Ma már minden eddiginél több eszköz áll rendelkezésünkre a fenntartható agresszív integrált növényvédelmi (IPM) rendszerek kifejlesztéséhez, amelyek idővel csak egyre jobbak lesznek. Az új agrotechnika lehetővé teszi majd a gazdálkodók számára, hogy csökkentsék az agrokémiai függőségüket? Ez az, amit a befektetők remélnek, és amit a szabályozó ügynökségek megcéloznak, hogy elérjék peszticidcsökkentési céljaikat.

Lehet, hogy a nyomon követési erőfeszítések túlságosan költségesek vagy munkaigényesek voltak. Lehet, hogy elhanyagoltuk a következő évi kártevők telelőhelyeinek megtisztítását
Lehet, hogy a nyomon követési erőfeszítések túlságosan költségesek vagy munkaigényesek voltak. Lehet, hogy elhanyagoltuk a következő évi kártevők telelőhelyeinek megtisztítását (Fotó: Pixabay)

A gazdák azonban nem tudják, hogy ezek a technológiák költséghatékonyan integrálhatók-e, és hogyan építhetők be agronómiai gyakorlatukba – vagy pedig új vegyszerekkel helyettesítik a rezisztencia vagy más okok miatt elveszett vegyszereket.

Ez egy még hatásosabb kérdéshez vezet: miért veszítünk még mindig viszonylag új és rendkívül hatékony növényvédő szereket a rezisztencia miatt, figyelembe véve, hogy a növényvédőszer-rezisztenciát először 1914-ben a mészkénnel, majd az 1940-es években sokkal nagyobb mértékben a DDT-vel kapcsolatban azonosították problémaként?

Nyolc évtizedes IPM-retorika

A válasz az lehet, hogy bár nyolc évtizeden át az IPM retorikáját folytattuk, nem gyakoroltuk szorgalmasan az alapelveit: a kártevők, hasznos szervezetek és gazdaszervezetek azonosítása; monitoring; cselekvési küszöbértékek/gazdasági kárszintek megállapítása; és a helyes gazdálkodási gyakorlat alkalmazása.

Lehet, hogy a nyomon követési erőfeszítések túlságosan költségesek vagy munkaigényesek voltak. Lehet, hogy elhanyagoltuk a következő évi kártevők telelőhelyeinek megtisztítását. Talán nem dolgoztunk ki releváns gazdasági kár- és kezelési modelleket.

Lehet, hogy végül is nem csökkentjük a vegyszerfüggőséget, de az IPM továbbra is a megoldás része marad.

Az okoktól függetlenül, az IPM számos alapelvét elhagytuk, egyszerűen azért, mert egyszerűbb és olcsóbb a növényvédő szerek használata, amelyek jellemzően nem igényelnek semmit sem integrálni a kártevők kezeléséhez. A gazdáknak azonban most azt mondják, hogy IPM-et kell alkalmazniuk, és új vegyszereket vagy termékeket kell használniuk. Ezek bonyolultabbak, költségesebbek, a kezelés idejét illetően nagyobb pontosságot igényelnek, és csak a kártevő bizonyos fejlődési szakaszaiban lehetnek aktívak. Lehet, hogy végül is nem fogjuk valóban csökkenteni a vegyszerfüggőséget, de az IPM továbbra is a megoldás része marad.

Fenntartható IPM rendszerek

A jó hír az, hogy ma már minden eddiginél több eszköz áll rendelkezésünkre a fenntartható IPM-rendszerek kialakításához. Az autonóm, szántóföldi érzékelők valós időben képesek a kártevők megfigyelésére, kiküszöbölve a munka és a pontatlan adatok használatát. A kártevőkkel és a terményekkel kapcsolatos információk kiegészíthetők további szántóföldi szenzorokkal, valamint műholdas, drón-, piaci és időjárási adatokkal. A mesterséges intelligencia (AI) és a gépi tanulás segítségével a szántóföldi adatok tovább elemezhetők, hogy a különböző termékek használata esetén a gazdasági nyereségen/veszteségen alapuló modelleket állítsanak elő.

Gondoljunk például egy olyan gazdálkodóra, akit figyelmeztetnek, hogy egy jelentős kártevő első generációját észlelték a szántóföldi érzékelők. A következő napokban egy populációs modell pontosan meg tudja jósolni a párosodás, a peték és lárvák fejlődésének és a következő generációknak az időzítését. Az ilyen előrejelző információk birtokában pontosabban lehet időzíteni a feromonok, petefészek- és rovarnövekedés-szabályozók, táplálkozásgátlók, RNAi, steril rovarok vagy természetes ellenségek alkalmazását – vagy egyáltalán nem, ha a piaci kilátások rosszak.

