez által útját állta annak, hogy a lábas jószág éhségtől el ne hulljék ott, hol erdő létezett, míg e fátlan vidékeknek kéztördelve kellett látniok, mint pusztul rakásra.” Az idézet Földes János: A Legelő-Erdők című 1895-ös művéből való. Abban az évben az első kaszálás rosszul sikerült, de élelmet kellett adni a jószágoknak.

Lágy erdők mocsaraiban még ehetett a sertés sulyomot, ahogy más területen a bükknek, vadkörtének, vadalmának és más fának gyümölcsét, tölgyesek makktermését is
Lágy erdők mocsaraiban még ehetett a sertés sulyomot, ahogy más területen a bükknek, vadkörtének, vadalmának és más fának gyümölcsét, tölgyesek makktermését is (Fotó: Pixabay)

A „Legelő-erdő gazdaság alatt oly gazdálkodási módot értünk, melynek czélja nem annyira az értékes fanevelés, hanem a legeltetés s a fák által azt akarjuk elérni, hogy a legelő termőképessége fennmaradjon.”

Mindemellett a szerző említést tesz a jól beállt, idősebb ültetvényekben történő legeltetésről. Az erdőben lévő cserebogár sertésnek, baromfinak szolgálhatott táplálékul, folyam melletti lágy erdők mocsaraiban még ehetett a sertés sulyomot, ahogy más területen a bükknek, vadkörtének, vadalmának és más fának gyümölcsét, tölgyesek makktermését is.

Felborult az ökoszisztéma

A korlátlan legeltetés és haszonvét miatt azonban végül felborult az erdei ökoszisztéma, így – a teljes tiltáson túl – optimális megoldást kellett keresni. Napjainkban is ismert a fás legelő fogalma, támogatást lehet igénybe venni agrár-erdészeti rendszerek létrehozására. (Gyepgazdálkodással kombinált fás legelő vagy fás kaszáló létrehozására is.) Ezeknek a támogatási kérelmeknek a beadási időszaka egészen 2022. december 31-ig nyitva áll – írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

Más a legelőerdő és más az erdőben legeltetés

 Viszont a jelenleg egyre előrébb haladó kényszerhelyzetben nem csak a jövőben megteremthető lehetőségeket szükséges áttekinteni, és élni velük, hanem – ha lehet – a már rendelkezésre álló erőforrásokat is hasznosítani kell ésszerű keretek között. Fontos ismét kiemelni, hogy a legelőerdő, és az erdőben legeltetés két külön fogalom, két külön rendeltetési és tevékenységi kört jelöl.

Az Erdőtörvény 2017. évi módosításával egyfajta nyitás történt, aminek köszönhetően ismét megteremtődött a lehetőség bizonyos állatfajok legeltetésére.

A jelenleg több országrészben is korlátozottan rendelkezésre álló szálastakarmány miatt a NAK áttekintette az Erdőtörvény vonatkozó részeit arról, hogy miként szabad legeltetni a fás területeket:

Erdőben, valamint erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen legeltetni vagy pihentetni (a továbbiakban: erdei legeltetés) kizárólag lovat, szarvasmarhát és juhot szabad.

Tilos az erdei legeltetés a véghasználat megkezdésétől az erdőfelújítás befejezését követő ötödik év végéig.

Az erdei legeltetés során megfelelő módon gondoskodni kell a legeltetett állat szomszédos erdőkbe való bejutásának megakadályozásáról.

Erdei legeltetési tevékenység a tulajdonos és az erdőgazdálkodó hozzájárulásával, valamint az erdészeti hatóság részére – Natura 2000 hálózat részeként kijelölt területen annak megkezdése előtt legkésőbb 21 nappal – történő előzetes bejelentést követően, felügyelő személy állandó biztosítása mellett végezhető

Az erdei legeltetés során megfelelő módon gondoskodni kell a legeltetett állat szomszédos erdőkbe való bejutásának megakadályozásáról
Az erdei legeltetés során megfelelő módon gondoskodni kell a legeltetett állat szomszédos erdőkbe való bejutásának megakadályozásáról (Fotó: Pixabay)

A legeltetést felügyelő személy köteles magánál tartani a tulajdonos és az erdőgazdálkodó legeltetéshez való hozzájárulását tartalmazó dokumentumot.

Ahol nem kell számolni erdővédelmi kockázattal

A szabályozás tehát azokat a területeket érinti, ahol erdővédelmi kockázattal nem kell számolni, alacsony természetességi állapotú vagy fátlan állapotban tartott az erdő. Az Erdészeti Lapok 2019-es cikkében többek közt arról is olvashatunk, hogy az erdei legeltetésre vonatkozó bejelentés akkor alig néhány tíz hektár volt az országban. A téma most is aktuális, így talán ismét itt az ideje felhívni az erdőgazdálkodók és állattartók együttműködésének lehetőségére a figyelmet ezen a területen.

Első lépésként érdemes beazonosítani a legelőterületeket, és hogy vannak-e szomszédos használható területek, ugyanis a szabályok szerint (Erdőtörvény 76/C. §) csak a legeltetésre szolgáló mezőgazdasági területtel közvetlenül szomszédos:

aa) 7. § (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdőben, valamint

ab) erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen – az erdei vízfolyás, erdei tó kivételével –, továbbá

b) nagyvízi mederben, a kezelési tervekben foglaltakkal összhangban

kerülhet sor.”

