Segítség
Kapcsolat
Hirdetés
-
-
Agrárhírek
10 éven belül Közép-Európa elsőszámú agráregyeteme lenne a MATE
2021.02.13.2021. február 1-jén létrejött a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, amely közhasznú magán felsőoktatási intézményként folytatja működését. Az intézmény fenntartója a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány. A Kuratórium elnöke Dr. Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója; tagjai: Dr. Nagy István, agrárminiszter; Lázár János, országgyűlési képviselő, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. által ellátott állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztos; Dr. Horn Péter, rector emeritus, az MTA rendes tagja és Dr. Bedő Zoltán, az MTA rendes tagja.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Vadgázolás: ki a felelős és ki fizeti meg a kárt?
2021.04.12.A járművezetők egyik legnagyobb félelme, hogy egy erdei vad féktávolságon belül kiugrik az autója elé, és összeütköznek. Az ilyen balesetek milliós kárt okozhatnak az autókban és sajnos gyakori a személyi sérülés is. Ráadásul az esetek többségében a vadgázolás után nehéz érvényesíteni a kártérítési igényt. Miért van ez? Kinek a felelőssége egy ilyen baleset, kinek és mit kell fizetnie, ha bekövetkezett a szerencsétlen állat-gépjármű találkozó?
Jobb, ha a méhek a kukoricatáblák közelébe sem mennek
2021.04.12.Hiába emelkedett az elmúlt év során fajtánként akár harmadával is a méz ára Kárpátalján, a kereslet még mindig nem lanyhul iránta. Az itteni emberek belátták, hogy ebben a járvánnyal terhelt időszakban nem mondhatnak le a legkiválóbb természetes immunerősítőről. A nagy mértékű drágulást a szakemberek azzal is magyarázzák, hogy az EU-tagországokban is igen kelendő ez a termék. Az Ukrajnából az öreg kontinens nyugati felébe irányuló mézexportról sokat elárul, hogy tavaly két héten belül teljesítették a kvótát az itteni nagykereskedelmi cégek.
Veszélyeztetett ragadozófaj megmentésére indított programot a Budakeszi Vadaspark
2021.04.07.A Budakeszi Vadaspark a 2020-ban megrendezett Fuss, Forest! Jótékonysági Futással megalapozta, idén pedig újabb szintre emelte hazánk egyik legveszélyeztetettebb fajának, a vadmacskának védelmét, a kisragadozó életmódjának kutatását és élőhelyének biztosítását. A program nem csak a térségben, de a maga nemében is úttörőnek számít, mert a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Pilisi Parkerdő Zrt. közös együttműködése révén, az Agrárminisztérium támogatásával valósul meg. De miért szorul védelemre a vadmacska?
Nem a vadak száma, hanem az erdők egészsége a fontos a Pilisi Parkerdő szerint
2021.04.06.A természet szerves részeként kezeli a vadat a Pilisi Parkerdő új kezdeményezése, amelyben a vadászat célja nem elsősorban a trófeaszerzés, hanem az erdő egészségének megőrzése. Ebben a rendszerben nem lesznek vadkárelhárító kerítések és téli vadetetés. A nagyragadozók tevékenységét pedig az ember pótolja. Az elmélet a nagyvadállományt az erdei életközösség alkotó részeként holisztikusan szemléli, az erdei ökoszisztéma állapotának rendeli alá. A gyakorlatban ez olyan vadsűrűséget jelent, amely támogatja az egészséges erdei ökoszisztéma működőképességét.
Nagy siker a magyar fejlesztésű vadgazdálkodási rendszer Írországban - videókkal
2021.04.04.A hazai fejlesztésű adminisztrációs szoftver és elektronikus beírókönyvet fejlesztő Bit and Pixel Kft. nyerte meg azt a közbeszerzést, amelyet a Coillte, Írország állami erdőgazdasága írt ki. A szoftvert a területén zajló vadgazdálkodási és rekreációs tevékenységek elektronikus adminisztrációjára, valamint a bérlemények pályáztatásának kezelésére használja majd a szervezet. A közel 9 hónapig tartó, 3 fordulós, tárgyalásos tender során a kiíró a Magyarországon már 2017 óta elérhető, hazai fejlesztésű HAMS.online vadgazdálkodási rendszer használata mellett döntött.
Csapdázzák a zalai ragadozókat, mert elragadják a gímszarvas borjakat és az őzgidákat
2021.03.30.A fácánok védelme és a csülkös vad szaporulata érdekében a Zalaerdő Zrt. élve, illetve halva fogó csapdák kihelyezésével gyéríti a rájuk veszélyt jelentő ragadozókat, így a rókákat és az aranysakálokat. A beavatkozást az állami erdőgazdaság vadászati kezelésében lévő 65 ezer hektárnyi területéből 100 hektáron végzik Nagykanizsa térségében. Egészen pontosan a volt kiskanizsai lőtéren, illetve Hosszúvölgy és Homokkomárom-Zsigárd közelében történik a csapdázás.
