Szép állományok, borús hangulat és spórolás jellemzi most a hazai mezőgazdaságot

Az őszi vetésű állományok jellemzően jó állapotban vannak, ennek ellenére a termelők hangulata borús, az országba áramló ukrán gabona miatt. Ez ugyanis letörte a terményárakat, így sokan igyekeznek megfogni a költségeket, csak nem minden esetben átgondoltan. Kristóf Milán, a Fitohorm Kft. szaktanácsadója osztotta meg velünk a gondolatait.

Nézzünk körül a földeken, hogyan néznek ki most a repceállományok?

A munkám miatt Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron, illetve Pest vármegye nyugati részére, tehát mondhatjuk úgy az Észak-Dunántúlra van nagyobb rálátásom, de repce szempontjából Győr-Sopron a leginkább a releváns, ott találhatók jelentősebb vetésterületek. Az állományok - azt gondolom -, most viszonylag jó állapotban vannak. Az elmúlt három-négy évhez képest az idei télen bővebben kaptak csapadékot. Most januárban országosan elég sok eső esett, ami enyhítette az aszály okozta a károkat és részben, de csak részben feltöltötte a hiányzó talajnedvességet.

A másik befolyásoló tényező a hőmérséklet. Jelenleg az átlagosnál hidegebb van, ami kedvező, mert a repcék nem tudnak robbanásszerűen virágozni. Zömében a sárgabimbós állapotnál tartunk, de ha megérkezik a 20 °C körüli időszak, akkor egy-két napon belül „berobban” a virágzás.

Azt hozzátenném, hogy Győr-Sopron vármegyében is drasztikusan csökkent a repce vetésterülete. Ez részben köszönhető annak, hogy a folyamatos hatóanyag-kivonások miatt a kártevők elleni védekezés nagyon nehézzé vált. Csak kontakt hatású, tehát nem felszívódó szereket lehet alkalmazni, amire a fő kártevők, a fénybogár, az ormányos bogarak vagy akár a bundásbogár, gyakorlatilag az elmúlt években -mondhatjuk úgy- rezisztensé váltak. Mindez visszavetette a termelési kedvet.

Körülbelül 2005-2018 számított a repce aranykorának. Volt időszak amikor mintegy 25 ezer hektáron termesztették őszi káposztarepcét Győr-Moson-Sopronban, ami mostanra körülbelül a felére esett vissza. Annak ellenére, hogy a tavalyi évben jó volt az ára, csak éppen magas termésátlagokat nem lehet elérni a kártevők és a csapadékhiány miatt. A kontakt rovarölő szerekre a rezisztencia nagyon hamar kialakul, így a kártevők mortalitása a kezelések hatására nagyon alacsony.

A jó állapot arra is visszavezethető, hogy az állományok megkapták a szükséges, megfelelő mennyiségű tápanyagot?

Az igazi repcetermesztő nyilván az ára miatt is foglalkozik a növénnyel, de azért is, mert szakmai kihívást jelent. Ők jellemzően nem spórolnak a technológián, aminek természetesen részét képezi a tápanyag-kijuttatás is. Mi a Fitohormnál azt szoktuk javasolni, hogy ősszel a vetés utáni időszakban a repce gyökerére koncentráljunk, azt kell a minél mélyebb rétegekbe eljuttatni, hogy a növény -ha a felső talajréteg száraz is- onnan vízhez, tápanyaghoz juthasson. Ezt megfelelő foszforpótlással lehet segíteni. Tudni kell, a foszfor, mint tápelem hideg talajban (10C° alatt) a növény számára nem elérhető. A foszfor egyébként sem túl mobilis, a növény csak a gyökértől pár milliméter távolságra található hatóanyagmolekulákhoz tud hozzáférni. Ezekben az időszakokban hatékonyan tud működni a levélen keresztüli foszforpótlás. A Turbo Start nevezetű termékünk egy nitrogén- és magas foszfortartalmú készítmény, mikroelemes kiegészítéssel, tökéletesen alkalmas erre, regulátorozással egy menetben kijuttatva.

A várható időjárást is figyelembe véve mik lehetnek a következő teendők a repcében?

