Jelentőset fejlesztett a drónos beporzás terén a Polybee - videóval

Néhány robot elláthatja a gyomirtást, a permetezést és a betegségek megfigyelését. Az eszközfejlesztések probléma specifikusak, ami annyit jelent, hogy a cégek minden kihívásra igyekeznek megoldást találni. Ilyen kihívást jelent napjainkban a virágok beporzása is. A robotok is részt vehetnek a fontos feladatban.

Magyar kutatók is dolgoznak a beporzók élőhelyeinek helyreállítási programjában

A RestPoll projekt célja a beporzók élőhelyeinek tartós helyreállítása és összekapcsolása Európában. A program a Freiburgi Egyetem (Universität Freiburg) vezetésével 2023 októberében kezdődött és négy évig tart. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Piross Sándor és Demeter Imre tudományos munkatársak vezetésével a projekt hazai kutatási tevékenységeit irányítja.

Több fajt poroznak be, mint az összes méhfaj!

Sokunk nem is sejti, hogy a gardróbban vagy a konyhaszekrényben garázdálkodó, a lepkék egyik alrendjét alkotó molylepkefajok mennyire szerteágazó és meghatározó szerepet töltenek be az ökoszisztémában. Szerepük szerint a földi élet hálójának a közepén helyezkednek el: a virágok nektárjával és más növényi nedvekkel táplálkozva több fajt poroznak be, mint a házi-, vad- és poszméhek együtt.

Akkora lett az eper, mint egy kisebb alma – és nem kellett hozzá „felpumpálni”

Az amerikai élelmiszerboltokban vásárlóknak nemrégiben feltűnhetett, hogy az eper nagysága mintha közelebb lenne a kis almák méretéhez. A Virginia Tech egyik szakértője szerint ennek a változásnak oka van. És egyáltalán nem amiatt növekedett meg a gyümölcs, hogy vegyszerekkel injektálták volna őket, így akarván az életnagyságnál nagyobb gyümölcsöt kapni.

Akár véletlenül is eltaposhatunk egy százezret érő védett bogarat

Sokan viszolygunk a ház körül vagy a lakásban felbukkanó váratlan vendégek láttán, ilyenkor óhatatlan módon nyúlunk papucsért, légycsapóért, amellyel lecsaphatjuk vagy elűzhetjük őket. Van viszont egy nagyon fontos dolog! Rengeteg kertben és házban is felbukkanó rovar számít védettnek! Nem ritka, hogy egyes példányok természetvédelmi értéke elérheti akár a több százezer forintot is. 

Miért van olajretek és mézontófű egy bankban?

A természeti sokféleség fenntartását és a növénytermesztés fenntarthatóságát egyaránt segíti a K&H Csoport kezdeményezése, amely az új mezőgazdasági géplízing-szerződések mellé zöld vetőmag csomagot is ad. Az egyik legfontosabb fenntarthatósági célkitűzés a biodiverzitás, az élőlények sokféleségének védelme.

Meglepő módon mentené meg az uniós mezőgazdaságot az Európai Bizottság

Összegyűlt az ahhoz szükséges egymillió aláírás, hogy az Európai Bizottság választ adjon a “Mentsük meg a méheket” nevű, a biológiai sokféleség védelme és a rovarok élőhelyeinek javítását célzó európai polgári kezdeményezésre - közölte a brüsszeli testület. Az uniós bizottság közleményében azt írta: a kezdeményezés keretében összegyűlt egymillió aláírás jelzés az uniós társjogalkotók számára, hogy fenn kell tartani a környezetvédelmi ambíciókat.

Bajban a hazai termelők és a beporzás jövője is a külföldi dömpingméz miatt

Jelentősen visszaesett a hazai termelői méz forgalma 2022-ben, ami nem csak a méhészeket hozza nehéz helyzetbe, de hosszabb távon a beporzást is kérdésessé teszi a magyar mezőgazdaságban. A kínai méz mellett 2022-ben az ukrán is dömpingáron jelent meg a hazai forgalomban. Mindez súlyos problémát okozhat az élelmiszer-termelésben.

Kijelölte a méhek útját az Európai Unió

Az Európai Unió végrehajtó szerve útvonalakat határozott meg a méhek és más beporzók számára, hogy zavartalanul repülhessenek Európa-szerte élelem és menedék után kutatva. A döntéshozók szerint erre van szükség, hogy megmentsék a növénytermesztés szempontjából létfontosságú rovarokat a kihalástól.

Rovarhotel világrekord Burgenlandban

Ma még kevesen hiszik el, hogy a méhektől és általában a rovaroktól függ a civilizáció fennmaradása. A beporzók támogatására összesen 517 burgenlandi diák gyűlt össze Ausztriában, a Lackenbachi-kastély parkjában, hogy elkészítsen 539 rovarhotelt. Összesen 25 osztály dolgozott hetekig a rovarhotelek elkészítésén.

