Segítség
Kapcsolat
10 éven belül Közép-Európa elsőszámú agráregyeteme lenne a MATE
2021.02.13.2021. február 1-jén létrejött a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, amely közhasznú magán felsőoktatási intézményként folytatja működését. Az intézmény fenntartója a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány. A Kuratórium elnöke Dr. Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója; tagjai: Dr. Nagy István, agrárminiszter; Lázár János, országgyűlési képviselő, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. által ellátott állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztos; Dr. Horn Péter, rector emeritus, az MTA rendes tagja és Dr. Bedő Zoltán, az MTA rendes tagja.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
450 millió eurós visszaesés volt a mezőgazdasági külkereskedelemben tavaly
2024.01.10.A 2023-as év első 9 hónapjában a 2019-es szint közelébe esett vissza a mezőgazdasági és élelmiszeripari külkereskedelem teljesítménye. Az agrár-külkereskedelem mérlege pozitív: bő 2,5 milliárd euróval többet adtunk el, mint amennyit vettünk – de ez a pozitívum 450 millió euróval kevesebb, mint 2022 első három negyedévében volt.
Költségcsökkenés mellett nőtt a 2023-as magyar agrártermelés
2023.12.29.Több mint 4,3 ezermilliárd forint lehet a mezőgazdaság teljes bruttó kibocsátásának értéke 2023-ban – közölte az előzetes adatok alapján végzett számításai eredményét az Agrárközgazdasági Intézet (AKI). Ez az érték így az előző évi 19,2 százalékos növekedés után idén 6,5 százalékkal nő tovább.
A 2023-as magyar aratási adatok és a kukorica reménye
2023.10.03.Érdemes számolni a kalászos gabonafélék aratása után. A termelők Magyarországon összesen 8,4 millió tonna gabonát arattak, melynek 68,4 százaléka búza, 27 százaléka árpa volt. Az őszi búza betakarított területe 1 millió hektárt, termésmennyisége 5,7 millió tonnát tett ki, termésátlaga a tavalyihoz képest 36,5 százalékkal nőtt, országosan 5,8 tonna/hektár volt. A kukorica jónak ígérkezik.
Több, mint harmadával növekedett a magyar búza termésátlaga tavalyhoz képest
2023.09.14.A 2023. augusztus közepéig beérett gyümölcsök és zöldségek, valamint a kalászosok majdnem mind nagyobb termésátlagot értek el idén, mint tavaly – olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) összefoglalójában. Az őszi búza termésátlaga 36,5 százalékkal nőtt 2022-höz viszonyítva, hektáronként 5,8 tonna eredménnyel.
Az agrárkárenyhítési rendszer fejlesztésén is dolgozik az AKI
2023.06.29.Kilencedik alkalommal tartotta meg éves workshopját az Agrárközgazdasági Intézet. A program a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer (MKR) 2022. évi működésének értékelése, valamit a 2023. évi eddigi tapasztalatok és a várható tendenciák áttekintése mellett nagy hangsúlyt helyezett az MKR I. pillérét jelentő agrárkárenyhítési rendszer továbbfejlesztési lehetőségeinek megvitatására.
Közel 40 százalékkal visszaesett a műtrágya értékesítés volumene az első negyedévben tavalyhoz képest
2023.05.28.A műtrágya-értékesítés 2023 első 3 hónapjában az egy évvel korábbi azonos időszakban forgalmazott volumenhez képest 39 százalékkal csökkent. Bár az értékesítési átlagárak 2023 első negyedévében folyamatosan mérséklődtek, a műtrágyák iránti kereslet jóval elmaradt az időszakra jellemző forgalomtól.
Az AKI jelentésének fókuszában a műtrágyapiac idei első három hónapja
2023.05.20.A műtrágya-értékesítés 2023 első negyedévében az egy évvel korábbi azonos időszakban forgalmazott volumenhez képest 39 százalékkal csökkent. Bár az értékesítési átlagárak 2023 első negyedévében folyamatosan mérséklődtek, a műtrágyák iránti kereslet jóval elmaradt az időszakra jellemző forgalomtól. A vizsgált termékek értékesítési átlagára a Fozát 480 kivételével nőtt (+12–57 százalékkal).
Az áremelkedések része: 600 ezer tonnával kevesebb műtrágya került a földekre tavaly
2023.04.04.2021-hez képest hatszázezer tonnával kevesebb műtrágyát nem szórtak ki tavaly a hazai termőföldekre az Agrárközgazdasági Intézet jelentése szerint. Mivel a műtrágyaárak a KSH számításai szerint átlagosan több mint másfélszeresére nőttek, a műtrágya-értékesítés nettó árbevétele a jelentős volumencsökkenés ellenére 65,4 százalékkal, 381 milliárd forintra emelkedett.
A magyar agrárjövedelmek adatai mutatják, hogy csökkenő támogatás mellett tizedével nőtt az agrárüzemek árbevétele
2023.01.15.Csökkenő támogatás mellett tizedével nőtt 2021-ben az agrárüzemek árbevétele, és a mezőgazdaság jövedelmezősége 12 százalékkal emelkedett. Bár 2022-ben már likviditási válsággal kell megküzdeniük a mezőgazdászoknak, a megelőző évben még csökkenő támogatás mellett tizedével nőtt az agrárüzemek árbevétele.