A bór kijuttatása természetesen felmerül, mert a megtermékenyülés központi eleme, hiánya esetén kisebb termést várhatunk. A szakmai konszenzus szerint az őszi káposztarepce teljes tenyész időszaka alatt hektáronként hozzávetőlegesen 600 grammot kell kijuttatni belőle. Az egyik felét ősszel, akár a  regulátorozással, vagy bármilyen növényvédelmi munkához kapcsoltan, mivel a bór a növény fagytűrését is befolyásolja. A másik felét pedig a sárgabimbós állapotig javasolt kiadni, egy vagy két menetben, „étvágy szerint”. Akár egy növényvédő szeres védekezés keretében. Mi a Polybór Plusz és a Polybór 140-es termékünket ajánljuk erre a célra, amely UAN oldattal is keverhető.

A kalciumra érdemes még odafigyelni. A meleg időszak beköszöntekor a repce szára hirtelen, akár 30-40 centimétert is nőhet, ami a szár elhasadásához vezethet. Egy ilyen sérülés belépési kapu a fertőzések megjelenéséhez, amit érdemes preventív módon elkerülni. Például a Turbo Kalciummal. Ennek a tápelemnek a szerepe majdnem ugyanaz a növényben, mint az emberi szervezetben: a tartószerkezetet adja, erősíti. Hogyha erre tavasszal megfelelő gondot fordítunk, a szárrepedés az esetek többségében elkerülhető.

És mi a helyzet a kalászosok terén?

Heterogének az állományok, de a kalászosokon jobban látszik, hogy gyakorlatilag elmaradt a tél. Az elérhető adatok szerint a húsvét hidegebb volt, mint a karácsony. A legtöbb állomány szépen bokrosodott a lehullott csapadék miatt, sok helyen már a két-három nóduszos állapotban vannak az árpák. Néhol vírus okozta problémák látszanak.

Mivel az enyhe tél következtében a növények nem kerültek a mélynyugalmi fázisba mostanra elfogyott alóluk a tápanyag. Sok helyen látszik ez, főleg az árpákon. És ami a levélen mutatkozik, annak a következményét általában majd a mérlegen is látjuk, ezért a preventív kezelések itt is fontosak. Igaz az a növényvédő szeres kezelésre, de a lombtrágyázásra egyaránt.

Minden fenológiai fázisban ismerni kell, hogy mire van szüksége a növénynek. Például most a rézpótlásnak van itt az ideje, mert ennek az elemnek komoly szerepe van a kalászdifferenciálódásban is. Ezt a tápelemet célszerű kijuttatni még a bokrosodás vége előtt. Akár már az őszi gyomirtással, vagy az első gombaölős szeres, vagy UAN oldatos kezelésekkel együtt.

Mire érdemes még a kalászosok esetében figyelni?

A kalászos technológiának a neuralgikus pontja a kalász kitolódásának időszaka, ami egy meglehetősen nitrogénigényes folyamat. Ilyenkor jellemzően nincsen csapadék, ezért a drága műtrágya nem hasznosul, az UAN oldat vagy Nitrosol pedig már perzselhet, ezért nem jelent megoldást.

A Turbo Nitrogént viszont, ami egy retard (hosszú felszívódású) nitrogén forma, pontosan erre az időszakra fejlesztettük ki. Ez a karbamid-formaldehid alapú készítmény feltapad a levélfelületre és 10-15 napon keresztül adagolja a tápanyagot a növénynek. Sőt, még ként és magnéziumot is tartalmaz. Utóbbi a fotoszintézis miatt fontos, előbbi pedig egy alapvető minőségmeghatározó elem. Azt szoktam mondani, hogy kénből nem lehet eleget pótolni.

És van még egy termék, amit mindenképpen megemlítenék, a Herbál biostimulátorunkat. Bár már három-négy éve jelen van a piacon, de most sokszor szóba kerül, mert az agro-ökológiai programban egy pontot ér a használata. Ez egy olyan készítmény, ami a növényi hormonok termelését serkenti, melyek a növény gyarapodásához, a zöldtömeg képződéséhez, a termésképződéshez szükségesek. A készítmény hagyományos és biogazdálkodásban is használható.

Milyen most a hangulat a földeken?

A folyamatosan az országba érkező ukrán gabona miatt most elég borús a termelők hangulata. A tavalyi termés egy jó része még a raktárakban van, és nem lehet tudni mikor és milyen áron tudnak majd értékesíteni. A tavalyi aszály után ezek nem jó hírek.

Mit lehet ebben a helyzetben tenni?

Jelen helyzetben a termelők próbálják az alkalmazott agro-technológiát szűkíteni. De tudni kell, a tápanyag megvonás terméscsökkenéssel jár. Érdemes tehát minden ilyen jellegű lépést jól átgondolni, mondhatnám úgy is, „okosan spórolni”.

(x)