Aki nem járatos az erdei szakkifejezésekben, annak az aa) pontot lehetne körbeírni, hogy az zömében idegenhonos fafajokból álló faültetvényeket és kultúrerdőket (pl. akácosok, fenyvesek) jelöl. Az ab) pontban foglaltakat pedig úgy, hogy az erdőbe beékelődő tisztásokat, nyiladékokat és egyéb fátlan területeket értjük alatta. Sok térségben a b) pontban foglalt eset is említésre méltó lehet, már csak azért is, mert az árterekben (a nagyvízi meder ismertebb neve) viszont minden erdőben szóba jöhet a legeltetés.

Szabad rendelkezésű erdők

A fentiek mellett még szót kell ejteni a szabad rendelkezésű erdőkről is. A telepítésükhöz ugyan nem jár támogatás, de ezekben fafajtól és elhelyezkedéstől függetlenül lehetőség van a legeltetésre.

A helymeghatározásban az Erdőtérkép nyújt segítséget. Az Erdőtérképen a fásítások és szabad rendelkezésű erdők beazonosítása is lehetséges, ami nagy segítség. Ha ugyanis az adott fával borított terület a megjelenő térkép szerint nem erdő, akkor az fásítás vagy szabad rendelkezésű erdő, tehát legeltethető.

Az Erdőtérkép az erdő természetességi állapotára vonatkozó információt is tartalmazza (az erdőrészletek adatlapja az információs gombbal nyitható meg), ami ugyancsak segít annak eldöntésében, hogy az adott erdőben szóba jöhet-e a legeltetés.

Ezt követően javasolt a területileg illetékes hatóságot megkeresni, amiben a Nemzeti Földügyi Központ lehet segítségünkre.

Megosztás

További híreink

Kártevők a napraforgóban: előrejelzés 2024-re

2024.03.08.

A napraforgó a legfontosabb olajos növény Magyarországon. 2023-ban az egy évvel korábbinál 25 ezer hektárral kisebb területen, mintegy 677 ezer hektáron termesztették (KSH). A védelmet már a napraforgó-csíranövénynél el kell kezdeni. A védelem a helyes gépbeállítással indul. Ezzel megfelelő teret lehet adni a növények fejlődéséhez, ami segíti a károsítók által okozott károk kompenzálását.

5 kérdés és 5 válasz a hatékony karbamidtrágyázásról

2024.03.08.

Bemutatjuk a KITE Zrt. által forgalmazott UREUS 46-ot, ami Limus Care ureáz inhibitorral kezelt granulált karbamidot jelent.

Fél tucat gyógynövény, amivel csökkenthető a vércukorszint

2024.03.07.

Hazánkban is jó néhány olyan gyógynövény beszerezhető, melyek fogyasztása hozzájárulhat a vércukorszint csökkentéséhez. Érdemes megnézni a felsorolást, mert van közülük olyan is, mellyel mérsékelhető a cukor utáni sóvárgás. Napjainkban egyre nagyobb probléma az inzulinrezisztencia és annak következménye, a cukorbetegség. Ezt is enyhíthetik.

Megszavazta az Európai Parlament: az élőhelyek egyötödét helyre kell állítani 2030-ra 

2024.03.07.

A tagállamoknak egyre több leromlott ökológiai állapotú élőhelyet kell helyreállítaniuk: 2030-ra legalább 30, 2040-re legalább 60, 2050-re pedig legalább 90 százalékukat. A mezőgazdasági termelés alá vont területek esetében rendkívüli helyzetekben ideiglenesen felfüggeszthető a követelmények teljesítése. Az európai élőhelyek több mint 80 százaléka nincs megfelelő ökológiai állapotban.

Mikrobák szerepe a növények nitrogén-, foszfor- és káliumellátásában

2024.03.07.

A talajbaktériumok részt vesznek a tápelemek feltárásában, a nitrogén megkötésében, így a növények tápanyagellátásban is. A következőkben a nitrogénkötésről és a foszfor-, káliumfeltárásról lesz szó.

Budapesten tüntetnek a gazdák, lezárások lehetnek

2024.03.07.

Utcára vonulnak a megyar gazdák, amivel a kormányzati agrárpolitika megváltoztatását szeretnék elérni. A három naposra tervezett megmozdulás szomaton kezdődik majd.

Legújabb hirdetések

Goldoni

1 db Goldoni eladó

1 000 HUF

+ áfa
Goldoni

1 db Goldoni eladó

1 000 HUF

+ áfa
Goldoni

1 db Goldoni eladó

1 000 HUF

+ áfa
Goldoni

1 db Goldoni eladó

1 000 HUF

+ áfa
Goldoni

1 db Goldoni eladó

1 000 HUF

+ áfa
Goldoni

1 db Goldoni eladó

1 000 HUF

+ áfa
Goldoni

1 db Goldoni eladó

1 000 HUF

+ áfa
Goldoni

1 db Goldoni eladó

1 000 HUF

+ áfa
Partnerhírek
Partner

10 éven belül Közép-Európa elsőszámú agráregyeteme lenne a MATE

2021.02.13.

2021. február 1-jén létrejött a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, amely közhasznú magán felsőoktatási intézményként folytatja működését. Az intézmény fenntartója a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány. A Kuratórium elnöke Dr. Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója; tagjai: Dr. Nagy István, agrárminiszter; Lázár János, országgyűlési képviselő, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. által ellátott állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztos; Dr. Horn Péter, rector emeritus, az MTA rendes tagja és Dr. Bedő Zoltán, az MTA rendes tagja.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Hirdetésfeladás