Ami a talajnak és a növénynek természetesen szükséges: a Polysulphate

Az őszi vetésű növények számára különösen aktuális témáról, a tápanyag-gazdálkodásról tartott élő, online webináriumot a gazdák és a téma iránt érdeklődők számára, 2021. augusztus 5-én az Everris/ICL Internationaltől Rácz Gábor szaktanácsadó és Dorka-Vona Viktória tápanyag-gazdálkodási szakértő a Csernozjom Kft. képviseletében. Ebben a cikkben Rácz Gábor előadásának első részét foglaltuk össze.

A szakember prezentációjának első részében a talaj szerepére és fontosságára fókuszált. Mint elhangzott, definíció szerint a talaj látja el tápanyagokkal és vízzel a növényeket a fenofázisnak megfelelő mennyiségben és időben. A valóságban, például, Oroszországban és Ukrajnában ez a megfogalmazás megállja a helyét, mert ott a talajnak olyan magas a szervesanyagtartalma, hogy csak minimális tápanyagot juttatnak ki, és szinte mindent lombtrágyán keresztül biztosítanak, ám Európa döntő többségében jelentős tápanyagpótlásra van szükség a növénytermesztéshez és a megfelelő talajszerkezet kialakításához.

Megtudhattuk, hogy a növények felépítésében 64 elem játszik szerepet, de ezek közül csak 17 elemre van közvetlenül szükségük, és egy-egy növény közel  99%-át szén, hidrogén és oxigén alkotja, míg a maradék 1%-át teszik ki a különböző makro- (N, P, K, Ca, Mg, S) és mikroelemek (B, Fe Zn, Mn, Mo, Cl).

Hogy melyiket éppen milyen mennyiségben igényli a növény, a talajvizsgálati eredmények mutatják meg. Egy-egy ilyen vizsgálat, amellett hogy kötelező, létfontosságú információkat is tartalmaz. Látható, például, belőle a pH-nak megfelelő tápanyagfelvétel. Ismert, hogy a – molibdén kivételével – a savanyú talajokon veszi fel a növény a mikroelemeket, amiket érdemes eleve lombtrágyaként használni.

Ezt követően Rácz Gábor a fontosabb tápelemeknek a növényekben és a talajban betöltött szerepét taglalta.

A káliumról elhangzott, hogy a növényen belüli tápanyagok szállításában segít, növeli ugyanakkor a növény ellenálló képességét a betegségekkel és alacsony hőmérséklettel szemben, növeli továbbá a termés eltarthatóságát és a szárazsággal szembeni toleranciáját, valamint a vízháztartást biztosítja. Növeli a növény életerejét, elősegíti az egészséges gyökérrendszert és repce esetében a növény télállóságát is javítja. Egyben a cukrok és keményítő esszenciális építőeleme.

A kénnel régebben nem kellett foglalkozni, mert volt belőle elég a talajban, ám ez most már nincs így, ráadásul nagyon könnyen képes kimosódni a talajból, így kiemelt figyelmet érdemel. Javítja a gabonafélék őrlési és sütési tulajdonságait, számos enzim aktivátora és a pillangósoknál a nitrogén megkötéséhez is szükséges. Továbbá építőeleme  a cisztein, cisztin, metionin aminósavaknak,. A kén a növényben 90%-ban ebben a három aminosavban van benne. Fehérjeszintézisben fontos szerepe van. Különösen az olajos növények számára fontos a jelenléte. Szerepet játszik továbbá a fotoszintézisben, segíti a folyamatot.

A kalcium támogatja a vízháztartást, segíti a nitrátredukciót, a fehérjeképződést. Növeli a növény ellenállóképességét a betegségekkel szemben. Ismert az enzimalkotó szerepe, számos növekedési, hírvivő hormont aktivál. A sejtfalképződésben is jelentősége van, a szilárdságát adja, így az egész növény szilárdságát is elősegíti, továbbá a sejtmembrán áteresztő képességét szabályozza. A kalcium segíti  a gyökérrendszer tápanyagfelvételét, ezért a startertrágyába a nitrogén és foszfor mellé érdemes lehet betenni ezt a tápelemet is.

