Méregkereső kutyák segítik felderíteni a kaszálással okozott károkat

A kaszálások alatt keletkezett természeti károk felmérésében is segíthetnek a méregkereső kutyák. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szerint az állatok hatékonyan bevethetők az akaratlanul elpusztított, védett gerinces állatok és apróvadfajok felderítésében. Az egyesület méreg- és tetemkereső kutyákkal rendelkező egysége az elmúlt 7 évben jelentős eredményeket tudott felmutatni a mérgezett vadállatok felkutatásában. Az egység azonban más természetvédelmi problémák kezelésében is eredményesnek bizonyult.

Az iparszerű mezőgazdaság térhódításával nagyobb és hatékonyabb gépek végzik a feladatokat a földeken. Ezzel párhuzamosan viszont az agrárterületek állatvilága komoly veszélybe került. Míg a hagyományos gazdálkodásban a kézi kaszálás elől a fészkelő, pihenő állatoknak volt idejük és lehetőségük elmenekülni, addig az egyre nagyobb sebességgel és vágásszélességgel dolgozó kaszagépek megjelenésével a pengék elé kerülő állatok túlélési esélye rendkívüli mértékben csökkent.

A károk mérséklése és megelőzése természetvédelmi és vadgazdálkodási szempontból is fontos, hiszen az elpusztult állatok között védett és fokozottan védett fajok, valamint apróvadak találhatók.

Ezek közé tartoznak például a mezei nyulak, a fácánok és az őzgidák is. Az elkaszált állatok bomló tetemei a szálas takarmányba keveredve továbbá állategészségügyi kockázatot jelentenek, így a gazdálkodók érdekei is megegyeznek a természetvédelem és a vadgazdálkodás szempontjaival.

Méregkereső kutyák segíthetnek csökkenteni a kockázatokat

A Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem kutatói, Katona Krisztián és Bíró Zsolt, valamint a méreg- és tetemkereső kutyás egység vezetője, Deák Gábor egy jászsági mintaterületen végeztek felméréseket Falco, a hatéves német juhászkutya segítségével. Eredményeikről a Journal of Vertebrate Biology című cseh szaklapban számoltak be.

Összességében Falco a vizsgált, mintegy 100 hektáros területen 149 kaszálásnak áldozatul esett állatot talált.

A pusztulásban leginkább érintett gerinces csoport a hüllőké volt. Ezek az egyedek az összes tetem 57 százalékát jelentették. További 30 százaléka emlős, ezen belül is többségében rágcsáló, 6 százaléka pedig madár volt az elhullott állatoknak. Ezenkívül megállapították, hogy az összes maradvány 11 százaléka őz volt, továbbá találtak mezei nyulakat és fácánokat. Ez jelzi, hogy a gépi kaszálás nem csupán természetvédelmi probléma, hanem vadgazdálkodási szempontból is károkat okoz - írta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közleménye.