Hirdetés
Olcsó, mesterséges intelligenciát használó talajérzékelők segíthetnek a műtrágya-felhasználás csökkentésében
A londoni Imperial College biomérnökei intelligens érzékelő technológiát hoztak létre. Ez hivatott segíteni a gazdáknak a műtrágya hatékonyabb felhasználásában és a környezeti károk csökkentésében. A Nature Food című szaklapban ismertetett technológia segíthet a termelőknek meghatározni, hogy az időjárás és a talaj állapotának figyelembevételével mikor és mennyi műtrágya szükséges a növényeikhez.
A kémiailag funkcionalizált papír alapú elektromos gázérzékelőnek (chemPEGS) nevezett érzékelő a talajban lévő ammónium szintjét méri – azt a vegyületet, amelyet a talajbaktériumok nitritekké és nitrátokká alakítanak.

Időjárás, trágyázás, pH, vezetőképesség
A gépi tanulásnak nevezett mesterséges intelligencia segítségével ezt kombinálja az időjárási adatokkal, a trágyázás óta eltelt idővel, a pH-értékkel és a talaj vezetőképességének mérésével.
Ezeket az adatokat arra használja, hogy megjósolja, mennyi teljes nitrogén van a talajban most, és mennyi lesz a jövőben 12 nap múlva, és így megjósolja a trágyázás optimális időpontját.
Maximális terméshozam minimális trágyázással
A tanulmány megállapítja, hogy ez az új, alacsony költségű megoldás hogyan segítheti a termesztőket abban, hogy minimális műtrágyázással maximális terméshez jussanak. Különösen az olyan műtrágyaszomjas növények esetében, mint a búza. A technológia egyidejűleg csökkentheti a termelők költségeit és a nitrogén alapú műtrágyák – a legszélesebb körben használt műtrágyatípus – okozta környezeti ártalmakat.
A kutatók arra számítanak, hogy a chemPEGS és a hozzá kapcsolódó mesterségesintelligencia-technológia további tesztelés és gyártási szabványosítás után három-öt éven belül kereskedelmi forgalomba kerülhetnek.
Túltrágyázás
A londoni Imperial College szerint a túltrágyázás eddig világszerte az egykor művelhető földek 12 százalékát tette használhatatlanná. A nitrogén alapú műtrágyák használata pedig az elmúlt 50 évben 600 százalékkal nőtt. A növénytermesztők azonban nehezen tudják pontosan beállítani a saját műtrágyahasználatukat: ha túl sokat használnak, akkor a környezeti károkat és a pénzkidobást kockáztatják; ha túl keveset, akkor a gyenge terméshozamot.
Dr. Max Grell vezető kutató, aki az Imperial College London Biomérnöki Tanszékének társfejlesztője, elmondta: „Nehéz eléggé hangsúlyozni a túlzott műtrágyázás problémáját mind környezetvédelmi, mind gazdasági szempontból. A terméshozamok és az ebből származó jövedelem évről évre csökken, és a termelőknek jelenleg nincsenek meg a szükséges eszközeik ennek leküzdésére.”
„A mi technológiánk segíthet a probléma kezelésében, mivel lehetővé teszi a termelők számára, hogy tudják, mennyi ammónia és nitrát van jelenleg a talajban, és az időjárási viszonyok alapján megjósolhatják, hogy mennyi lesz a jövőben. Ez lehetővé tenné számukra, hogy a trágyázást a talaj és a növények sajátos igényeihez igazítsák.”
(Forrás: futurefarming.com)
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
10 éven belül Közép-Európa elsőszámú agráregyeteme lenne a MATE
2021.02.13.2021. február 1-jén létrejött a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, amely közhasznú magán felsőoktatási intézményként folytatja működését. Az intézmény fenntartója a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány. A Kuratórium elnöke Dr. Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója; tagjai: Dr. Nagy István, agrárminiszter; Lázár János, országgyűlési képviselő, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. által ellátott állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztos; Dr. Horn Péter, rector emeritus, az MTA rendes tagja és Dr. Bedő Zoltán, az MTA rendes tagja.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdessen a Magro.hu oldalon!
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatHirdetés
Hirdetés