Hirdetés
Magyar kutató részvételével jelent meg a tanulmány a CRISP/Cas génszerkesztő rendszerről
Kritikai szemlét közölt a génszerkesztés témájáról a közelmúltban egy nemzetközi szerzőgárda a világ első tíz növénybiológiai tudományos szaklapja között számon tartott, tekintélyes Trends in Plant Science-ben. A tanulmány a CRISPR/Cas-alapú génszerkesztés növényi alkalmazásának első tíz évét tekinti át és értékeli. A kutatócsoport magyar tagja Sági László, az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa.
A klímaválság és a változó fogyasztói igények a termesztett növények alkalmazkodásának és javításának egyre innovatívabb eszközeit követelik annak érdekében, hogy folyamatosan és gyorsan lehessen új fajtákat kibocsátani - írta a Magyar Kutatási Hálózat. A génszerkesztés leghatékonyabb módszerét, a CRISPR/Cas rendszert növényeken éppen tíz éve alkalmazták először. A megoldás forradalmasította a növényi genom módosítását, a gének működésének tisztázását, és ennek révén új tulajdonságok és fajták gyorsított nemesítését.

Kihívások és akadályok
Habár a CRISPR/Cas rendszer a génszerkesztés hatékony eszköze, számos akadály és kihívás lassítja a további fejlesztést és az alkalmazásokat. A cikk áttekinti és elemzi azokat a nehézségeket, amelyek a szövettenyésztést, a génátvitelt, a növényregenerációt és a mutációk azonosítását övezik. A szerzők értékelik az újabb CRISPR/Cas rendszerek nyújtotta lehetőségeket, valamint olyan egyedi alkalmazásokat, mint a génszabályozás, a környezeti és biológiai stresszválasz javítása és egyes növények újra háziasítása.
A génszerkesztésről bővebben
A Közép-magyarországi Zöld Kör és a Magyar Természetvédők Szövetsége közös kiadványt jelentetett meg “Az igazság átszerkesztése” néven, ezt az anyagot szemléztük korábban. A 8 oldalas dokumentum szerint a hatékony megoldásoknak kétirányúnak kell lenniük: egyrészt csökkenteniük kell a mezőgazdaság környezeti hatását, másrészt pedig reziliensebbé/rugalmasabbá kell tenniük az ágazatot az éghajlati hatásokkal szemben. A biotechnológiai cégek azt állítják, náluk van a válasz, méghozzá az új típusú génmódosított szervezetek (GMO-k) képében. A biotech ipar több mint két évtizede ígér varázsszert a termelési problémákra – a szárazsággal szemben ellenállóbb növényekkel, a műtrágyától kevésbé függő terménnyel és egyéb olyan technológiai megoldásokkal hiteget, amelyek azonban soha nem váltak valóra. Két évtized elmúltával sincs semmi jele annak, hogy ezek a technológiák forgalomba kerülnének – fogalmaztak.
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
10 éven belül Közép-Európa elsőszámú agráregyeteme lenne a MATE
2021.02.13.2021. február 1-jén létrejött a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, amely közhasznú magán felsőoktatási intézményként folytatja működését. Az intézmény fenntartója a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány. A Kuratórium elnöke Dr. Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója; tagjai: Dr. Nagy István, agrárminiszter; Lázár János, országgyűlési képviselő, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. által ellátott állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztos; Dr. Horn Péter, rector emeritus, az MTA rendes tagja és Dr. Bedő Zoltán, az MTA rendes tagja.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdessen a Magro.hu oldalon!
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatHirdetés
Hirdetés