A műanyagszennyezés megszüntetését célzó határozatot fogadtak el az ENSZ szakértői

Az ENSZ Környezetvédelmi Tanácsa, az UNEP Kenya fővárosában, Nairobiban rendezte meg az 50. csúcstalálkozóját. A rendezvényen 175 nemzet képviselői gyűltek össze, hogy megállapodjanak a műanyagszennyezés elleni első globális összefogás tervéről. Az ENSZ Környezetvédelmi Tanácsának gyűlésén a résztvevők történelmi jelentőségű határozatot fogadtak el a műanyagszennyezés megszüntetéséről.

Az igazság átszerkesztése: a génszerkesztés megoldásait kritizálják

Az iparszerű mezőgazdaság az üvegházhatású gáz-kibocsátás és az éghajlatváltozás egyik fő felelőse, miközben az egész agrárszektor maga is küzd az éghajlatváltozásból eredő zavarok következményeivel. Az emelkedő hőmérséklet, a szélsőséges időjárási események és a kiszámíthatatlan körülmények veszélyeztetik a mezőgazdaság működését, és veszélybe sodorják az élelmiszertermelést.

Vidramentés magyar iskolások tervezte robotokkal: az utánpótlásnevelést támogatta a miskolci programozói verseny

A Spikee Rescute programozó versenyen kiemelten foglalkoztak a robotika és az öntözés mezőgazdaságban betöltött szerepéről. A modern technika, a robotika és a precíziós gazdálkodás ismerete nélkül a jövőben már elképzelhetetlen az élelmiszer előállítása - mondta Szinay Attila, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára a Miskolci Egyetemen szervezett eseményen.

A hazai boltokon kívül egész Európát meghódíthatják a különleges magyar húsok

Nagy szerepet kapnak az őshonos magyar szürke szarvasmarhák és a házi bivalyok a gyepek természetvédelmi kezelésében. Jelenlétüknek és munkásságuknak köszönhetően olyan gazdag élővilágnak adhatnak otthont a Nemzeti Parkok, amilyen az évszázadokkal ezelőtt is megfigyelhető volt. Így történik ez a Kiskunsági Nemzeti Parkban is. Ahhoz, hogy a terület visszanyerje eredeti képét és élővilágát, vissza kell szorítani a szikes réti és szikfok növényzetre terjeszkedő nádat és mocsári növényzetet. Ebben van szerepe a legelő állatoknak: tapossák a talajt, rágják a növényeket, karbantartják a területet.

A magyar gazdák is véleményezhetik az import agrártermékek uniós egészségügyi és környezetvédelmi szabványait

Lehetőséget nyújt az érdekelt vállalkozásokat képviselő szervezetek, kis- és közép vállalkozások és magánszemélyek számára az Európai Bizottság, hogy részt vegyenek az Európai Unióban folyamatban lévő szakpolitikai kérdésekben. A közelmúltban megjelent “Az Unió egészségügyi és környezetvédelmi szabványainak az importált mezőgazdasági és agrár-élelmiszeripari termékekre történő alkalmazása” jelentést a Bizottság az Európai Parlament és a Tanács elé szánja. Érdemes kitölteni az érintett hazai gazdálkodóknak, mert a jelentésben a véleménynyilvánítók észrevételeinek figyelembevételével fejlesztenek a továbbiakban.

Megváltozott a teherautó-útdíjak számítási rendszere

A teherautókra vonatkozó útdíj összege ezentúl a megtett távolságon alapul, így jobban érvényesül a „szennyező fizet” elve. Az Európai Parlament döntése zöld utat ad az uniós kormányokkal született megállapodásnak, amely a teherautókra és kamionokra a transzeurópai hálózat (TEN-T) részét képező utakon a tagállamok által kivethető úthasználati díjakat szabályozza. Ez nem teszi kötelezővé a tagállamok számára az országon belüli útdíjak bevezetését. Azonban akkor, ha egy kormány mégis úgy dönt, hogy országában díjkötelessé teszi a TEN-T utak használatát, az uniós szabályok szerint kell eljárnia.

A digitalizáció marad az egyetlen út a magyar mezőgazdaság számára is

A korábbiaknál lényegesen szigorúbb elvárásrendszerrel, sokszor egymásnak ellentmondó feltételekkel kell szembenéznie az agrártermelésnek. Egyszerre kell környezetkímélőnek és hatékonynak, versenyképesnek lennie. A látszólag feloldhatatlan ellentétre a digitalizáció és általában a modern technológiák jelentik a megoldást. Ezek elterjedésére nem csak a gazdálkodóknak, hanem a jogi környezetnek és a finanszírozói intézményrendszernek is készen kell állnia.

Még 9200 fafaj lehet a világon, amit nem ismer az emberiség

Világszerte még mintegy 9200 fafaj várhat arra, hogy felfedezzék, ezt állítja egy nemzetközi kutatócsoport az amerikai tudományos akadémia folyóiratában. A tudomány jelenleg 64 ezer 100 fafajt ismer, a még leírásra váró fajok aránya a tapasztalatok szerint 14 százalékra tehető, ebből következtettek a még ismeretlen fafajok számára a tudósok, akik szerint egészben biztosan vannak köztük olyan igazi ritkaságok, amelyek a klímaváltozás miatt kipusztulhatnak, még mielőtt megismernénk őket.

Kiszámolták, mennyit veszít az Európai Unió a mezőgazdasági termelés zöldítésével, a Green Deal-lel

A koronavírus járvány gazdasági hatásai a most kibontakozó világválság és az infláció. Ilyen körülmények között nehezen elfogadható a Green Deal kapcsán arról beszélni, hogy a termőföldek művelés alóli kivonásával, ökológiai termelésre való átállításával, a vegyszer- és a műtrágyahasználat felezésével csökkentsék a termelést. Fontos kérdések, hogy mennyivel esne vissza az eredmény és ez mennyit drágítana a már egyébként is elszálló árakon.

