Hirdetés
Megúszni szárazon: több 1000 hektáron károsíthatja a magyar búzát belvíz
Az enyhülő idő miatt mind az Alföld, mind az észak-keleti búza-termőterületeken okoz nagy gondot a belvizek növekvő mennyisége. Az érintett gazdálkodók számára az a legfontosabb kérdés, mennyi idő alatt csökken a vízborítás a termőterületeken. A Tisza vízgyűjtőterületein is olvadni kezdett a fagyos táj. Az elmúlt napokban az ATIVIZIG 8 belvízvédelmi szakaszából hármon volt és van elsőfokú belvízvédelmi készültség. A belvizes terület még mindig csaknem 10 ezer hektár, melyből 5540 hektár a mezőgazdasági művelésű vetés és szántó. A legnagyobb elöntés Csongrád megyében van, nagysága 8330 hektár.
Az Agrárágazat írta meg, hogy a beérkezett információk alapján az igazgatóság területén Nagymágocs településen van érvényben I. fokú belvízvédelmi készültség. Jó hír ugyan, hogy a következő időszak sem ígér jelentősebb csapadékot, de az Alföldön a nagy területeket borító belvíz kiterjedésének lassú csökkenésére lehet csak számítani. Az őszi vetések – az OMSZ agrometeorológiai jelentése szerint – viszonylag jól átvészelték az elmúlt hetekben jelentkező mínusz 10-20 fokos hideget. Jelentősebb, nagyobb területet érintő kárról nem számoltak be, ebben a hótakarónak is szerepe volt. Az őszi vetések jellemzően fejletten és jól telelnek, csak a csapadékos október miatt későn vetett búzaállományok vannak kisebb hátrányban az ilyenkor megszokott állapothoz képest. A belvíz azonban súlyos gondot okozhat. Bár a búza 4 fok hideg alatt bírja a vízborítást, 5 fok felett már csak pár hétig képes erre. Így a következő hetek csapadékmennyisége döntő lehet az érintett területek termésátlagait illetően.

Nem csak a csapadékon múlik a belvíz
A cikk szerint a belvíz nem csak az időjárás, a bőséges csapadék mennyiségének következménye. Az érkező víz pangását az elhibázott talajművelés is előidézheti. A nehéz talajművelő- és erőgépek, az eketalpréteg kialakulása, a talaj túlzott tömörödöttsége tönkreteheti a termőtalaj szerkezetességét. Ez nem csak a gyökér fejlődését, hanem a levegő és a termőtalaj nedvességtartalmának mozgását, valamint a talaj nedvességmegtartó-kapacitását is akadályozza. A belvíz kialakulásának az is kedvez, ha a talaj nem képes elvezetni azt. Az egyre terjedő talajmegújító technológiák, mint például a szántás nélküli vagy minimum művelési mód és a takarónövény-technológia ellensúlyozhatják a klímaváltozással szélsőségesebbé váló időjárási hatásokat. Ezáltal enyhíthetik a talajszerkezet romlása mellett az extrém mértékű csapadék következményeit is.
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
10 éven belül Közép-Európa elsőszámú agráregyeteme lenne a MATE
2021.02.13.2021. február 1-jén létrejött a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, amely közhasznú magán felsőoktatási intézményként folytatja működését. Az intézmény fenntartója a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány. A Kuratórium elnöke Dr. Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója; tagjai: Dr. Nagy István, agrárminiszter; Lázár János, országgyűlési képviselő, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. által ellátott állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztos; Dr. Horn Péter, rector emeritus, az MTA rendes tagja és Dr. Bedő Zoltán, az MTA rendes tagja.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdessen a Magro.hu oldalon!
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatHirdetés
Hirdetés