Hirdetés
Enyhült a nitrátrendelet szigora: egy hónappal többet lehet trágyázni
A nitrátrendelet módosításának eredményeképpen egy hónappal rövidült a trágyázási tilalmi időszak. A kedvezőbb szabályozás elősegíti a nitrátérzékeny területen gazdálkodók termésmennyiségének és -minőségének javítását. Ezáltal kedvezően befolyásolja a versenyképességüket, valamint a hazai növénytermesztés eredményességét. A rendeletmódosítást az indokolta, hogy az éghajlatváltozás hatására az elmúlt években az őszi kultúrák vetése sok esetben eltolódott, a korábbi szabályozás viszont nem tette lehetővé a későbbi trágyázást, ami pedig feltétlenül szükséges a növények optimális fejlődéséhez.
A Nébih foglalta össze, hogy a nitrátrendelet az alábbi pontokon módosult:
1. 2.§ (7) „Téli legeltetés minden év november 30. és február 15. közötti legeltetés”
2. 4.§ (2) „Tilos trágyát kijuttatni: őszi kalászosok esetében november 30-tól január 31-ig, egyéb esetben november 30-tól február-15-ig.

3. 4.§ (6) „A 12%-nál meredekebb lejtésű terület talajára kijuttatott műtrágyát a kijuttatást követő 4 órán belül a talajba kell dolgozni, kivéve fejtrágyázás műveletét.”
4. 6.§ (10) „Tilos könnyen oldódó nitrogéntrágyát kijuttatni, a betakarítás után, ha ősszel nem kerül sor újabb kultúra vetésére.”
5. 6.§ (4) „A kijuttatott istállótrágyát kijuttatást követő 4 órán belül, egyenletesen a talajba kell dolgozni.”
6. 9.§ (1) b) „Elszivárgás elleni védelem nélküli ideiglenes trágyakazal nem létesíthető és nem tartható fenn: november 30 és február 15. között mezőgazdasági művelés alatt álló táblán, valamint fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajon”
A hivatkozott jogszabály, a nitrátrendelet
A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet.
Nitrátérzékeny területek kijelölése
A nitrátszennyezés szempontjából érzékeny területeket (nitrátérzékeny terület) elsődlegesen a vizek nitrátszennyezéssel szembeni érzékenysége alapján kell kijelölni, amelyet legalább 4 évente felül kell vizsgálni.
A nitrátérzékeny területek kijelölésénél figyelembe kell venni
- a) a vizek és a talaj jellemzőit és környezeti adottságait;
- b) a nitrogénvegyületek viselkedését a környezetben;
- c) a cselekvési program hatásait;
- d) azon mezőgazdasági tevékenységeket, amelyek folytatása során a vizekre hatással lehetnek;
- e) a felszíni vizek eutrofizációs állapotát.
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
10 éven belül Közép-Európa elsőszámú agráregyeteme lenne a MATE
2021.02.13.2021. február 1-jén létrejött a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, amely közhasznú magán felsőoktatási intézményként folytatja működését. Az intézmény fenntartója a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány. A Kuratórium elnöke Dr. Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója; tagjai: Dr. Nagy István, agrárminiszter; Lázár János, országgyűlési képviselő, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. által ellátott állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztos; Dr. Horn Péter, rector emeritus, az MTA rendes tagja és Dr. Bedő Zoltán, az MTA rendes tagja.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdessen a Magro.hu oldalon!
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatHirdetés
Hirdetés