Veszélyben a magyar akácméz a hideg március miatt
2021.03.29.A hónap utolsó előtti hétvégéjének hűvös időjárása miatt elképzelhető, hogy ugyan május elején virágosak lesznek az akácfák, ám a méhek kevés nektárt találnak majd rajtuk. Ez komoly gondot okozhat a dél-alföldi térség méhészeinek, a tavalyi év után, amikor az elmúlt évtizedek méztermelő szempontból egyik legrosszabb szezonját szenvedték el. 2020-ban nagyon alacsony volt az akáchozam. Szerencsés volt az a gazdaság, amely a korábbi évek átlaghozamának akár az 5-10 százalékát el tudta érni.
Rettegésben tartják Amerikát – Japánban évente 50 embert is megölnek az ázsiai óriás lódarazsak
2021.03.27.A lódarazsak idén tavasszal is pusztíthatnak, amikor az időjárás felmelegszik. Méhkirálynőik előkerülnek a föld alól, hogy megkezdjék a petézést – közölték a szakértők a The Posttal. A hatalmas rovarokat először Washington államban, Blaine-ben fedezték fel 2019 decemberében. Úgy gondolják, hogy Ázsiából, Kanadán keresztül jutottak el az Egyesült Államokba. Tavaly májusban ismét látták őket Washington államban. Legutóbb az Egyesült Államokban jegyezték fel hivatalosan a lódarazsak jelenlétét, miután novemberben Washington államban kipusztították a háziméhek egyik fészkét.
Mikor lehet lelőni a kutyákat a magyar jog szerint?
2021.03.26.A vadászterületen történő kutyaelejtés, a kedvencek lelövése sok esetben végződik peres üggyel. Pedig a kutyatartó és a vadász a rá vonatkozó szabályok betartásával megelőzhetné az ilyen helyzeteket és a szomorú, az állat halálával végződő eseteket. Hol van a jogszerűség határa a kutyák lelövésénél? Mikor és ki a hibás? Hogyan lehet elkerülni és megakadályozni a hasonló helyzetek kialakulását? Anyagunkban ezekre a kérdésekre is megtalálhatóak a válaszok.
Mit szól majd a biztosító kárelemzője ehhez a szarvasbalesethez?
2021.03.19.Vonuló szarvasrudli útját keresztezte egy lengyel sofőr. A BMW vezetője valószínűleg soha nem fogja elfelejteni azt, amit látott és átélt. A mögötte haladó gépjárműben elhelyezett kamera felvette a szarvasbaleset eseményeit. Érdemes megnézni a videót, mert ilyen képsorozatot nem lehet gyakran látni. A különleges találkozás a Lengyelország fővárosától, Varsótól 70 kilométerre, északra található Pultusk városától nem messze történt.
Vadászat a koronavírus idején: a tehetős magyar vadászok költése tartotta életben az ágazatot
2021.03.19.Legalább félmilliárd forinttal csökkent a Békés megyei vadásztársaságok árbevétele a koronavírus-járvány miatt 2020-ban – nyilatkozta a Békés Megyei Vadászkamara elnöke. Hrabovszki János úgy fogalmazott: nehéz éven vannak túl, de a 85 békési vadászati egység mind fennmaradt, igaz, jelentősen lecsökkentek a tartalékaik. Az országos vadgazdálkodási adattár szerint Békés megyében 2019-ben 1 milliárd 725 millió forint volt a társaságok árbevétele, ennek 35-40 százaléka esett ki tavaly. Tavasszal és ősszel nem jöhettek Magyarországra a külföldi fizető vadászok; az éttermek bezárása miatt szinte leállt a vadhús értékesítése; a mezei nyúl – amelyet főleg az olasz és a francia piac vett fel – vásárlását több külföldi megrendelő visszamondta, tartva a megbetegedéstől.
Bemutatkozik a sinka, a 21. század terelőkutyája
2021.03.18.A kilenc őshonos magyar kutyafajtából öt pásztorkutya: a puli, a pumi, a mudi, a kuvasz és a komondor, a másik négy vadász: a rövid- és a drótszőrű magyar vizsla, a magyar agár és az erdélyi kopó. Eddig így tudtuk. Most jelentkezett a sorba három, ugyancsak ősi magyar pásztorkutya, akiket egyelőre hivatalosan az FCI (a Nemzetközi Kinológiai Szövetség) nem ismer el önálló fajtának, ezért szelektív tenyésztésük sem indult meg. A sinkát sokan csak magyar dingónak nevezik, nem hasonlít egyetlenegy más őshonos terelőkutyára sem, mégis úgy dolgozik a juhok között, hogy az csoda. A sinka a magyar terelőkutyák evolúciójában a legújabb, éppen ezért szokták a XXI. század terelőkutyájának nevezni.
