Végleg lemaradó kimaradók: izgalmak az osztatlan közös földtulajdon rendezése körül

Több millió hektár földterületnek lehet új gazdája Magyarországon. A folyamat végén egy zárt birtokrendszer jöhet létre. A botrányokkal is tarkított földárveréseken eladott földterület 10-szerese mozdulhat meg az osztatlan közös tulajdon rendezésével. Ez a szakértők szerint a rendszerváltás utáni kárpótlásra emlékeztet, legalábbis méreteiben. A 2,4 millió hektáros osztatlan közös tulajdonban levő területnek közel 3 millió gazdája van, ez utóbbiak jelentős részben nem érdekeltek a mezőgazdasági művelésben. Akik érdekeltek, akár befektetőként, akár gazdálkodóként, most izgatottan várnak.

A HVG írta meg, hogy a Földforgalmi törvény szigorának nyoma sincs az osztatlan felszámolását rendező jogszabályokban. Nem kell földművesként regisztrálni, nincs a földszerzésnek felső korlátja, nem jelentkezhetnek rá a területre az elővásárlási joggal bírók, és a szakhatóságnak sem kell jóváhagynia a tranzakciót. Sőt, még csak kifüggeszteni sem kell. Egy akadályt azért beépítettek, hogy ne vásárolhasson bárki akár zsebkendőnyi területet is a közös tulajdonokban azzal, hogy majd jó sok pénzzel kitömve bekebelezi az egészet.

A bekebelezést kezdeményezőnek legalább 3 éve „birtokon belül” kell lennie ahhoz, hogy jogosult legyen erre.

Már elindult, de évekig tarthat

A vonatkozó törvény már az év elejétől hatályos, a program elindult, de valószínűleg évekbe telik, mire a végére érnek, amikor is elfogynak a mozgatható területek. Így aki addig nem szerez magának fenntartható, működtethető nagyságú területet, az már valószínűleg nem is fog.

Az osztatlan közös tulajdon a rendszerváltás után, kárpótlással, a részaránykiadással jött létre, miután a termelőszövetkezetekbe bevont területeket „visszaadták” a korábbi tulajdonosaiknak. Akik nem kapták meg a földjeiket, azok sorsolással, az eredeti birtokuk aranykorona értékének megfelelő eszmei részt kaphattak egy-egy birtokon belül. Később ezek a részletek családon belül öröklődhettek, így osztódtak is. Az is előfordul, hogy pár négyzetméteres tulajdonrész jut egy örökösre. A földet vagy egymás között megosztva művelik, vagy egy gazda kezében van a többiekkel kötött megállapodás szerint. Maradtak még közös szövetkezeti tulajdonú területek is, ezeket az állam most kisajátítja. Ahol többen művelik a közös osztatlan tulajdont, ott megegyezés szerint külön-külön helyrajzi számon alakíthatnak ki területet. A harmadik opció a bekebelezés.

A pénz az úr

Egy közös birtokon belül levők közül bárki kezdeményezheti a bekebelezést, a pénz dönti el a versenyt. Amikor már eldőlt, hogy ki tudja megvásárolni a többiek részét, de az árban még nem tudtak megállapodni, akkor igazságügyi értékbecslő mondja ki a végső szót. Az addig a közöst egymás mellett művelők között nőhet a feszültség, és végül, bár bezsebelve néhány milliót, de sokan föld nélkül maradhatnak - írták.

Hiányosságok és hibalehetőségek

A kárpótláshoz hasonlítja az osztatlan közös tulajdon rendezésének nagyságrendjét Sáhó Ákos, az Agrotax Kft. ügyvezetője is. Szerinte évek telhetnek el, mire rendeződik az osztatlan közös földtulajdon helyzete Magyarországon. A szakértő azt is kifejtette, hogy a folyamatot néhány tisztázatlan elem lassíthatja. Az eddig tapasztaltak szerint előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor az ingatlan értékében nem tudnak megegyezni a felek. Ilyen esetekben igazságügyi szakértőt kell fogadni, de a jegyzékben mindösszesen 47 szakértő szerepel, az ügyletek viszont milliós nagyságrendűek, így könnyen túlléphetik a 90 napos határidőt, amit a törvény szab a folyamat lezárására. Az értékbecsléssel kapcsolatban is több aggály jelentkezhet: ilyen például az, hogy a törvény települési szintű érték közzétételét írja elő, miközben a Nemzeti Földügyi Központ járási szintű ajánlott árakat tesz közzé. Az osztatlan közös tulajdonnal összefüggő tranzakciók kifüggesztése sem kötelező. Így a végeredmény is legfeljebb évek múltán lesz megismerhető a nyilvánosság számára, akkor is más, kötelezően nyilvános adatokból visszakövetkeztetve.