Hirdetés
10 éven belül Közép-Európa elsőszámú agráregyeteme lenne a MATE
2021.02.13.2021. február 1-jén létrejött a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, amely közhasznú magán felsőoktatási intézményként folytatja működését. Az intézmény fenntartója a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány. A Kuratórium elnöke Dr. Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója; tagjai: Dr. Nagy István, agrárminiszter; Lázár János, országgyűlési képviselő, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. által ellátott állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztos; Dr. Horn Péter, rector emeritus, az MTA rendes tagja és Dr. Bedő Zoltán, az MTA rendes tagja.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Kukoricázz velünk! - Nem a mennyiség, hanem a nyereség a cél
2024.03.05.A Kukorica Kör Egyesület idén is meghirdeti Termelési versenyét, melyre várja azon gazdák jelentkezését, akiknek nem a legmagasabb termés elérése, hanem a leggazdaságosabb, a leghatékonyabb termelés és a legnagyobb nyereség a cél.
Egyre több szóját vet Ukrajna a kukorica helyett
2024.02.28.A szójának Európában nagy piaca van, ezért egyre nő a növény vetésterülete. Több nyugat-európai ország mellett most már Ukrajnában is gyorsan nő a szója-vetőterület. Az ukrán mezőgazdasági minisztérium friss felmérése szerint az ukrán termelők tovább csökkentik a kukorica-termőterületeiket, és inkább az olajos magvak, különösen a szójabab, valamint az árpa megtermelése felé mozdulnak.
Mikrobiológiai készítmények hatása a kukoricában
2024.02.19.A csövenkénti sorok száma már a kukorica 5-6 leveles korában, a soronkénti szemek száma 6 leveles kortól 12 leveles korig eldől. A növények e fenofázisában minden segítséget meg kell adnunk, hogy a lehetőségekhez mérten a legtöbb sorban a legtöbb szem fejlődhessen. Súlyos száz kilókat jelenthet hektáronként 1-2 sor többlettel bíró kukoricacső kialakítása.
Megvannak a válaszok a januárban fogott GMO-kukoricával kapcsolatban
2024.02.16.Február elején írtunk arról, hogy 40 tonna Ukrajnából származó, GMO-val szennyezett kukorica vetőmagot foglaltak le a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei. A forgalmazó céggel szemben megindították az eljárást. Az esethez kapcsolódóan külön kérdéscsokrot küldtünk a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezetnek.
Véget ért az országos fajtakísérlet, megvannak a legjobb kukoricák
2024.02.05.Összesen 46 kukoricahibrid teljesítményét vizsgálták 2023-ban a Gabonatermesztők Országos Szövetsége, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kukorica posztregisztrációs fajtakísérletében. A tizenhetedik alkalommal szervezett fajtakísérlet az ország 8 eltérő termesztési adottságú pontján zajlott.
Mintegy 40 tonna GMO-val szennyezett ukrán vetőmagot talált a Nébih
2024.02.03.A folyamatos ellenőrzéseknek és a szigorú élelmiszer-biztonsági szabályoknak köszönhetően 40 tonna Ukrajnából származó, GMO-val szennyezett kukorica vetőmagot foglaltak le a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei. A forgalmazó céggel szemben, a Nébih megindította az eljárást, és a jogszabályoknak megfelelően intézkedik a megsemmisítésről is.
Milyen összefüggések vannak a talaj vízháztartása és a kukorica termése között?
2023.12.08.A globális felmelegedés kedvezőtlen hatásai - az aszályos évjáratok gyakorisága, a szélsőséges időjárási jelenségek és a csapadék éven belüli egyenlőtlen eloszlása - egyre többször jelentkeznek, nehezítve a szántóföldi növénytermesztést. A cél az ilyen szélsőséges, a növényállomány számára káros vízháztartási állapotok kialakulásának megelőzése, illetve minél hamarabb történő megszüntetése.
A gabonaárak a béka feneke alatt – a folyamatos eső nem állítja meg az árcsökkenést
2023.11.30.Új mélypontra süllyedtek a gabonaárak. Pénteken a búza ára a tonnánkénti 220 eurós határ alá csúszott. Az állandó eső sem tudja megállítani az árcsökkenést. Az USA-ban is tovább esnek az árak. Ennek oka az orosz búza továbbra is erős árversenye. Az ukrán határon lengyel gazdák blokkolják az átkelőt.
Sokat nyerhet és spórolhat a kukoricatarló Cell-es kezelésével
2023.10.21.A kukorica betakarítása után még nagy érték marad a tarlón, hiszen a szár- és gyökérmaradványok legalább 100 kg nitrogént, 40 kg foszfort és 120 kg káliumot tartalmaznak hektáronként.