„Háztáji” titkos erőművek könnyítik meg a beporzó rovarok életét
2021.03.15.Friss kutatások szerint a házikertek számítanak messze a legnagyobb táplálékforrásnak a beporzó rovarok, köztük a méhek és darazsak számára a városokban. A Bristoli Egyetem vezetésével végzett, a Journal of Ecologyban megjelent tanulmány első alkalommal mérte fel, hogy mekkora a nektártermelés a városi területeken, és kiderült a lakosság megművelte kertek elsöprő fölénye: a nektártermelés döntő többségét – átlagosan mintegy 85 százalékát – ezek adták. Az eredmények azt mutatták, hogy három kertből származik az az átlagosan egy teáskanálnyi ambrózia – a virágokban található, cukorban egyedülállóan gazdag folyadék –, amelyet a beporzók energiaszerző útjuk során fogyasztanak. Bár egy teáskanálnyi mennyiség nem tűnik soknak az emberek szemszögéből, viszont olyan, mintha egy felnőtt nő vagy férfi egytonnányi táplálék elfogyasztására készülne.
Sebekkel teli kutyák kerültek elő a házkutatáson, állatviadalokra használták őket
2021.03.13.Kutyaviadalok szervezésével gyanúsít négy férfit a rendőrség: Egerben, Rakacán és Kistokajban csaptak le rájuk, a házkutatások alkalmával huszonnégy, sebhelyekkel teli kutyát találtak - számolt be az RTL Klub híradója. A férfiakat őrizetbe vették, az állatokat pedig menhelyeken helyezték biztonságba. Megbilincselve feküdt a földön az egyik férfi, amíg a kommandós átkutatta a ruháját. A gyanú szerint ő és három társa több állatviadalt is szervezett az elmúlt időszakban. A házkutatáson harcra képzett kutyákat is találtak a rendőrök.
Nincs, ami megállítsa: imádja a Balaton környékét az aranysakál
2021.03.12.Mivel szürke farkas és barna medve csak kisebb számban található Magyarországon, így hazánk legnagyobb számú csúcsragadozója az utóbbi években az aranysakál lett. A ragadozó kedvelt élőhelye a Kis-Balaton és a Balatontól délre eső terület. A keszthelyi Vadászati Múzeum igazgatója, Tóth Csaba beszélt az egyre nagyobb számban előforduló állatról, amely falkában vadászik és akár 40 km/h sebességgel is tud futni.
Éledezik a méhek anyai ösztöne – vonzódnak a társasági élet iránt
2021.03.08.A méhek társasági élete látszólag ellentmondásos módon alakul ki: a magányosság szerepet játszik a társas viszonyhoz kellő gén megválasztásában. Az utódok anyai gondozása egyike azoknak a viselkedési mozgatórugóknak, amelyek egyes méhfajokat az evolúciós történelmük során egyre inkább a társas életmódhoz vezettek – derült ki egy új kutatásból. Társadalmi csoportba kerülve a genom maga válaszolhat a nem szociális gének helyett a szociálisabb gének kiválasztásával. A viselkedés és a társadalmi környezet az első, amely megalapozza a jövőbeli molekuláris evolúció színterét.
A beszűkült genetikai bázis veszélye leselkedik a világ legkeményebben dolgozó kutyáira
2021.03.06.Nemrégiben egy fotósorozat jelent meg, abból kiindulva, hogy a munkakutyák általában nem kapnak akkora reflektorfényt, mint házi kedvenc társaik. Andrew Fladeboe fényképész sorozatával azonban ezt az igazságtalanságot igyekszik orvosolni, és képeivel megadja ezeknek a kutyáknak a nekik kijáró tiszteletet.
Itt van a vaddisznók ellési időszaka – az orvvadászok meg lövik őket
2021.03.03.Óvatosságra inti a túrázókat az Agrárminisztérium a vaddisznók ellési időszaka miatt – írja az mti.hu. A minisztérium arra figyelmeztette a Facebook-oldalán a túrázókat, legyenek óvatosak, ha csíkos kismalacot látnak. Fontos, hogy a turistautakról ne térjenek le, a kutyát pórázon sétáltassák, és sötétedés előtt hagyják el az erdőt – tették hozzá. Már tart ugyanis a vaddisznók ellési időszaka, ilyenkor a kocák különös gonddal vigyázzák a kismalacok életét, és keményen fellépnek, ha vélt vagy valós ellenséget észlelnek a közelükben.
Hirdetés
Előző
