Hirdetés
Pusztulnak a szántók, fogy a víz, újabb világjárvány várható
Miközben a világ lakosságának jelentős része a koronavírus járvány végét várja, vészjósló figyelmeztetések érkeznek a közeljövőben érkező új betegségekről. A mezőgazdaság jó és rossz értelemben is mélyen benne van a probléma közepében. A fertőzés forrása a COVID-19 esetében is maga a civilizáció. Ahogy az emberi tevékenység hatására felborul az érzékeny ökológiai rendszerek egyensúlya, egyre újabb és durvább fertőzéseket szabadít magára a bolygó lakossága. Ezek közül pedig sokszor védtelen az emberek immunrendszere. Mi lehet a megoldás?
Az Agrárágazat számolt be róla, hogy a koronavírus miatti válsághelyzetet nagyrészt magunknak köszönhetjük. Évente ugyanis 4-5 új járvány indul el az emberiségben, aminek a háromnegyede az állatvilágból kiszabaduló kórokozó – idézte az RTL Klubnak nyilatkozó Ürge-Vorsatz Diánát a Mezőhír. A CEU professzora (aki tagja a Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testületnek /HuPCC/, ami a klímaváltozás/klímaválság következményeit elemzi) szerint nem az a kérdés, hogy jön-e egy még súlyosabb járvány, hanem az, hogy mikor érkezik. Úgy véli, hogy ez csak akkor megelőzhető meg, ha helyreállítjuk az egészséges kapcsolatot az ember és a természet között.

Talajvédelem, talajrombolás
A védekezés egyik fő eleme a talajművelés, a termőföld védelme. Noha a Föld felszínének csak 4 százaléka szántó, sokan úgy gazdálkodnak, mintha végtelen mennyiségben állna rendelkezésre a termőtalaj. Valójában már alighanem visszafordíthatatlan fogyatkozás ment végbe a talajok terén: minden órában eltűnik 40-50 hektár a világon. A cikk szerint a hagyományos intenzív talajművelés helyett a természetes állapotok helyreállítása lenne a megoldás. A forgatás/szántás, a kopasz tarlók helyett a takarónövények vetése, a minimális bolygatással járó művelési technikák, amik megőrzik a nedvességet, javítják a talaj biokémiáját és mechanikai szerkezetességét.
Duplán árt az állattenyésztés
Egy másik fontos irány a tömeges méretű, intenzív állattartás működtetésének újragondolása. A cikk szerint a világ mezőgazdaságának átlagosan 50-70 százaléka az állattartást szolgálja ki, akár öntözővízről, akár a termesztett növényekről van szó. Ez a húsfogyasztás mai rendszerének és mennyiségének átgondolását hozza magával, miután a Föld egyre növekvő lakossága több és több húst fogyaszt – miközben ez a leginkább környezetterhelő ágazat. Ürge-Vorsatz Diána szerint fontos az élelmiszerpazarlás csökkentése is. A földeken megtermelt étel(alapanyag) jó része el sem jut a vevőkhöz a rossz betakarítási és tárolási-szállítási technikák, valamint egyéb okok miatt). A megvásárolt élelmiszer nagy hányadát pedig a jóléti államokra jellemző túlvásárlás miatt dobják ki az emberek. Azonban a kárba veszett élelmiszerekre/alapanyagokra is ugyanannyi erőforrást használt fel, és ugyanannyi környezetterhelő műveletet alkalmazott a mezőgazdaság.
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
10 éven belül Közép-Európa elsőszámú agráregyeteme lenne a MATE
2021.02.13.2021. február 1-jén létrejött a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, amely közhasznú magán felsőoktatási intézményként folytatja működését. Az intézmény fenntartója a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány. A Kuratórium elnöke Dr. Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója; tagjai: Dr. Nagy István, agrárminiszter; Lázár János, országgyűlési képviselő, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. által ellátott állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztos; Dr. Horn Péter, rector emeritus, az MTA rendes tagja és Dr. Bedő Zoltán, az MTA rendes tagja.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdessen a Magro.hu oldalon!
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatHirdetés
Hirdetés