Borús hangulatban zajlik az őszi aratás: termés van, ám ára nincs
2023.10.11.Elégedetlenek a gazdák. Javában tart az őszi aratás, de hiába jók a minőségi adatok és a termésátlagok, a költségek és az alacsony felvásárlási árak miatt nehéz helyzetben vannak. Sokan kénytelenek a tartalékaikhoz nyúlni. Hajdú-Bihar vármegyében a napraforgót már szinte teljesen betakarították, a kukoricát pedig a napokban kezdték meg. A termőföldek egyharmadán kukoricát vetettek.
A 2023-as magyar aratási adatok és a kukorica reménye
2023.10.03.Érdemes számolni a kalászos gabonafélék aratása után. A termelők Magyarországon összesen 8,4 millió tonna gabonát arattak, melynek 68,4 százaléka búza, 27 százaléka árpa volt. Az őszi búza betakarított területe 1 millió hektárt, termésmennyisége 5,7 millió tonnát tett ki, termésátlaga a tavalyihoz képest 36,5 százalékkal nőtt, országosan 5,8 tonna/hektár volt. A kukorica jónak ígérkezik.
A kukoricatarló Cell-es kezelésével sokat nyerhet és sokat spórolhat
2023.10.02.A kukorica betakarítása után még nagy érték marad a tarlón, hiszen a szár- és gyökérmaradványok legalább 100 kg nitrogént, 40 kg foszfort és 120 kg káliumot tartalmaznak hektáronként. A Cell-ben lévő cellulózbontó mikroorganizmusok rövid idő alatt lebontják a növénymaradványokat ezáltal a bennük lévő tápanyag már a következő kultúra számára felvehetővé válik.
Áll a piac: szerencsés, ha nullára kijönnek idén a hazai növénytermesztők
2023.10.01.A hazai termelők többsége a kukoricát és a napraforgót illetően egyaránt jó termést vár, ám míg utóbbi esetében általános a bizakodás, addig a kukoricában komoly regionális eltérések vannak az eredményeket illetően. Az igazi probléma mégis az árakkal van: az alacsony árszintek mellett a legtöbb termelő a legtöbb termény esetében nem számíthat nyereségre.
Beszámoló a 2023-as Gazdanapokról: szakmai programok és sok gépes kép Bábolnáról
2023.10.01.A Bábolna Nemzeti Ménesbirtok 36. alkalommal rendezte meg a Gazdanapokat, ahol a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, az erdészet és a vadászat is fontos szerepet kapott. A szeptember 7-én, 8-án és 9-én tartott programokon kiemelten foglalkoztak a gépesítéssel és szántóföldi növénytermesztéssel. A megújított kiállításon több szakmai témáról is fontos beszélgetéseket hallhattunk.
40 éves a tartamkísérlet Debrecenben, az alapítójával, Nagy János professzorral beszélgettünk
2023.09.28.A Debreceni Egyetem tartamkísérlet-sorozat fontosságát, időszerűségét és hasznosságát az adja, hogy a vizsgálatok tudományos alapot szolgáltatnak a precíziós termesztéstechnológia fejlesztéséhez. Dr. Nagy János, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar professor emeritusa beszélt a tartamkísérletekhez kapcsolódó részletekről.
Nagyjából a kukoricatermés fele sült ki a Homokhátságon
2023.09.20.Hiába érkezett augusztus 20-a előtt néhol 30–40 milliméteres csapadék, ez általában már nem sokat segített a szárazságban szenvedő kukoricán. A nedvességet kevésbé tartó talajokba vetett növényről pedig már augusztusban lemondtak a termesztők, mert megsült a forróságban. A nagykőrösi gazdakör érdekeltségi területén átlagosan hektáronként 5 tonna hozamot becsülnek.
Megfelelő idén a kukorica- és a napraforgótermés
2023.09.13.Mennyiségben és minőségben is jó termést takaríthatnak be kukoricából, napraforgóból és szójából a gazdák a Tiszántúlon. Ugyanakkor bőven lenne javítanivaló ezek hazai termesztési technológiáján. Többek között ez is elhangzott a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara által szervezett XXVI. Kukorica-, Napraforgó- és Szójatanácskozáson.
Több kukoricafajta egy táblában? Miért is ne!
2023.08.25.A virágzáskori abiotikus és biotikus tényezők kardinálisak a termékenyülés és a termés kialakulásának szempontjából, ezért lehet jó ötlet két különböző genetikát használni egy táblán belül,, hiszen így nagyobb a lehetőség mind az idegen megporzásra, mind a virágzás és így a pollenszórás megvalósulásának biztosítására. A gyakorlatban egyelőre még kevés példát látunk erre, de az abiotikus hatások szélsőségeinek kiküszöbölésére akár ez is megoldást jelenthet.
Hirdetés