Erdő- és vadgazdálkodás

Heves verekedések során alakul ki a dominancia sorrendje az üregi és a házi nyulaknál is

A koronavírus-járvány miatt egyéves késéssel tartották meg a 12. Nyúltenyésztési Világkongresszust Nantes-ban. Összesen 245 előadás érkezett, közülük 15 Magyarországról, legtöbb Kaposvárról. A világkongresszus szervezői e terület első számú szaktekintélyét, Heiko Rödelt kérték fel, hogy az „Etológia és állatjóllét” szekció bevezető előadásában az üregi nyulak társas életével kapcsolatos ismereteket foglalja össze.

130 centis, jó 20 kilós csukát fogott a kavicsbányatóban a szerencsés horgász

A Győrtől mindössze egy órányi autóútra található – Dunaszerdahelyhez közeli – 27 hektáros Aquarea nevű kavicsbányató 40 méter mély részekkel is rendelkezik. Nagyon sok a törés 7-8 méterre a parttól, ezeket viszonylag könnyű meghorgászni. Így tett a Szlovákiában élő Kajos Róbert is, aki gyalog, cserkelve próbált meg sügéreket fogni. Csak pár óra pecát tervezett, de erre ő sem számított…

A nagy a profit ellenére több mint 400 alkalmazottjától vált meg az állami erdészet

Nem mondott le leépítési tervéről a környezetvédelmi minisztérium és a Romsilva vezetősége, így 415 alkalmazottjától vált meg az országos erdőgazdálkodási társaság Romániában. A Silva Erdészeti Szakszervezeti Szövetség közleménye szerint a tömeges elbocsátás „teljesen törvénytelen, erkölcstelen és indokolatlan”, tekintve, hogy a Romsilva a jelenlegi személyzeti struktúrával is a vártnál nagyobb profittal zárta a 2021-es évet, és valamennyi műszaki-gazdasági mutatót teljesített.

Büntetendő hanyagsággal dolgoznak a faimportőrök, büntetett is a Nébih

Kiemelt figyelmet fordított 2021-ben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal az Európai Unión kívüli országokból fát, faterméket importáló piaci szereplők vizsgálatára. Az EUTR ellenőrzések komoly problémákat fedtek fel: a vizsgálat alá vont importőrök több mint fele az alapvetően megkövetelt DDS-rendszert sem dolgozta ki, további jelentős részük pedig hibásan teljesítette ezt a kötelezettségét. A hatóság 15 esetben e hiányosságok pótlására kötelezte az érintetteket, a 6 legsúlyosabb szabálysértőt pedig eltiltotta a kereskedelmi tevékenység gyakorlásától.

Vadgazdálkodási szakértő beszélt róla, mi történik a medve téli álomból való ébredése után

A népi időjóslás szerint, ha a medve február 2-án, gyertyaszentelő napján előjön a barlangjából és meglátja az árnyékát, akkor visszabújik téli álmát folytatni és hosszú télre lehet számítani. Ám ha kijön és felhők takarják a napot, úgy kint is marad, mert azt jelzi, hogy lassan vége a nagy hidegnek. A ragadozó állat év eleji viselkedéséről Dr. Heltai Miklós, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének vezetője beszélt.

Még 9200 fafaj lehet a világon, amit nem ismer az emberiség

Világszerte még mintegy 9200 fafaj várhat arra, hogy felfedezzék, ezt állítja egy nemzetközi kutatócsoport az amerikai tudományos akadémia folyóiratában. A tudomány jelenleg 64 ezer 100 fafajt ismer, a még leírásra váró fajok aránya a tapasztalatok szerint 14 százalékra tehető, ebből következtettek a még ismeretlen fafajok számára a tudósok, akik szerint egészben biztosan vannak köztük olyan igazi ritkaságok, amelyek a klímaváltozás miatt kipusztulhatnak, még mielőtt megismernénk őket.

Súlyos veszélyt jelent a hazai erdőkre az idegenhonos fajok terjedése

Magyarország erdeinek szerepe az elmúlt, koronavírussal terhelt időszakban különösen felértékelődött. A biológiai sokféleség fenntartásán, a természeti értékeink és kincseink megóvásán és az ökoszisztéma szolgáltatások nyújtásán túl is hasznosak az erdők. Sajnos azonban az ökoszisztémában helytálló szerepének felismerése még nem elegendő erdeink biztonságához, a különböző romboló hatású tényezők folyamatosan jelen vannak. Ilyenek az idegenhonos fajok, az invazív növények is.

Szajkókat vetnek be az erdő felújításába a magyar erdészek

A Pilisi Parkerdő munkatársai különleges, természetközeli módszerrel újítanak meg egy rossz állapotú fenyvest Pest megyében, Veresegyház határában. Ehhez 2020 októberétől „szárnyas” segítséget is bevonnak, szajkók közreműködését is igénybe véve. Így nem maguk az erdészek ültetnek csemetéket, vagy magokat, hogy a rossz minőségű erdőt fokozatosan megújítsák, hanem azt első körben a madarakra bízzák. Egy szajkó ugyanis évente akár 2-3 ezer makkot is elrejt az erdőben.

Életbe léptek a vadászatot érintő legfrissebb törvénymódosítások

Módosult a vadászterületre, a vadászterület földtulajdonosi közösségére, a vadászati jog haszonbérletére vonatkozó szabályozás. Változások léptek életbe a vadvédelmi bírság kiszabásával kapcsolatban is. Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CL. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvénynek, valamint az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvénynek számos rendelkezését módosította. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara foglalta össze a főbb változásokat.