Az egy hektárra jutó árbevétel tíz százalékkal nőtt, a közvetlen támogatás hárommal csökkent Magyarországon
2023.01.09.A Tesztüzemi Információs Rendszer a magyar árutermelő mezőgazdasági vállalkozások vagyoni, pénzügyi és jövedelemi helyzetét figyeli meg évről évre. A rendszer egyidejűleg szolgálja a hazai információszükséglet kielégítését, illetve az Európai Bizottság FADN-rendszeréhez történő kapcsolódást. Az így gyűjtött adatokat nem csak utólagos elemzések és statisztikák készítésére, hanem az agrárpolitikai intézkedések tervezésére és gyakorlati megvalósítására is felhasználják.
Megvannak a friss számok: 30 százaléknál is többel drágult a búza és a kukorica itthon
2022.12.20.Magyarországon az egy évvel korábbihoz képest 31 százalékkal magasabb, átlagosan 129,9 ezer forint/tonna áfa és szállítási költség nélküli termelői áron kereskedtek az étkezési búzával december első hetében. A takarmánybúzát 2021-hez képest 18 százalékkal nagyobb, 120,1 ezer forintos tonnánkénti áron, míg a takarmánykukoricát 32 százalékkal többért, tonnánként 117 ezer forintért adták.
Jelentősen nőtt a hazai mezőgazdasági cégek adósságállománya
2022.10.14.A mezőgazdaság hitelállománya 12,6 százalékkal, 969,4 milliárd forintra emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül a kedvezményes hitelek aránya 69,6 százalékot, a piaci hitelek részesedése pedig 30,4 százalékot tett ki 2022. június 30-án. Az élelmiszeripar is nagy elánnal vette fel a hiteleket.
Súlyos hatások, csökkenés és támogatások a magyar halgazdálkodás 2021-es évében
2022.08.16.A magyarországi tógazdasági haltermelés teljesítménye 2021-ben 21 ezer 184 tonna volt, mindössze 1 százalékkal alacsonyabb az előző évi mennyiséghez képest. A korábbi évekhez hasonlóan a haltermelés 82,4 százaléka 2021-ben is három régióban koncentrálódott, melyek az Észak-Alföld, a Dél-Dunántúl és a Dél-Alföld - írta az Agrárközgazdasági Intézet - AKI.
Az agrártámogatások pénzeit is aratják a hazai növénytermesztők
2022.07.15.Az agrárágazatok között a szántóföldi növénytermesztés támogatása volt a meghatározó 2022 első negyedévében is, a támogatások több mint 40 százaléka jutott ide, míg az állattenyésztők a források alig egyötödét használhatták fel. Idén agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra több mint 800 milliárd forint áll rendelkezésre.
Zúdul a külföldi sertéshús Magyarországra: növekedett a hazánkba érkezett áru mennyisége
2022.02.24.A KSH adatai szerint Magyarország élősertés kivitele 12 százalékkal 26 ezer tonnára csökkent 2021 január–októberében az egy évvel korábban külpiacon eladott mennyiséghez viszonyítva. A legfőbb partnerek Románia, Ausztria és Hollandia voltak. Az élősertés behozatal közel 3 százalékkal mérséklődött, a legnagyobb beszállítónak Szlovákia, Horvátország, Németország és Csehország számított. A nemzetközi piacon értékesített sertéshús mennyisége 9 százalékkal (134 ezer tonnára), értéke csaknem 3 százalékkal nőtt 2021 első 10 hónapjában a 2020. január–októberihez képest.
Sertés- és baromfitartásban vizsgálja a digitális technológiák alkalmazhatóságát az AKI
2021.06.24.Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) részt vesz az ERA-NET COFUND ICT-AGRI-FOOD program és a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alap által támogatott, „Smart technológiák használata környezetbarát állattartó telepek kialakítása érdekében (LivestockSense)” című 2 éves programban. A nemzetközi projekt az információs és kommunikációs technológián (IKT) alapuló eszközök elfogadottságát és alkalmazhatóságát vizsgálja a sertés- és baromfitartásban.
Számok, százalékok, eurómilliók – az állati takarmány a második legfontosabb exporttermék
2021.04.10.Az élelmiszeripari melléktermékek, elkészített állati takarmányok árucsoport érte el – a gabonák után – a második legnagyobb exportárbevételt és külkereskedelmi aktívumot a 24 élelmiszeripari árucsoport közül 2020-ban – olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) jelentésében. Az árucsoport exportárbevétele 1 százalékkal 962,3 millió euróra nőtt, importértéke 3 százalékkal 507,2 millió euróra csökkent 2020-ban az egy évvel korábbihoz képest, így külkereskedelmi aktívuma 6 százalékkal emelkedett.
Hirdetés
Belépés
Kérjük, adja meg adatait!
Elfelejtett jelszó
Kérjük, adja meg a regisztrációkor használt e-mail címét!
Több országban is jelen vagyunk
Videó ajánlás
Tovább a Magro.hu oldalára.