A magnézium a sejtosztódásban és fehérjeképződésben fontos alkotó, de az enzimek aktiválásában is szerepet kap. A foszfátionok szállítását végzi továbbá a növényben. és segíti a foszforfelvételt. Mivel a fitin alkotója a magban, így a csírázó mag energiáját biztosítja. A klorofill központi eleme is, a napfény energiáját alakítja kémiai energiává. Ennek ellenére a növény összes magnéziumtartalmának csak 15-20%-a van a klorofillban.

Majd a Polysulphate nevű termékük ismertetését kezdte el az előadó. Elhangzott, hogy a tápanyagokra sokszor műtrágyaként hivatkozunk, mert valamilyen módon granuláljuk, keverjük ezeket, de valójában kőzetekről beszélünk. Az ICL új termékét poliszulfátból nyerik, ami természetes kőzet. A 225 millió évvel ezelőtt beszáradt tengerfenék, amely a tengerben élt összes élőlény megkövesedett maradványát tartalmazza. 1200 méter mélyről bányásszák Anglia partjainál és egy természetes komplex anyag. Minden egyes molekulája 48% SO₃-t, 14% K₂O-t, 6% MgO-t és 17% CaO-t és mikroelemeket tartalmaz, de mindegyiket szulfát formában. Ennek azért van jelentősége, mert így a tápanyagok azonnal felvehető formában vannak jelen és 60 napig a kimosódás veszélye nélkül állnak rendelkezésre a növény és a talaj számára. Egyéb körülményke között a magnézium, a kalcium és kén nagyon könnyen kimosódik.

A termék granulált és poralakú formában kerül felhasználásra. Azon túl, hogy tápanyag, talajjavító hatása is van és a növény egészségi állapotát is pozitívan befolyásolja. Ha folyamatosan használjuk ezt az anyagot, akkor a szikesedésért felelős nátriumszintet vissza lehet vezetni a normál szintre. A Polysulphate közvetlenül kiadható vetés vagy palántázás előtt, de akár még fejtrágyaként is. Semleges kémhatású termék. Mivel bio engedélye is van, ezért organikus termesztésben is használható.

Káposztarepcében az Egyesült Királyságban hektáronként 100 kg kijuttatásával 13% terméstöbbletet eredményezett, ami forintosítva 105 ezer forintos repceárra számolva, 35-40 ezer forintos plusz bevételt jelent.

Őszi búzában Franciaországban 36% terméstöbbletet eredményezett. Mindezt a 60 napos felvehetőség kimosodás nélkül, illetve a plusz kalcium és a mikroelemek eredményezték.

Silókukoricában az Egyesült Királyságban 7% terméstöbbletet realizáltak a használatával és a sejtfal emészthetősége is nagymértékben javult a Polysulphate hatására. Tehát maga a takarmány emészthetősége, hatékonysága nő az állatokban, ami súlygyarapodáshoz vezethet, illetve több tej termelését eredményezi.

Repce esetében 200-300 kg/ha Polysulphate kijuttatása javasolt, amiből 50 kg-ot ősszel vetés utána, amikor már kikelt a repce érdemes kiadni, de akár kitehetjük vetéssel egymenetben is, míg tavasszal adjuk ki a maradék 200-250 kg-ot. Búza esetében jellemzően inkább a tavaszi kiszórást szokták használni, a bokrosodás után és a zászlós levél megjelenése előtt. Napraforgóban vetéssel egymenetben, fejtrágyaként lehet kiadni a 200-300 kg-ot belőle, illetve kukoricában is egy ugyanakkora mennyiséggel kalkulálhatunk.

(x)