Hirdetés
Sok pénzt bukhatnak a gazdák, ha nem csatlakoznak a krízisbiztosítási rendszerhez
Amennyiben az elmúlt 3 év átlaga alapján számolt jövedelme rajta kívül álló okok miatt legalább 30 százalékkal visszaesik, a kockázatkezelési alapból automatikus krízisbiztosítási kártérítésre tarthat igényt a termelő. A biztosítás és a támogatás elemeit ötvöző új lehetőség forrásának 70 százaléka vidékfejlesztési támogatás, és csak a maradék a termelői befizetés. Február elsejétől csatlakozhatnak a gazdák a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerhez. Az új kockázatkezelési eszköz a többi változattól eltérően már nem csak az időjárás okozta károk esetén nyújt védelmet.
A Délmagyar írta meg, hogy a biztosítás és a támogatás elemeit ötvöző új eszköz az időjárási káresemények kezelése mellett a mezőgazdasági termelőnek nem felróható kockázatokból fakadó jövedelemcsökkenés enyhítésére is segítséget nyújthat. Az Agrárminisztérium által létrehozott rendszer tehát az egyéb kockázatokra is kiterjed: az állat- és növénybetegségekből, az árak csökkenéséből, a piacvesztésből, az árfolyamváltozásokból vagy a termelési költség növekedéséből adódó jövedelemcsökkenés részbeni kompenzálására is alkalmas.

Adatszolgáltatás után biztonságot kínál a krízisbiztosítási rendszer
A termelők öngondoskodásán is alapuló krízisbiztosítás ellensúlyozhatja az előre nem látható gazdasági és természeti események okozta termelői károkból adódó veszteséget. A kockázatkezelési alapból a termelő automatikus krízisbiztosítási kompenzációra tarthat igényt, ha a jövedelme 30 százalékot meghaladó mértékben esik vissza az előző 3 év átlagához képest. Ennek megállapításához csatlakozáskor a termelőnek meg kell adnia az előző 3 év gazdálkodási adatait. Lényeges, hogy a termelő jövedelemkiesésének legfeljebb 70 százaléka kompenzálható.
A kompenzációs kifizetésekre nem csak az évente befizetett termelői hozzájárulások, hanem az azt kiegészítő vidékfejlesztési támogatás is fedezetet nyújt.
Kettős fedezet
A krízisbiztosítási rendszer fedezetének 30 százaléka a termelői befizetésekből, a többi pedig a vidékfejlesztési támogatásból adódik össze. A rendszer működtetésével összefüggő feladatokat a Magyar Államkincstár látja el. Csatlakozni hozzá önkéntes alapon, kérelem benyújtásával lehet. A belépésre évente egy meghatározott időszakban, februárban van lehetőség – a gazdálkodó a csatlakozás napját követő harmadik évben szüntetheti csak meg a részvételét a krízisrendszerben.
Három évre lehet alapozni
Az elektronikusan benyújtott csatlakozási kérelmeket tehát idén február 28-ig fogadja a kincstár, mint krízisbiztosítási szerv. Azok a termelők, akik csatlakoznak a rendszerhez – a megművelt földterületük és tartott állatállományuk alapján megállapított –, kedvezményes hozzájárulási díj megfizetésével egy kölcsönös kockázatkezelési alap kedvezményezettjei lesznek. Az igénybevétel feltétele emellett a legalább 3 éves működés, az átlátható költségvetés és a jövedelmet érintő adatszolgáltatási kötelezettség elfogadása - írták.
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
10 éven belül Közép-Európa elsőszámú agráregyeteme lenne a MATE
2021.02.13.2021. február 1-jén létrejött a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, amely közhasznú magán felsőoktatási intézményként folytatja működését. Az intézmény fenntartója a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány. A Kuratórium elnöke Dr. Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója; tagjai: Dr. Nagy István, agrárminiszter; Lázár János, országgyűlési képviselő, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. által ellátott állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztos; Dr. Horn Péter, rector emeritus, az MTA rendes tagja és Dr. Bedő Zoltán, az MTA rendes tagja.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdessen a Magro.hu oldalon!
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatHirdetés
Hirdetés