Fenntartható növekedést tervez az UBM Cégcsoport

Sikeres időszakot tudhat maga mögött az UBM Csoport: a nagydíjat és egy első díjat is elnyertek a nemrég véget ért 30. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazdasági Napok termékpályázatán. Nemrég részesedést szereztek a Mangal Ilona Sertéshizlalda Kft.-benc, így az élőállat termelésben is megjelent a cégcsoport. A terjeszkedéssel és a kapcsolódó tervezett beruházásokkal a cégcsoport tovább erősítheti pozícióit a magyar állattenyésztésben. Ezen apropóból Dr. Zoltán Péterrel az UBM Feed tanácsadójával beszélgettünk.

Mik az UBM döntéseinek mozgatórugói, amik a következő 3-4 év tevékenységét meghatározzák?

Ezek a mozgatórugók három nagy csoportra bonthatók. Az egyik a növekedésre, az eredményességre és a finanszírozhatóságra vonatkozó közgazdasági kényszer. Az UBM legutóbbi konszolidált árbevétele, 200 milliárd forint volt, mintegy 6 milliárdos EBITDA-val, ami a tervek szerint a következő két-három évben évi 50-60 milliárd forinttal fog nőni. Ez azt jelenti, hogy a 2025-ös üzleti évre elérhetjük a 350 milliárd forintos árbevételt is, ez a cél.

Mindennek az eredmények az alapját a commodity-kereskedelem jelenti. 1,7 millió tonna gabonát, szóját, olajos magot vásárolunk és értékesítünk. Ez nőhet – a várakozásaink szerint – hozzávetőlegesen 2 millió tonnára. Jelenleg mintegy 620-630 ezer tonna keveréktakarmányt állítunk elő, zömében Magyarországon, belföldön négy nagy keverőüzemünk is van, Szelestén, Környén, Szentesen és Mátészalkán, amit egy szlovákiai és egy romániai keverőüzem egészít ki. Ezen a területen egymillió tonna keveréktakarmány előállítása az elérendő stratégiai célunk, a megcélzott volumen.

Az UBM kereskedelemmel és a nagyobb hozzáadott értéket képviselő takarmányozással is egyaránt foglalkozik. Utóbbi fejlesztése több innovációt, tudástartalmat igényel, és ezt próbáljuk összerakni megfelelő módon.

Van tehát egy működési kényszer, egy nagyságrendi kényszer, egy eredményességi kényszer, és ezeknek próbálunk megfelelni úgy, hogy az finanszírozható is legyen. Ez az egyik lába a háromlábú széknek.

Mi a második?

Törekszünk arra, hogy olyan szakmai és vállalati innovációkat alkalmazzunk, amivel az élen tudunk maradni. Ebbe a körbe sok minden beletartozhat: egy takarmányreceptúra fejlesztése vagy olyan alternatív alapanyagoknak a használata, amelyek szakmailag, közgazdaságilag indokoltak, esetleg olyan módszereknek, eljárásoknak a kidolgozása, amik ezeket elősegítik vagy támogatják. De lehet ez akár a szakmai szervizháttér megalapozása, biztosítása a partnerek számára, ami hozzásegíti őket, hogy ezt hatékonyan tudják használni és felhasználni, alkalmazni és pénzre fordítani. Mindez túlmutat a szokásos innováció fogalmán, ami általában csak a felhasznált eljárásokra és módszerekre szokott vonatkozni. Azt gondolom, hogy a fogalmat egy kicsit szélesebb körben kellene használni.

És végül mi a harmadik terület?

A harmadik pedig az , hogy jónak, eredményesnek kell lenni, de egyúttal demonstrálni is kell tudni ezt teljes mértékben átlátható módon. Nem lehet a backstage-ben mozgolódni, ha az a színpadon nem jelenik meg.

Meg kell felelni a környezetvédelmi elvárásoknak, alapkövetelmény a nyomonkövethetőség, hogy a teljes élelmiszerláncon keresztül követhető legyen minden egyes befektetés, a felhasznált inputok útja, illetve, hogy ezek milyen behatással vannak a termelésre.

Mivel a takarmányipar szorosan kapcsolódik az állati termékek előállításához és azon keresztül az élelmiszeriparhoz, ezért jogos igény, hogy bemutassuk, mit és milyen módon használunk fel. Mindezt ráadásul szélesebb kontextusban kell értelmezni: nem csupán a takarmányról beszélünk, hanem a takarmánygyártás módszereiről és annak környezetterheléséről, a cég általános irányításáról, annak társadalmi és a cég dolgozóira gyakorolt hatásáról. A rendszer rendkívüli módon komplex.

Ennek a három területnek az egyensúlyát próbáljuk megteremteni, mint minden más felelősen működő cég.

Ezt a törekvést jól illusztrálja az a két szlogen is, amik a 30. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazdasági Napokon is megjelennek. Az egyik a „Takarmányozás művészete”, mert végül is ez a tevékenységünk lényege, ezt kell nagyon jól csinálni. A másik szlogen pedig, amit most kezdtünk el használni, úgy szól: „Fenntartható növekedés”. Tehát, nőni kell, mert ez egy közgazdasági és tulajdonosi elvárás, de mindezt fenntartható módon kell elérni. Ezek most a hívó szavaink, ezeket próbáljuk meg tartalommal megtölteni, és lépésekben teljesíteni.

(x)