Mivel az IPM-modellek eleve dinamikusak, idővel csak jobbak lesznek

A mesterséges intelligencia és a gépi tanulás ereje abban rejlik, hogy – együttesen alkalmazva – hatalmas adatmennyiségek elemzésére használhatók, hogy pontosan leírják az aktuális helyzetet, előrejelzést adjanak, és a gazdálkodó gazdasági megtérülése alapján megoldásokat kínáljanak. Ha a modell egyszer kialakult, az új adatokkal tovább tanul. És mivel az IPM-modellek definíció szerint dinamikusak, idővel csak egyre jobbak lesznek. Még nem tartunk ott, de már nincs olyan messze.

(Forrás: futurefarming.com)

További híreink

Kártevők a napraforgóban: előrejelzés 2024-re

2024.03.08.

A napraforgó a legfontosabb olajos növény Magyarországon. 2023-ban az egy évvel korábbinál 25 ezer hektárral kisebb területen, mintegy 677 ezer hektáron termesztették (KSH). A védelmet már a napraforgó-csíranövénynél el kell kezdeni. A védelem a helyes gépbeállítással indul. Ezzel megfelelő teret lehet adni a növények fejlődéséhez, ami segíti a károsítók által okozott károk kompenzálását.

5 kérdés és 5 válasz a hatékony karbamidtrágyázásról

2024.03.08.

Bemutatjuk a KITE Zrt. által forgalmazott UREUS 46-ot, ami Limus Care ureáz inhibitorral kezelt granulált karbamidot jelent.

Fél tucat gyógynövény, amivel csökkenthető a vércukorszint

2024.03.07.

Hazánkban is jó néhány olyan gyógynövény beszerezhető, melyek fogyasztása hozzájárulhat a vércukorszint csökkentéséhez. Érdemes megnézni a felsorolást, mert van közülük olyan is, mellyel mérsékelhető a cukor utáni sóvárgás. Napjainkban egyre nagyobb probléma az inzulinrezisztencia és annak következménye, a cukorbetegség. Ezt is enyhíthetik.

Megszavazta az Európai Parlament: az élőhelyek egyötödét helyre kell állítani 2030-ra 

2024.03.07.

A tagállamoknak egyre több leromlott ökológiai állapotú élőhelyet kell helyreállítaniuk: 2030-ra legalább 30, 2040-re legalább 60, 2050-re pedig legalább 90 százalékukat. A mezőgazdasági termelés alá vont területek esetében rendkívüli helyzetekben ideiglenesen felfüggeszthető a követelmények teljesítése. Az európai élőhelyek több mint 80 százaléka nincs megfelelő ökológiai állapotban.

Mikrobák szerepe a növények nitrogén-, foszfor- és káliumellátásában

2024.03.07.

A talajbaktériumok részt vesznek a tápelemek feltárásában, a nitrogén megkötésében, így a növények tápanyagellátásban is. A következőkben a nitrogénkötésről és a foszfor-, káliumfeltárásról lesz szó.

Budapesten tüntetnek a gazdák, lezárások lehetnek

2024.03.07.

Utcára vonulnak a megyar gazdák, amivel a kormányzati agrárpolitika megváltoztatását szeretnék elérni. A három naposra tervezett megmozdulás szomaton kezdődik majd.

Legújabb hirdetések

Goldoni

1 db Goldoni eladó

1 000 HUF

+ áfa
Goldoni

1 db Goldoni eladó

1 000 HUF

+ áfa
Goldoni

1 db Goldoni eladó

1 000 HUF

+ áfa
Goldoni

1 db Goldoni eladó

1 000 HUF

+ áfa
Goldoni

1 db Goldoni eladó

1 000 HUF

+ áfa
Goldoni

1 db Goldoni eladó

1 000 HUF

+ áfa
Goldoni

1 db Goldoni eladó

1 000 HUF

+ áfa
Goldoni

1 db Goldoni eladó

1 000 HUF

+ áfa
Partnerhírek
Partner

10 éven belül Közép-Európa elsőszámú agráregyeteme lenne a MATE

2021.02.13.

2021. február 1-jén létrejött a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, amely közhasznú magán felsőoktatási intézményként folytatja működését. Az intézmény fenntartója a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány. A Kuratórium elnöke Dr. Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója; tagjai: Dr. Nagy István, agrárminiszter; Lázár János, országgyűlési képviselő, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. által ellátott állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztos; Dr. Horn Péter, rector emeritus, az MTA rendes tagja és Dr. Bedő Zoltán, az MTA rendes tagja.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Hirdetésfeladás