Hirdetés
Az agrárkárenyhítési rendszer fejlesztésén is dolgozik az AKI
Kilencedik alkalommal tartotta meg éves workshopját az Agrárközgazdasági Intézet. A program a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer (MKR) 2022. évi működésének értékelése, valamit a 2023. évi eddigi tapasztalatok és a várható tendenciák áttekintése mellett nagy hangsúlyt helyezett az MKR I. pillérét jelentő agrárkárenyhítési rendszer továbbfejlesztési lehetőségeinek megvitatására. Az AKI munkatársai a befizetések és kifizetések összehangolását, ezáltal az agrárkárenyhítési rendszert az egyensúly irányába terelő módosítási javaslatokat, és modellszámításokat vázoltak fel.
Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) idén kilencedik alkalommal, 2023. május 30-án rendezte meg éves workshopját, mely “A mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer 2022. évi tapasztalatai” címet kapta - írták a közleményükben.

Több volt a korábbiaknál a tartalom
A rendezvény programterve a korábbiakhoz képest kibővült, a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer (MKR) 2022. évi működésének értékelése, valamit a 2023. évi eddigi tapasztalatok és a várható tendenciák áttekintése mellett nagy hangsúlyt helyezett az MKR I. pillérét jelentő agrárkárenyhítési rendszer továbbfejlesztési lehetőségeinek megvitatására. Az alapvetően személyes részvétellel tartott szakmai eszmecserén közel 40 szakember vett részt, az AKI kollégái mellett az Agrárminisztérium (AM), a Gazdaságfejlesztési Minisztérium és a Miniszterelnökség illetékesei, az MKR négy pillére működtetésében meghatározó hatósági szervezetek (MÁK, NÉBIH, OMSZ, Lechner Tudásközpont), biztosítók, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara képviselői voltak jelen.
A résztvevők dr. Goda Pál, az AKI ügyvezető igazgatója köszöntő szavai után dr. Lámfalusi Ibolyától és dr. Áldorfai Györgytől hallhattak előadást a kockázatok kezelését célzó rendszer 2022. évi működésének tapasztalatairól. A jelzett évben elsősorban az aszály miatt komoly károk keletkeztek a mezőgazdaságban, és rekordszámú kárbejelentést nyújtottak be a gazdálkodók az agrárkárenyhítésben, valamint a díjtámogatott biztosítások rendszerében egyaránt.
Külső forrás bevonása is kellett a rendkívüli aszály miatt
A két pillérben együttesen több mint 100 milliárd forint kártérítés kifizetésére került sor, amihez az I. pillérben külső forrásbevonásra is szükség volt. A IV. pillérben, azaz a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerben a kompenzációs kérelem benyújtására jogosult ügyfelek 38 százaléka kapott kifizetést, összesen 519 millió forint értékben. A kifizetett összeg elsősorban az állattenyésztés kockázatait mérsékelte, az ügyfelek 90 százaléka sertéstartással, baromfitartással, illetve tejtermeléssel foglalkozott.
A tavalyi év áttekintését dr. Juhász Anikó, az AM helyettes államtitkárának előadása követte, ő a szakpolitika itthoni és külföldi kihívásairól beszélt. Mondanivalójában megfogalmazta, hogy a klímaváltozás hatására a kockázatkezelési rendszerek finanszírozása mindenhol egyre nehézkesebb. A tagállami gyakorlatok elemzésével és azok alapján a hazai rendszer újragondolása egy kétlépcsős reform keretében valósulhat meg - mondta.

Így valósítaná meg az agrárkárenyhítési rendszer továbbfejlesztését az AKI
A program második felében az agrárkárenyhítési rendszer továbbfejlesztését célzó műhelymunkát dr. Goda Pál moderálta. Az AKI ügyvezető igazgatója a 2022. évvel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy habár az nem tekinthető átlagos évnek, a jövőben hasonló kilengések várhatóan előfordulnak, amire a rendszert fel kell készíteni. Az AKI munkatársai a befizetések és kifizetések összehangolását, ezáltal az agrárkárenyhítési rendszert az egyensúly irányába terelő módosítási javaslatokat, és modellszámításokat vázolták fel.
Eltérő értékelések
A jelenlévők hozzászólásaikban fejthették ki az elhangzottakkal kapcsolatos észrevételeiket. Noha a résztvevők véleménye megoszlott abban, hogy milyen elvek mentén érdemes a kárenyhítő hozzájárulást meghatározni vagy a kárenyhítő juttatások nagyságát korlátozni, a változtatások szükségességében egyetértés mutatkozott. Számos ötlet és javaslat hangzott el továbbá azzal összefüggésben, hogy az esetleges anomáliákat milyen módon lehetne feloldani, ezáltal igazságosabbá tenni a rendszert.
A tervek szerint 2024-ben is megrendezésre kerülő szakmai összejövetel jelentőségét az adja, hogy lehetőséget teremt az agrárirányítás, a hatósági szervezetek, az érdekképviselet és a biztosítók, valamint a kutatóintézet számára, hogy közösen rátekintsenek a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer működésére, és eszmecserét folytathassanak a felhalmozott ismeretek, tapasztalatok szintetizálása érdekében - közölték.
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
10 éven belül Közép-Európa elsőszámú agráregyeteme lenne a MATE
2021.02.13.2021. február 1-jén létrejött a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, amely közhasznú magán felsőoktatási intézményként folytatja működését. Az intézmény fenntartója a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány. A Kuratórium elnöke Dr. Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója; tagjai: Dr. Nagy István, agrárminiszter; Lázár János, országgyűlési képviselő, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. által ellátott állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztos; Dr. Horn Péter, rector emeritus, az MTA rendes tagja és Dr. Bedő Zoltán, az MTA rendes tagja.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdessen a Magro.hu oldalon!
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatHirdetés
Hirdetés