Ragadozómadarakat lehet megfigyelni az erdei fülesbaglyok országos felmérése során

Egyéni megfigyelők, családok, óvodák és általános iskolák részvételére is számítva szervez országos felmérést az erdei fülesbaglyok telelőhelyeiről 2022. január 28-tól a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. A telelő madarak lakossági felmérése sokkal pontosabb országos adatokat szolgáltat, mintha azt csak hivatásos szakemberek végeznék. Másrészt az év közben ritkán látható baglyok megfigyelése izgalmas élmény a természeti élményekre vágyók számára.

Magyar kutatók vizsgálták az invazív kagylók versengése és a ponty táplálékválasztása közötti összefüggést a Balatonban

Az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) két munkatársa, Balogh Csilla és Serfőző Zoltán a lengyelországi Nicolaus Copernicus Egyetem kutatójával, Jaroslaw Kobakkal együttműködésben vizsgálták az invazív kagylók versengését és ezzel összefüggésben a ponty táplálékválasztási preferenciáit a Balatonban. A kutatók kimutatták, hogy a kvagga kagylót annak beltartalmi értéke alapján a vándorkagylónál szívesebben fogyasztja a ponty. A kagylók sikeres terjedésében tehát nem a predációval szembeni védekezés, hanem más stratégia játszik szerepet.

Afrikai sertéspestis, Olaszország: emberi beavatkozás okozhatta a vírus terjedését

Az afrikai sertéspestis (ASP) első esetét találták egy vaddisznóban az északnyugat-olaszországi Piemont régióban. Különböző olasz médiumok számoltak be az esetről, amelyet egy elhullott vaddisznóban találtak az Alessandria tartományban található Ovada településen. A város Genovától alig 30 km-re északnyugatra, illetve Torinótól 85 km-re délkeletre található.

Új beruházások, programok és fejlesztések Magyarország legszebb helyein

Eredményes évet zártak a hazai nemzeti park igazgatóságok. A 2021-es év során 30 jelentős beruházás fejeződött be javarészt uniós támogatásból, 8,7 milliárd forint összértékben. Így a leromlott élőhelyek helyreállításával a védett területek felértékelődtek, a pandémia alatt pedig élénkült a turizmus is. Az emberek 95 százaléka saját bevallása szerint szívesen tölti szabadidejét a természetben, 70 százalékuk járt is valamelyik nemzeti parkban, 98 százalékuk pedig fontosnak gondolja a természeti és táji értékek ismeretét.

Különleges magyar hangfelvételek: áradó patakok, rekkenő nyarak és védett erdők hangjaiból készült album

A magyar horgászok tudását tesztelték a hazai tudósok: meglepődtek az eredményeken

Magyarországon 800 ezer regisztrált horgász van, ezzel ők a felszíni vizeket használók legnépesebb közössége. Ugyanakkor sem az ökológusoknak, sem a természetvédelmi szakembereknek nincsenek ismereteik a horgászok tudásáról, illetve általában az ökológiához való viszonyukról, ezért nagyon fontos lenne párbeszédet kezdeni velük a vizek állapotáról, védelméről. Ezzel a céllal indult el az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatássorozata, amelynek első lépéseként a horgászok vízinövény-ismeretét mérték fel.

A MATE dendrológusa mutatta be a 2022-es Év Fája győztesét

Immár 9. alkalommal választották meg az Év Fája kiírás győztesét. Az Országos Erdészeti Egyesület online szavazásán a 2192 szavazatból 1419 a nagylevelű hársra érkezett. Ez a fafaj igen hosszú életkort ér meg, hazánkban több 100 éves famatuzsálemek is ismertek. A mályvafélék családjába tartozó nagylevelű hárs (latin nevén Tilia platyphyllos) hatalmas termete, terebélyes koronája erőt sugározva ígér menedéket. A fa szépsége főként szabad állásban érvényesül, a nagyvárosok páraszegény, szennyezett levegőjét, a száraz környezetet nem viseli el.

A magyar erdőgazdálkodás jövőjét meghatározó kérdéseiről egyeztettek a szakmai szervezetek

Az 5 meghatározó erdészeti szakmai és érdekképviseleti szervezet párbeszédet kezdeményezett az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesével, Dr. Bándi Gyulával. Az egyeztetés témája az erdőgazdálkodással szemben támasztott közérdekű elvárások, és azok teljesítésének lehetőségei voltak. A továbbiakban közösen igyekeznek elérni azt, hogy az erdőkkel kapcsolatos, a jövő nemzedékek érdekeit is figyelembe vevő társadalmi célok meghatározási folyamatában az erdőgazdálkodás szempontjai is megfelelően érvényre jussanak.

Komoly szerepe van Magyarországnak a kerecsensólyom védelmében

Magyarországon rendezték meg a nemzetközi kerecsensólyom-védelmi konferenciát. Az eurázsiai elterjedésű kerecsensólyom a világ második legnagyobb sólyomfaja az északi sólyom után. Ázsiában a sztyeppék, Európában a helyükön kialakított mezőgazdasági területek jellemző faja. Gyorsasága, ereje és szépsége miatt a legendák, mondák madara. Elterjedésének legnyugatabbra fekvő magterülete Magyarországon van, így hazánknak kiemelt szerepe van a faj megőrzésében.