Millió a méhvédelemre: magyar fiatal fejlesztése nyert a pályázaton

Európa legnagyobb méhes tárlata nyílik a magyar Természettudományi Múzeumban

A Magyar Természettudományi Múzeum egy egyedülálló, interaktív kiállítással hívja fel a figyelmet a méhek és más beporzók globális pusztulásának beláthatatlan következményeire. Jó példákat mutatnak a velük való együttélésre. A kiállítótérben rovarszemszögből ismerhetik majd meg a látogatók a beporzók pótolhatatlan szerepét.

Komoly a baj: 2,7 milliárd forintot költ az Európai Unió a méhek megmentésére, magyarok is részt vesznek a programban

A vadon élő beporzók számának csökkenésével és ennek a biológiai sokféleségre és az ökoszisztéma-szolgáltatásokra gyakorolt hatásaival foglalkozik az Európai Unió Safeguard projektje, amelyben az ELKH Ökológiai Kutatóközpont és a Regionális Információs és Fejlesztő Tudásközpont Kft. (RCISD) szakemberei is részt vesznek. A most induló projekt 7,5 millió euró (2 milliárd 677 500 ezer forint) támogatásban részesül az EU Horizont 2020 kutatási és innovációs programjából. A méhek megmentése a tét.

Veszélyben a méhek: hullanak, mint a legyek

A növényvédő szerek nem csak a kártékony rovarokat és a baktériumokat pusztítja el, hanem a méhek is sorra hullanak el tőle. Világszerte a mezőgazdasági művelés csaknem kétharmada függ a beporzó rovaroktól, ezért létfontosságúak a kultúrnövények termesztése és a vadon élőhelyei szempontjából. Drasztikus csökkenés tapasztalható a méhpopulációk számában a világ minden pontján, ez aggodalmat válthat ki az élelmiszerbiztonságot és a természetes ökoszisztémákat illetően.

Több támogatást kap, mégis nagy veszélyben van a méhészeti ágazat

A magyar méhészek tudása, illetve felelőssége, a méhcsaládokkal végzett tevékenység a sikeres mezőgazdaság alapja, kulcsa, és ezért jár nekik a megkülönböztetett figyelem - mondta az agrárminiszter Jászberényben. Nagy István a 33. Nemzetközi Mézvásár és Méhésztalálkozó megnyitóján közölte, hogy köszönet illeti a magyar méhésztársadalmat az elmúlt egy év nehézségei, a járványhelyzet és az időjárási körülmények ellenére tanúsított helytállásért, mert a méhészek a beporzás biztosításával és a méztermeléssel olyan nagy szolgálatot tettek a magyar mezőgazdaságnak, ami pénzben nem kifejezhető.

Az EU területének 30 százalékát védetté nyilvánítaná az Európai Parlament

Csak egy nemzetközi megállapodással és egy uniós törvénnyel érhetjük el, hogy 2050-re helyreállítsuk, megerősítsük és védjük az élőhelyeket - írta az Európai Parlament. A testület 515 szavazattal, 90 ellenében és 86 tartózkodás mellett, „A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia: Hozzuk vissza a természetet az életünkbe!” címmel állásfoglalást fogadott el a biológiai sokféleség világméretű válságának kezelésére.

Virágszigetek, legelők a méheknek – ahol kora tavasztól késő őszig mindig találnak gyűjtenivalót

A nagyüzemi mezőgazdaság hatására folyamatosan tűnnek el az egyes területekről a virágzó növények, ami felborítja az élőhelyek változatosságát. A mezőgazdaságban elterjedt neoniko­tinoid tartalmú növényvédő szerek is a méhek pusztulását okozzák, ezzel párhuzamosan pedig elszaporodtak a rájuk veszélyes új betegségek és paraziták. Ezt a magyarázatot, illetve figyelmeztetést Durgóné Benkő Babett önkormányzati képviselő, az ötletgazdák egyike fogalmazta meg, mi vezette a lelkes önkénteseket, amikor úgy döntöttek, hogy Szentkirály földútjai mentén méhlegelőket alakítanak ki. Olyanok indították el a közösségi kezdeményezést, akik szívükön viselik a természet és a fajok sokszínűségét.

Virágzás, beporzás, termékenyülés – mi fán teremnek a gyümölcseink

A gyümölcstermő növények virágai fajoktól függően megjelenhetnek egyesével (birs), párosával (kajszi-, őszibarack), vagy virágzatba tömörülnek (az alma bogernyőbe, a körte összetett ernyőbe). A gyümölcsfák akkor virágoznak először, amikor termőrügy, illetve virágrügy alakul ki rajtuk. E körülmény megmutatja a fa életében, hogy ifjúkori (juvenális) állapotából olyan szakaszba, idősebb korba jutott, amikor már terméshozásra képes. Ez az állapot – ami függ a fajtától, az alanytól, a termőhelytől, az agrotechnikától – a fa 2–6 éves korában következik be.