Súlyos veszélyt jelent a hazai erdőkre az idegenhonos fajok terjedése

Magyarország erdeinek szerepe az elmúlt, koronavírussal terhelt időszakban különösen felértékelődött. A biológiai sokféleség fenntartásán, a természeti értékeink és kincseink megóvásán és az ökoszisztéma szolgáltatások nyújtásán túl is hasznosak az erdők. Sajnos azonban az ökoszisztémában helytálló szerepének felismerése még nem elegendő erdeink biztonságához, a különböző romboló hatású tényezők folyamatosan jelen vannak. Ilyenek az idegenhonos fajok, az invazív növények is.

Tarka gyíkfaj lett a 2022-es év hüllője kiírás első helyezettje

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya folytatta a 2012-ben indult Év hüllője / Év kétéltűje programot. A döntésük alapján 2022-ben Magyarország egyik legkevésbé közismert gyíkja, az alföldi pusztákhoz kötődő homoki gyík lett az év hüllője. Hazánkban mindössze 8 gyíkfaj él, közülük egy a kevésbé ismert homoki gyík (Podarcis tauricus). A Pesti-síkságtól kezdve a Duna-Tisza közének szinte minden homokhátán megtalálható, ahol természetes gyepek fennmaradtak.

540 millió forintnyi EU-s pénzből fejlesztették a magyartarka szarvasmarhával történő területkezelés infrastruktúráját az Őrségben

Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság a 2014-2020-as Európai Uniós időszakban több pályázatot nyert el a Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program keretein belül. Az elnyert pályázatok közül az egyik legfontosabb a „Magyartarka szarvasmarhával történő természetvédelmi célú területkezelés infrastrukturális feltételeinek kialakítása” című KEHOP-4.1.0-15-2016-00060 azonosítószámú projekt, melyet az Európai Unió 539,39 millió forint vissza nem térítendő támogatással támogatott. Ezzel kapcsolatban kerestük meg az igazgatóság szakembereit, akik készséggel válaszoltak a Magro.hu kérdéseire.

Új beruházások, programok és fejlesztések Magyarország legszebb helyein

Eredményes évet zártak a hazai nemzeti park igazgatóságok. A 2021-es év során 30 jelentős beruházás fejeződött be javarészt uniós támogatásból, 8,7 milliárd forint összértékben. Így a leromlott élőhelyek helyreállításával a védett területek felértékelődtek, a pandémia alatt pedig élénkült a turizmus is. Az emberek 95 százaléka saját bevallása szerint szívesen tölti szabadidejét a természetben, 70 százalékuk járt is valamelyik nemzeti parkban, 98 százalékuk pedig fontosnak gondolja a természeti és táji értékek ismeretét.

Különleges magyar hangfelvételek: áradó patakok, rekkenő nyarak és védett erdők hangjaiból készült album

Kihívások és nehézségek közepette is eredményes a magyar túzokvédelem

Az átfogó védelmi intézkedéseknek köszönhetően sikerült stabilizálni a túzokállományt Magyarországon, a legutóbbi felmérésen a fokozottan védett faj mintegy 1600 egyedét regisztrálták a szakemberek. A túzok a világ legnagyobb tömegű röpképes madárfaja, mely 51 éve, 1971-ben kapta meg a legmagasabb szintű védelmet. A puszta egyik legpompásabb madarának tartott faj egykor egész Eurázsiában megtalálható volt, ám a vadászat és az élőhelyének átalakulása a kipusztulás szélére sodorta, így ma világszerte veszélyeztetett.

Komoly szerepe van Magyarországnak a kerecsensólyom védelmében

Magyarországon rendezték meg a nemzetközi kerecsensólyom-védelmi konferenciát. Az eurázsiai elterjedésű kerecsensólyom a világ második legnagyobb sólyomfaja az északi sólyom után. Ázsiában a sztyeppék, Európában a helyükön kialakított mezőgazdasági területek jellemző faja. Gyorsasága, ereje és szépsége miatt a legendák, mondák madara. Elterjedésének legnyugatabbra fekvő magterülete Magyarországon van, így hazánknak kiemelt szerepe van a faj megőrzésében.

Egy új kutatás bizonyítja, hogy a baktériumok átállnak a műanyagok elfogyasztására

A svéd kutatók 30 ezer olyan enzimet találtak a különböző élőlényekben, amelyek segítenek lebontani a műanyagokat. Mára szinte tényleg nincs olyan pontja a világnak, amelyet ne szennyezett volna már be a műanyag. Az óceánok mélyén éppúgy találni belőle, mint a hegycsúcsok közelében. A probléma pedig ezzel többek között az, hogy több 100 évig is eltarthat, mire lebomlik. A kutatók ezért évek óta keresik a megoldást arra, hogy miként lehetne felgyorsítani a folyamatot. A munka közben egy érdekes felfedezésre jutottak.

Meglepő magyar kutatási eredmény ismertette a Tisza szennyezettségének okát

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) harmadik éve folyó kutatásai szerint növekszik a mikroműanyagok mennyisége a Tiszában, a szennyezés elsősorban kommunális eredetű –a szennyvízzel kerül a folyóba. Közleményük szerint a 0,05 és 5 milliméter közötti méretű mikroműanyagok egy része kozmetikai szerekből származik. Legtöbbjük azonban nagyobb darabok lemorzsolódásával jön létre fizikai hatás következtében. Ilyen hatás például a mosás is, amely során a műszálas ruhákból egy-egy alkalommal akár 70 ezer apró szemcse is bekerülhet a szennyvízbe, majd onnan a folyókba.